Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-04 / 8408. szám

Népszabadság, 1993.jan.30.

29

még emelnünk is kellett. Ezen intézkedések egy részét, így például a bányászok életének javítását, megalapozottnak tekinthetjük.

Jelenlegi nehézségeink másik oka gazdasági téren abban rejlik, hogy az elmúlt események eredményeképpen az országban csökkent a munka termelékeny,-.' sége. ...........

Teljes mértékben szükséges-éí, elkerülhetetlen az ipar bizonyos ágazataiban a dolgozók élétszínvonalának csökkentése. Hiszen a könnyűipar egyes ágazataiban például az események eredményeképpen a munkások életszínvonala 40%-kal nőtt. Ez már csak azért sem normális, mivel a könnyűiparban dolgozóknak semmi alapjuk nincs jobb anyagi helyzetet követelni, mint az ipar más ágazataiban dolgozóknak.

Nálunk azonban voltak olyan közgazdászok, akik a kialakult helyzetből az egyet lé rl' Műtat ! abban látták, hogy elvegyék a lakosságtól taindazt, amit az' események idején vágj’ röviddel •azután kapott. Javasolták a fogyasztási árak jelentős emelését. Mi helytelennek és lehetetlen-' nek tartjuk ezt az utat. Ez megnehezítené a szocializmus magyarországi megerősítését és építését. A nép nem értene meg bennünket. (...)

Szükségesnek,partjuk,. hogy nyíltan- beszéljühR minden problémánkról. Arra kérjük a szovjet elvtársakat, hogy bizonyos kérdésekben vizsgálják felül álláspontjukat. rr.

Nem szándékozunk a tömegeket az élősködés szellemében' nevelni. Csupán olyan segítséget kérünk, ami a jelen körülmények között elkerülhetetlenül szükséges.'Ahhoz kérünk' segítjf séget, hogy e magyar népgaroá-'1’ ság minél hamarabb a saját lábára álljon, hogy fejleszthessük a termelést az országban.

Az előzetes tárgyalások során 'a szovjet elvtársak kifejtették nézeteiket az olyan kérdésekkel kapcsolatban is, mint á'nyersvas, hengerelt áru, szén, olaj és más életfontosságú áruk Magyarországra történő szállítása. .Tudjuk, hogy' ez nehéz probléma a Szovjetunió számára is. A magyarországi helyzet stabilizálása érdekében azonban arra kérjük a szovjet elvtársakat, •változtassák meg álláspontjukat.

Például mi 200 ezer tonna' sfeengerelt árut kértünk;, de csak JJlíLezerloimátigértfik*________

Feltétlenül szükségesnek tart- Ifttk' hogy'mindezek eta kérdéseket megvizsgálja a gazdasági bizottság, amely a végső javaslatokat fogja előkészíteni. Magyar részről a gazdasági bizottság munkájában Apró elvtárs és a szakértők vesznek rését.

Hruscsov; - A magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, hogy teljes egyetértésemet fejezzem ki mindazzal, amit Kádár ' elvtárs a magyarországi ereméj nyékről és az azóta elért ered- I menyekről mondott, valamint arról, hogy mire van szüksége jelenleg a Magyar Népköztársaságnak.

j Tegnap a reggelinél vala■ mennyi kérdésről különösen i árnyalt véleményt nyilvánítot! tunk, ezért nem tartjuk szükségesnek, hogy ezt most megismé! teljük. Ezenkívül pártvonalon is j tárgyalásokat fogunk folytatni, ahöl kétségkívül számos kérdés

* janiét felmerül.

i De hátmagyar barátaink nem

• bész&deket várnak tőlünk. Ök gyakorlati emberek, jobban érdekli őket a beszédnél, hogy mennyi szenet és más árut kaphatnak tőlünk.

Kádár; - Tréfából megjegyezte, hogy' a marxizmust még nem teljesen szorította ki a magyar elvtársaknál a merkantilizmus.

