Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)

1993-01-22 / 8401. szám

pot. A már beharangozott - de a kézirat lezárásáig meg nem kötött - ügylet azért keltett nagy feltűnést, mert Horkai Lász­ló, a Hunor vállalatcsoport irányítója jó kormánykapcsolatairól lett ismert, miu­tán ismeretessé vált, hogy több mint 350 Volkswagen gépkocsit adott térítésmen­tes használatra a Miniszterelnöki Hiva­talnak." A kormánylapok piacvesztése A kormányközeli reggeli lapok, az Új Ma­gyarország és a Pesti Hírlap egyelőre nem tudnak kitömi egy szűk olvasói körből, nyo­mott példányszámuk 40-60 ezer körül mo­zog, megbízható adatok hiányában nem le­het pontosan tudni, hogy valójában mennyit adnak el belőlük, de becslések szerint az ut­cai árusítású példányok mintegy 30-40 szá­zaléka a kiadó nyakán marad. (2. táblázat) A piaci részesedést, gazdasági kondíciókat mutató adatok tehát bebizonyították, hibás volt az a kormányzati feltételezés, hogy a magyar polgár úgy választ lapot, ahogy 1990-ben képviselőt: a példányszámlista élén a „pártállami múltú'Népszabadság és Népszava áll, a végén pedig a „tiszta’ kon mánvközeli újságok kullognak. Jól érzékelteti ezt a Magyar Nemzet ese­te: az 1988-1990-ben fénykorát élő lap ösz­­szeházasítása a Hersant-féle Socpresse­­szel teljes szakmai-gazdasági csődnek bi­zonyult, s ez már a Pallas új vezetésének terhére írható: az üzletet a vállalat nevé­ben már Horti József kötötte (az Rt. alapí­tó okiratát 1990. november 30-án írták alá). A lap példányszáma 1992 végére a csúcs kevesebb mint felére csökkent, a Ma­gyar Nemzet - s vele a kiadó - százmilliós veszteséggel küzd. A jelek szerint a Soc-Eresse már csak fut a pénze után: 1992- en előbb egy tőkeemeléssel növelte túla­dom arányát, közvetlen irányítása alá he­lyezte a Magyar Nemzet Rt.-t, majd az új­ságírói alapítvány kivételével kivásárolta a tulajdonostársakat (Pallas, Postabank Rt.), végül megpróbált túladni 91,2 száza­lékos részesedésén vagy annak egy részén. 2. táblázat Az országos politikai napilapok átlagos példány száma (ezer) 1989. Január 1991. Január 1992. JúlluB Népszabadság 460 Népszava 222 Kurír (Reggel+Ests) Mai Nap Magyar Hírlap 107 EstiHírlap 133 Magyar Nemzet 132 Új Magyarország Pesti Hírlap* 327 181 134 140 78 93 121 27 316 135 120 104 75 70 70 52 45 Megjegyzés: a lista postai, illetve kiadói adatok alapján készült, amelyek többnyire néhány ezres pontosságúnk. * 1991 januárjában Reggeli Pe*ti Hírlap néven a tapasztalatok szerint (A Magyar Nemzet-ügy zavarosságát jelzi, hogy az 1992. februári tőkeemelésnél az amúgy fizetésképtelen Pallas valahonnan befizette a ráeső részt.)1* Arról egyelőre nincs hír, hogy külföldiek vennék meg a francia részesedést - legtöbbször a Nők Lapját korábban megszerző videoforgal­mazó céget, a Vico Rt.-t emlegetik komoly érdeklődőként -, ám nehezíti az adásvé­telt, hogy 1992 októberétől a Nap TV Kft. kapta meg a Magyar Rádiótól a Rádió- és Tőle vízióújság kiadási jogát, vagyis a Ma­gyar Nemzet Rt. elvesztette egyetlen iga­zán nyereséges kiadványát. A válság tető­“ Hdíuri LáazlA szerint ■ gApknrsiakrió puszta flzlet. Hamaroaiin kiderült nzonhun az ia, hogy oág« tftbb ál­lami pályázatot megnyertek (páldáu) a haJatonfrtldvári üdülőt, a Mogürt Rt ttiliisógót szerezliette meg), jelek szerint izotiÍNin - a IViti Hírlap megvételéhez hason­lóan - nagyszaháső tervei egy ráazáröl le kellett mon­dania, valószínűleg a Hunor tigy kipattanáaa utáni fi­­nanazfrozáai nehézségek miatt. A Pesti Hírlappal kap­csol a ti tan Horkai lAazló kijelentette „Régóta szeret­tem volna ... egy napilapot venni, de eddig nem enged­tek ktizei a tűzhöz. ... A lap által felvállalom a nemzeti érdekeket, mindenekelőtt a legitimitást, vagyis a kor­mányt mindaddig, míg az mindent mogtoaz a gazdaság fellendítéséért.’’ (Magyarországi Csali Mow, 1992. au-Ttomáa 1992. felni ár 28-i írásos igazolása az t\j alapttikeréazek teljes beűzetésérül. gusztus) Sebestyén ► FESTI llfRLAP KIADÓ KFT. Társasági szerződős kelte: 1989. november 27. Induló törzstőke: ti,00 m Ft Alapító tulajdonosok: Vrtrihold llefoktető Kft. 4,1 m Ft Fodor I^jos 0,3 m Ft Kulcs Vállalkozási és Kereskedelemfejlesztő Kft. 0,3 m Ft Rjskó Cióza 0,3 m Ft Jelenleg nem kapcsolódik külföldi sajtócsoporthoz zését jelzi, hogy 1992 novemberében le­mondott Sebestyén TYtmás, az Rt. elnöke, aki a Socpresse képviseletében végigvitte a Magyar Nemzet privatizációját. Minden jel szerint ez a tény - vagyis a reggeli lapok piacán való sikertelenség - fordította az állami sajtóirányítók figyelmét a délutáni lapok felé. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az új lapok igen költséges beindítása nem kecsegtet gyors sikerrel, te­hát inkább „futó’ lapot kell megszerezni. Maxwell halála Robert Maxwell angol sajtómágnás 1991 végi halála kapóra jött, hiszen miután ki­derültek otthoni anyagi gondjai, visszaélé­sei, s csődgondnokság alá helyezték a Maxwell-birodalmat, biztosra volt vehető, hogy magyarországi érdekeltségei is kaln­­ács alá kerülnek. Az üzletember halál a­­or a Magyar Hírlap Rt. részvényeiből 50 százalék plusz 1 darab, az Esti Hírlap Rt.­­bol pedig 40 százalék volt Maxwell-kézben (valamint 100 százalékban a két lapot előállító Maxwell Színes Nyomda Kft.) Az állami beavatkozásra az teremtett lehető­séget, hogy a Magyar Hírlap Rt.-ben a Pal­las, az Esti Hírlap Rt.-ben a Hírlapkiadó volt társtulajdonos, s a szerződések — egyenlő ajánlat esetén - elővásárlási jogot biztosítottak az üzlettársaknak.1’ Az Esti Hírlap volt az egyszerűbb eset, s itt sikerült is visszaterelni állami irányítás alá a kiadót és a lapot. Az Rt. - jórészt a színes nyomásra való átállás miatt - vesz­teséges volt, így különösebb érdeklődés nem is mutatkozott a 40 millió forint névértékű Maxwell-részesedés iránt. Komoly ajánlatot végül Varga István, a Pesti Hírlap Kft. ügy­vezetője tett, ára ő is csak 8 millió forintot ígért érte.14 Ennyit azonban az állami Hír­lapkiadónak is megért az Esti Hírlap: 1992 februárjában elővásárlási jogával élve az ál­lami vállalat - a névérték 20 százalékán — megvette a Maxwell-részt, s így az Esti Hír­lap Rt. 80 százalékos tulajdonosává vált. (Az ügy pikantériája volt, hogy az ügyletben ügyvédként közreműködött Antall György, a miniszterelnök fia.)1“ A másik akció, amely már-már az állami túlsúly közvetlen visszaállításának veszé­lyét idézte volna fel - tehát a Magyar Hírlap Rt. többségének állami kézbe jutása a Pal­las által nem következett be. A Magyar Hírlap sorsa azért is igen kényes kérdés volt, mivel az újságot még a Németh-kor­­mány idején privatizálták, s koalíciós kö­rökben gyakran felmerült, hogy csak azért, tO G0 ESTI HÍRLAP KÖNYV fis LAPKIADÓ RT. Tárna*ági szerződés kelte: 1991. január 9. Induló alaptőke: KM),00 m Ft Alapító tulajdonosok: 40,00 m Ft Hírlapkiadó Vállalat Mirror Holding I Jtl/Maxwell (Anglia) 40,00 m Ft Esti Hírlap Alapítvány 20,00 m Ft Jelenleg nem kapcsolódik külföldi a#ytócsoporthoz 11 A Magyar Hírlap Rt. tnlajdonoaainak azindikáturi azerztldáao, 1900. folmiAr 1.1. 14 Varga látván ezoinAlyoa közláao. Az üzlatmnlMir aza­­mtto volna a „Poatit" Aa az „Katit? öaazakapraolni, hogy a fajlagos krtltaágokot Így cattkkonthraae. 14 Antall (íyttrgy nova mAa kiadó ügyeiben ia fölmerült: korái >1 »an agy időig tagja volt a Mai Nap Rt. íelügyelft- Inzotta Agának.

Next

/
Thumbnails
Contents