Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Új Magyarország, 1993.jan.30. 'Sco S3 8-S TO co-TO 2 Ä S Cd XD to co 0 1 <Da TOÜ co 13 O CD N O C CD co 'S TO Ö) SN COCD 0Q 36 Immáron tíz hónapja, hogy ezeken a hasábokon először feltűnt egy megrázó fénykép. Gyászruhás, idős asszony látszik rajta, amint zsebkendőjével könnyes szemét törölgeti valahol a Donkanyamál, egy magyar katonákat rejtő tömegsír közelében. Tulajdonképpen mindegy hogy hol készült a felvétel, hiszen akit vég nélkül sirat ez az asszony, az negyvenöt-ötven éve valahol a távolban, idegen földben nyugszik. A felvétel állandó kísérője lett az Elhunytak - valahol Oroszországban című sorozatunknak, amely azoknak a névsorát tartalmazta, akik a háború alatt és után hadifogolyként, a Gulág börtöneiben, valamint kényszermunkatáborokban hunytak el. A lista közlését az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal társadalmi kollégiuma tette lehetővé számunkra, azzal a céllal, hogy minél több család máig nyitott sebeit beforrassza a megbizonyosodás. Menczer Gusztávval, az OKKH társadalmi kollégiumának elnökével, e hatalmas munka elindítójával és szervezőjével az adatok felkutatásáról és a kárpótlás menetéről beszélgettünk.- Hogyan sikerült megszerezni az • eddig hozzáférhetetlen névjegyzéket?- 1990 végén tudomásomra jutott, hogy Gorbacsov, amikor a következő év tavaszán Tokáiba utazik, magával viszi azoknak a japán hadifoglyoknak a listáját, akik szovjet fogságban haltak meg. Egy rádióhír is arra engedett következtetni, hogy létezik ilyen névsor. A Külügyminisztériumhoz fordultam, amely hozzálátott a kérdés felderítéséhez. Moszkvai főkonzulunk segítségével sikerült ejutriunk az illetékeshez, a titkos levéltár vezetőjéhez, aki a további tennivalók megbeszélése végett ellátogatott Budapestre. Tárgyalásaink során kiderült: ő a mi emberünk, nála vannak az anyagok, csak a lebonyolítást kell formába önteni. A Szovjetunióban bekövetkezett puccs látszólag elodázta, valójában azonban elősegítette a megoldást, hiszen arra a bizonyos moszkvai épületre csak akkor került fel a tábla: a Szovjetunió Különleges Levéltára. 1991 novemberében, a miniszterelnök úr utazása előtt teljes felhatalmazással jártam Moszkvában és eljutottam erre a helyre. Ott őrzik valamennyi külföldi állampolgár személyi anyagát, akik - állítólag - a második világháború idején a Szovjetunióban fogságba kerültek. Hadifogságba vagy jóvátételi munkára, internálták, vagy valamelyik szovjet bíróság mondvacsinált indokokkal elítélte őket. Hatmillió személy anyagát tárolják, más egyéb jelentős iratok mellett. Szomorú megbizonyosodás- Mi volt az önök kutatásának közvetlen célja?- A kárpótlási folyamat első szakaszában azok kaphattak nyugdíjkiegészítést, akik a Szovjetunióban hadifoglyok, kényszermunkások, vagy elítéltek voltak. Ha túlélték a megpróbáltatásokat, akkor megfelelő Igazolással - a kormányrendeletnek megfelelően - nyugdíjkiegé. 52(lésben részesültek. Ekkor már előkészületben volt a kárpótlási törvény, amely sokkal szigorúbb igazolási eljárást szabott meg. Mindemellett segíteni szerettem volna azokon az özvegyeken, akiknek a férje, azokon a szülőkön, akiknek a gyermeke, és azokon, akiknek az édesapja, esetleg a testvére eltűnt a második világháború során. Beleér- i tem azokat is, ajdk bizonyíthatóan - tanúvallomások, túlélőktől származó közlések alapján - a hadifogságban elhunytak. Ezeknek a köre addig ki volt zárva a kárpótlásból. Jó, hogy ehhez a felderítéshez hozzáfogtunk, mert egyre világosabban látszik, hogy kik azok, akik a harci cselekmények során mint katonák haltak hősi halált és kik azok, akik pária módjára, a fogságba ejtés és a végső táborba kerülés, az ottani nyilvántartásba vétel között, illetve a lajstromozás után pusztultak el.