Hruscsov: - Azt mondja, hogy az nem mond ellent a marxizmusnak, mivel az életszínvonalról való gondoskodás a kommunisták fő feladata. A marxiz'mus-leninizmusban ugyánis a [tömegek a legmagasabb életszínvonal elérésének eszközét látják.

' Elmondhatjuk, hogy nekünk is vannak hibáink a tervezésiben, és nekünk is vannak nehézségeink.

Gépiparunk kihasználatlan a vas- és acélhiány miatt. Vasat vásárolunk a franciáktól, és tárgyalásokat folytatunk e kérdés, ben Nyugat-Németországgal. Jelentős vas- és acélmegrendeléseket kapunk az NDK-ból és Csehszlovákiából. Úgy látszik, a . vas- és acélhiány jelenleg a szocialista országok általános nehézsége, kivéve Jugoszláviát.

' Amikor erről beszélünk, kénem, értsenek bennünket helyesen. Azt hiszem, mindannyiunk _közös véleményét fejezem ki, ha “elmondom, hogy mi valamennyien értjük a Magyar Népköztársaságnak nyújtandó se- i gítség jelentőségét, s e célból • igyekszünk felkutatni a magyar rendelések maximális teljesítésének lehetőségeit.

Bulganyin: - Szovjet részről a gazdasági bizottságban Mikojan elvtárs és egy szakértői csoport vesz részt.

i a Nyilatkozat előkészítése ér- I dekében feltétlenül szükséges 1 egy politikai kérdésekkel foglalkozó második bizottságot is felállítani. Szovjet részről ebben

Gromiko elvtárs vesz részt.

, Kádár: - Magyar részről Horváth elvtárs. .

Javasoljuk, hogy Zsukov.es rRévész elvtárs találkozzca #;kpzös kommüpM-aüQn részeaek. átnézése céljából, amelyik katonai kérdéseket érint, mivel varr olyan vélemény, hogy-a-kommünikében egy pontban szerepelnie kell annak, hogy a közeljövőben Egyezményt fogunk kötni a Magyarországon lévő szovjet i csapatok státusáról.

Bulganyin: - Elfogadjuk.

| Zsukov: - Mi mindkét bizottság munkájában részt veszünk, mivel a nyilatkozat^ átalános részt érinti a szovjet cfflpatok Magyarországon tartózkodásának kérdését, gazdasági vonalon pedig feltétlenül szabályozni kell a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával összefüggő elszámolások kéri.dését.

Bulganyin: - Elfogadjuk.

Kádár: - Egyetértek.

Hruscsov: - Az a vélemé! njóink, hogy a szocialista országok közötti tárgj-alásokat rögzítő dokumentumokban két részletet kell pontosítani, nevezetesen, fegj"veres erőink összehangolását és államközi kapcsolatainkat. Arról van szó, hogy az utóbbi időben olyan megfogalmazásokat használunk, amelyet ellenségeink kényszerítettek ránk. Ezekre szükség volt, ám nem egészen helyesen nevelik az embereket.

A következőkre gondolok.

Miközben különös gondot fordítunk a Varsói Szerződésre, védelmi tónusban beszélünk róla, igyekszünk a szovjet csapatok kivonásáról minél többet beszélni. Ez olyan benyomást kelt, mintha igazolni kellene magunkat.

Mi, a szovjet fél nem törekszünk arra és nem kívánjuk azt, hogy csapataink más országok területén maradjanak. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy ellenségeink minden lehetséges módon igyekeznek megosztani bennünket, hogj’ országaink között ne legyenek szoros kapcsolatok katonai téren. Ezért a jelenlegi nemzetközi helj’zetben a legfontosabb nem az, hogy mikor vonjuk ki a csapatokat, hanem hogy mi mikor osztjuk meg az ellenséget, mikor kényszerítjük az amerikaiakat arra, hogy távozzanak Európá-