Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
INTERJÚ ÁGOSTON ANDRÁSSAL, A VMDK ELNÖKÉVEL Äz autonómia alapsejtjei Általános Téleniénjr iierlnt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége rendkívül sikeresen szerepelt a néhány héttel ezelőtt megtartott jugoszláv állaraszövetségi, szerb köztársasági és vajdasági tartományi parlamenti választásokon. A VMDK hasonló eredményeket ért el a helyhatósági választásokon is. Ágoston András, a szervezet elnöke a Pesti Hírlapnak adott intetjúban az értékelés mellett a vajdasági magyarság jövőjének lehetőségeit is felvázolta.-j FRIEDRICH áNNA, ÚJYIPÜT — A VMDK is elégedett a választiti eredményekkel. A legfontosabbnak azt tartom, ezúttal első ízben sikerült elérnünk, hogy a vajdasági magyarok felsorakozzanak az autonómiáról < 'kidolgozott1 koncepciónk mögé. Először tettük meg, hogy választási tétnek az autonómiát jelöltük ' meg. Úgy érzem, az eredmény, amely szerint minden áziiíteh több képviselőnk van, mint eddig, jelzi: a választópblgárok elfogadták ezt a koncepciót. A magyarok közül, a várakozásokhoz képest, többen mentek el szavazni, Szerbiában megkaptuk a voklok 9,6 százalékát, bár az össz' lakosság számarányában 3,2 Százalék a magyar. Jó szereplésünk másik oka az, hogy a ' Választási kampányban vilá■ gosan megfogalmaztuk és is’ mertettük a közvéleménnyel ’-‘É VMDK céljait. Mindenütt ‘ elmondhattuk, hogy autonómiát, politikai szubjektivitást, önállóságot, á szerb állammal [partnerséget akarunk és azt, '• hogy hozzátartozva az egyetemes magyarsághoz az európai folyamatok .részesei legyünk. . — A szerb politikai körök enni izemben szecesszióval vádolják a VMDK-t él továbbra lem fogadják el az autonómiakoncepciót. >. . ,. ' ’ ‘— A szecesszió emlegetését propagandafogásnak tartjuk, így értékeltük a jugoszláv szövetségi kormány kissebbségögyi miniszterének kijelentését is, amikor szintén szecesszióval vádolta meg a VMDK-t. Mi az autonómia megfogalmazásával pontosan behatároljuk a követelményeket, mindazt, amit a Vajdaságban élő magyarság szempontjából elvárunk. A szerb hatalom azonban a nemzeteszmét követi. Bár a köztársaság lakosságának 33 százaléka nem szerb, nem kívánják lehetővé tenni a kisebbségeknek a politikai szubjektivitást.' Kemény politikai harc ez, mi úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi porondon előnyünk van. Intézményes formában veszünk részt a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek rendezésében, amely európai folyamat. Azt mondjuk, várunk. Várni tudunk, de lemondani nem. — Gyakran hallani, hogy a iterbek egyszerien félnek a magyar autonómiától, azért nem fogadhatják el. Milyen at együttélés ilyen körülmények kötött f — Mindkét oldalon vannak félelmek. Mi nem az együttélés eszméjét hirdetjük, hanem az egymás mellett élést valljuk. Azt, hogy tartsuk tiszteletben egymást, jó szándékú viszonyt alakítsunk ki egymás megbecsülésével és viseljük el a különbségeket. Ezt várjuk a másik oldalról is, mert ezzel nyílnak meg az utak a változások felé. — A boitnia-hercegovinai kóborában, at egyik vagy málik nemzet által befolyáiolt területi feloszlás kapcsán felmerül, hasonló megoldás felé haladnak-e, mint amit itt a Vajdaságban a VMDK javasoltf — Nem mondanám, hogy ezt a modellt alkalmazzák, de személy szerint nagyon megörültem Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője véleményének, amikor egy héttel ezelőtt, a Dobrica Cosic jugoszláv államelnöknél tartott megbeszélésen kijelentette, hogy a szerb falvaknak olyan autonómiát képzel el a horvát és muzulmán tartományokban, amilyet a szerír tartományokban a horvát és muzulmán települések esetében. Nevezetesen azt. hogy a maximális jogokat adja meg a horvát és muzulmán falvaknak. F.z egy európai koncepció. — A polgárháború a vajdasági magyarok esetében az ágynevetett 3. kolonizdciótól való félelmet is felébresztett. Nevezetesen, hogy a magyar-lakla vidékekre szerbeket telepítenének be. Reális ezt — Az autonómia és a betelepítés fogalmáról óhatatlanul együtt kell beszélni. Az autonómia a nemzetközi normák szerint lehetővé teszi, hogy egy vidék etnikai összetétele ne változhasson meg, a szerb hatalom részéről viszont az etnikai összetétel irányított megváltoztatása történne a 3. kolohirációval. Beszélhetünk ilyen szándékról, mert mi mással magyarázható például, hogy Temerinben, a legmagyarabb részen, ahol a lakosság 80 százaléka magyar, 200 menekültet akarnak betelepíteni egy iskolába. Az egész Dél-Bácskában nincs máshol hely? — Tekinthető-e kezdeti tépésnek az autonómia felé d lény, hogy a magyarlakta vidékeken az önkormánytatokban a többséget a VMDK íztretie megl * —‘ Mi úgy látjuk, hogy a magyar többségű községekben a VMDK-s önkormányzattal fennáll a lehetőség arra, hogy a politikai gyakorlatban kezdjék létrehozni azokat az együttműködési formákat, amelyeket aZ autonómiában is fejleszteni akarunk. F.z általánosan hangzik, de a kezdet kezdetén vagyunk. Először azokat . az . elvi kérdéseket akarjuk ínegddani, amelyekkel áthidaljuk az egypártiság buktatóit, mert Zentán, Adán, - Kanizsán, de Szabadkán és valamelyest Topolyán is többségben vagyunk, s itt igyekszünk az adott helyzethez ido- i múlva olyan módszereket kidolgozni, amelyekkel elkerüljük az egypártiságot, de kialakítjuk a leendő autonómia alapse|t|eit. i I *f co cn Pesti Hírlap, 1993.jan.16.
