Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-22 / 8401. szám
Beszélő, 1993.jan.14. 43 A szektaüldöző . < ■ -jj A magyarországi szektaellenes kampány sodrában felbukkant az Anti-Religions Monvement, azaz ún. „vallás- és kultuszellenes mozgalom". A nyolcvanas évek elején Amerikában és Nyugat-Európában indult mozgalom jellegzetessége, hogy a szülőket felhasználva támadja a nem tradicionális vallási közösségeket Arra kísérletet sem tesz, hogy a vallási jelleget, a szektás jelenségeket és a bűnügyeket elválassza egymástól. Nem a konkrét törvénytelenségek ellen harcol, hanem általában a más vallási közösségek léte ellen. szekták A mozgalom másik kiindulópontja az, hogy tagjai magukat normálisnak, a tőlük eltérőt - értelemszerűen - abnormálisnak tekintik. Ezért felelősséget éreznek azokért a „tévelygőkért", akik másképpen akarnak gondolkodni, másban mernek hinni, mint amit jó előre kitaláltak számukra. A más vallást választókról eleve feltételezik, hogy azok csak pszichikai „átprogramozás" vagy „agykontroll" következtében térhettek el a többség és a szülők ízlésétől, vallásától vagy világnézetétől. Ezért úgy gondolják, hogy rajtuk csak egy újabb agymosás segíthet Az Anti-Religious Movement jelentős szakirodalommal rendelkezik, amely a mozgalom fépódésének két szakaszát különbözteti meg. Első lépésként a mozgalom szóvivői az összegyűjtött szülői panaszok alapján érzelmi húrokat pengető sajtókampányt folytatnak a különböző kultuszok elrettentőén negatív hatású bemutatásával egyidejűleg. A polgári demokratikus alkotmányokban biztosított vallási és lelkiismereti szabadságjogok ugyanis nem teszik lehetővé az erőszakos hatósági beavatkozást. A különböző vallási közösségekkel szembeni fizikai fellépés legitimitását tehát - az alkotmányos korlátok miatt - csak a társadalom elrettentésével teremthetik meg. A magyarországi szektaellenes mozgalom a leverkuseni szektavédelmi központtal történő kapcsolatfelvétellel kezdődött - Németh Géza református lelkész levelet írt nekem, amelyben információs anyagok után érdeklődött a különböző szektákkal kapcsolatban. Kérésének eleget tettünk, és egy nagy csomagot küldtünk számára. így jött létre az első kapcsolat - emlékezik viszsza Ursula Zőpfel asszony, a leverkuseni szektavédelmi központ vezetője és a Szülői kezdeményezés a szellemi szabadság megőrzésére nevű egyesület alapítója (1984). - Ezután meghívtak engem egy hétvégi szemináriumra Budapestre. Németh ti szeletes úr célzott arra, hogy kevés anyagi forrás áll rendelkezésére. Ezért a mi szülői kezdeményezésünk egy brosúrát adott át a különböző kultuszokról, amit a leverkuseni CDU (Keresztény Demokrata Unió) pártközpontja 5000 példányban ingyen nyomtatott számunkra. Németh Gézáék ezeket osztogatták a budapesti Hare Krisna-fesztivál előtt - tájékoztatott bennünket Zöpfel asszony. Magyarországon a mozgalom az első szakaszban, a hisztériakeltés időszakában van. A kampány az érintett vallási közösségeket elzárja a társadalmi kommunikáció lehetőségétől, a rendszeres támadásokkal, kirekesztéssel esetenként még neurotizálja is a közösségeket. A társadalomban új ellenségképet teremt, és általánosító jellegével valamennyi nem történelmi egyházat gyanúba keveri, és előkészíti a talajt szociális izolációjukhoz, esetleges „megrendszabályozásukhoz". v A sajtókampány megindul r A Honvédelmi Minisztérium ez év nyarán szociális és karitatív célokra a'Németh Géza által vezetett Erdélyi Gyülekezet számára adományozott egy volt magyar laktanyát, amelyet a Reménység,szigetének neveztek el. A Reménység szigeten október 3-4-én szektakonferenciát tartottak, s előadónak meghívták Ursula Zöpfelt. Amint azt Németh Géza elmondta, a rendezvényre meghMák a gyermekeik vallásával elégedetlen szülőket, és jelen volt a fél magyar sajtó. A jelenlevők cgyegy levelet is küldtek a kormánynak és az Országgyűlésnek. A sajtókampány ekkor kezdődött: Ursula Zöpfe! a szekták veszélyeiről beszélt, Németh Géza pedig összehozta szülőket az újságírókkal. Az előadás olyan meggyőző volt, hogy az újságírók nem is tartották fontosnak a másik érintett fél, nevezetesen a többségükben felnőttkorú „gyermekek" meghallgatását, hiszen úgyis mindegy', hogy azok az „agykontroll" után mit mondanak. Ezzel kapcsolatban Ludassy Mária filozófus nemrégiben a Kossuth Klubban megtartott szektaesten arra figyelmeztetett, hogy az összegyűjtött száz panaszos szülővel szemben minden esetben száz panaszos gyerek áll. Arra a bejelentésre, amely huszonöt gö-Ktskegyed már fújj* a nótát
