Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
Magyar Hírlap, 1993. febr.2. Boross: a horogkeresztnek nincs helye a magyar közéletben Parlamenti vita a nyugdíjemelésről MH-tudósitás______________ Király B. Izabella (MDF) napirend előtti felszólalásával kezdte meg tegnap délután a parlament tavaszi ülésszakát. A képviselő asszony felszólalását saját frakciója nem támogatta, de a honatyák többsége úgy döntött, hogy meg kívánja hallgatni Király B. Izabellát. — A tanító kötelező optimizmusa nem ismer elveszett gyereket — kezdte beszédét, utalva azokra a támadásokra, melyek őt azért érték. mert 1992 október 27-én a Parlament előtt fogadta a magukat nemzeti apródoknak nevező bőrfejűek képviselőit. Mint ismeretes, Budapesten a Döbrentei téren nem régiben lezajlott szkinhedtámadás egyik résztvevője tagja volt ennek a tárgyalódelegációnak. Király B. Izabella szerint a Döbrentei téri események is a sajtó felelősségére hívják fel a figyelmet, ezt bizonyítandó hosszasan idézett az esetről szóló tudósításokból, melyekkel véleménye szerint őt és a nemzeti szellemű ifjakat próbálták lejáratni. — A fiatalság nehéz helyzetben van ma Magyarországon — hallhattuk —, gondjaikra a pártok nem kínálnak megoldást, az elmúlt rendszerhez hasonlóan most is csak hazugságokat kapnak. Az apródok jelképpé váltak számomra, a védtelen, provokálható, megfélemlíthető és lefasisztázható ifjúság Jelképévé — mondta Király B. Iza' be 11a. A képviselő által elmondottakra Boross Péter reagált. Szerinte hajlamosak vagyunk túldimenzionálni az ilyen eseteket. A szktnhedek horogkeresztes karszalagot viseltek. A belügyminiszter ennek kapcsán kijelentette: ez a szimbólum nem védhető ebben az országban, a horogkeresztnek nem lehet semmiféle legitimáltsága a magyar közéletben. Boross Péter tájékoztatott az ügyben megtett és tervezett intézkedésekről, ígéretet tett arra. hogy a hatóságok jelentőségüknek megfelelően lépnek fel a faji, illetve a vallási előítéletekből fakadó cselekményekkel szemben. A hétfő nem Torgyán József napja volt a parlamentben, hiszen a honatyák soma leszavazták mind a hét általa előterjesztett önálló képviselői indítványt. Javaslatai jórészt az igazságtételhez kapcsolódtak. A kisgazdapártelnök szorgalmazta, hogy a magyar parlament ítélje el azt a német bíróságot, amelyik a humánum szempontjaira hivatkozva nem ítélte el Erich Honeckert. — A kommunisták támadása nemzetközi méreteket öltött — figyelmeztetett Torgyán, hiszen amíg Rudolf Hess csaknem fél évszázadot töltött a börtönben, Honecker 110 napos vizsgálati fogsága miatt nagy volt a nemzetközi felháborodás. Torgyán József többek között az anyagi igazságtételről, a pártállami időszak bűnöseinek felelősségre vonásáról, illetve a KGB volt és netán jelenlegi magyarországi ügynökei személyi adatainak nyilvánosságra hozataláról terjesztette volna elő javaslatait. A T. Ház megkezdte a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Mint ismeretes, a tavalyi év végén az Országgyűlés úgy határozott, hogy 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat, most az emelés konkrét módjáról kell dönteniük a képviselőknek. Az előterjesztő Surján László népjóléti miniszter elmondta, hogy a két ütemben (március és szeptember) végrehajtandó emelést két variációban terjesztette elő a kormány. Az első szerint az emelés mértéke márciusban 9, szeptemberben 5 százalék, a második javaslat pedig 10 és 4 százalékról rendelkezik. A bizottsági vélemények ismertetésekor kiderült, hogy a tervezet nem bírja az ellenzék egyetértését. A kisebbségi álláspont szerint a nyugdíjak 14 százalékos emelését január elsejei hatállyal kell végrehajtani, máskülönben 1993-ban az emelés ténylegesen nem éri el az élőin ménéket. Fekete Gyula (MDF), a költségvetési bizottság előadója azonban közölte, hogy az év eleji emelésre nincs fedezet. • Sz. Sz.