- Miért tesz ilyen élés különbséget a hasonló sorsra jutott áldozatok között?- A szovjet fogságba ejtés, elfogás - és ez vonatkozik az internáltakra is, meg a hadifoglyokra is -1944. október 1-je után, amikor Magyarország a párizsi békeszerződésben megállapított határait átlépték a szovjet csapatok, teljes mértékben keveredik. Azért született ilyen határidő a nyugdíj kiegészítés kezdő időpontjára, mert ezt megelőzően katonák kerültek fogságba. A nemzetközi jog a hadifogság, a fogolytartás körülményeit szabályozta. Arra még nem volt példa a hadtörténetben, hogy valakit azért kárpótoltak volna, mert a másik hadviselő fél fogságába került. A dokumentumok szerint a szovjetek a genfi konvenciót és az azt kiegészítő szabályokat, ha nem is tartották be teljesen, de ahhoz közeli módon szabályozták a foglyok tartását. Tehát elfogták a külföldi állampolgárt, és elkezdték cipelni. Sorra járta az első, a második gyújtőtáfeort, amíg eljutott a szúrőtáborig, amilyenek például Románia terü; létén voltak. Ott kiválogatták azokat, akikről koruk, egészségi állapotuk alapján nem feltételezték, hogy a legalább háromj éves kényszermunkát ki fogják ! bírni, és még 1945-ben visszairányították hazájukba. Ók vagy élve érkeztek vissza, vagy útköz: ben elpusztultak, de meglehetősen regisztrálatlanok. Amikor útnak indították a 2&úfolt szerelvényeket, tele »darabra" számolt, valójában névtelen emberekkel, még nem lehetett tudni: kik ezek Az igazi számbavétel csak a végső táborhelyen követkézéit be. Aki útközben halt meg, arról meg kell mondani, bármennyire is fáj, hogy nem fogjuk tudni sohasem a pontos adataikat felkutatni. Ebben a moszkvai levéltárban azoknak a személyeknek vannak meg az adataik, akiket a táborokban regisztráltak akkor, amikor belőlük már »ügyirat" keletkezett. Ettől kezdve figyelemmel kísérték őket. A személyi nyilvántartási lapokból minden fontos mozzanatra fény derül. Ugyanígy tudunk a kényszermunkásokról is. Ami az elítélteket illeti, ott teljesen pontos és részletes a rendelkezésre álló dokumentáció.- Miként lehetett megszervezni ennek az értékes anyagnak a kigyűjtését és itthoni feldolgozását?- A közreadott lista azokat a legfontosabb adatokat tartalmazza, amelyek a személyi azo* nosításhoz kellenek. A kiindulópont az volt, hogy a túlélő házastársak olyan adatok birtokába jussanak, amelynek ismeretében nyugdíjkiegészítést igényelhetnek. Megfelelő számítógépet bocsátottunk a moszkvai levéltáj rosok rendelkezésére, és mág- i neslemezeken hoztuk haza a fel; tárt anyagot. Olyan berendezésre volt szükség, amely a cirill és a latin betűket egyaránt ismeri. ! Mindig voltak olyan személyek, ; akik nagy együttérzéssel támogattak bennünket. Óriási segítséget nyújtott a VIDEOTON Holding Számítástechnikai Gyárának igazgatója, Hajma LAszló, valamint az anyagok magyar nyelvre való átírását vállaló és belőlük jegyzéket készítő, a hazai adatbázis számára feldolgozó Kovács Endre akkori főosztályvezető. Ezúton is szeretném mély hálámat és tiszteletemet kifejezni segítségükért.