Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)

1993-01-20 / 8400. szám

Magyar Hírlap, 1993.jan.15.

U------------------------------------------------Ma kezdődik Brassóban az RMDSZ kongresszusa

A NAP interjúja Kolumbán Gáborral, az RMDSZ alelnökével

Újragondolni a magyar nemzeti identitást

„Ha a romániai magyar választónak az identitása csak abból áll, bogv ó magyar Romániában, akkor a romániai magvar politikus nem tud egyebei tenni, mint úgy politizálni, hogy a romániai magvar érdekeket jelenítse meg. és nem tud más összefüggésekben gondolkodni. Ez pedig azt jelenti, hogy a román politikai partnerrel mindig minden kérdést csak nemzeti alapon tud megvitatni. Ebből a csapdából ki kell lépni. Éj identitást kell építeni. Meg kell jelenjék benne, hogy én. Romániában élő magy ar ember, tagja vagyok a magyar nemzetnek, és ugyanakkor politikai szubjektum, államalkotó tényező vagyok Romániában.”

— A: RMDSZ úgynevezett kolozsvári nyilatkozató a vélemények kereszttüzében áll. Milyen politikai indítékai voltak kibocsátásának?

— A nyilatkozat hosszú vajúdási folyamat eredménye. A vajdasági, illetve a kárpátaljai magyarok autonómiakoncepciója hatására érlelődön Romániában is a gondolat. Sajnálatos azonban, hogy a kolozsvári nyilatkozat végül is nem érési folyamat, hanem rögtönzés eredményeként jelent meg. Amikor Tőkés László kezdeményezte, hogy legyen egy ilyen nyilatkozata az RMDSZ-nek, akkor az eredeti elképzelést és megfogalmazást a „mérsékelt szárny" nagy része nem tudta az adón megfogalmazásban elfogadni. A felmerülő ellenvetések elsősorban a koncepció kiforratlanságára utaltak, és arra a tényre, hogy a használt kifejezések a román politikai gondolkodásban félreérthetőek. Kolozsvárott végül is sikerült olyan megfogalmazásokat találni — elsősorban az RMDSZ szabadelvű körének javaslatára —. amelyek a Strasbourgs charta helyi önkormányzatokra vonatkozó passzusai alapján pontosították a kifejezéseket. így jelent meg az önkormányzat helyett a „belső önkormányzat", az autonómia helyett a ..közösségi autonómia" fogalma. Tulajdonképpen arról a liberális alapelvről van szó. amit az önigazgatás elvének neveznek: a hatásköröket és jogosítványokat mint erőforrásokat a lehető legalacsonyabb szintre kell telepíteni. Amennyiben meg tudunk egyezni a különböző román erőkkel és önmagunkkal, hogy közösségünk sajátos feladatokat tud vállalni különböző oktatási, regionális fejlesztési, esetleg gazdasági kérdésekben is, akkor ezeket közösségi önkormányzati intézmény feladatköreiként lehet megjeleníteni. Ehhez meg lehet szerezni a törvényes jogkört. és a költségvetésből a szükséges anyagi forrásokat. Ha az RMDSZ átalakul közösségi önkormányzattá, akkor lesz egy oktatással foglalkozó szakosztálya, amely a saját belső információkezelési technikáival felméri a valós igényt, és ezt egy megfelelő tervezetben a kormány elé tárja döntésre.

— A 22. című romániai liberális ellenzéki lap körül tömörülök körében volt egy kerekasztal-beszélgelés a kolozsvári nyilatkozatról. Hogyan ítélik meg ők a nyilatkozatot?

— Meglepő számunkra, hogy a román ellenzék csak most kezd tájékozódni a mi kérdéseinkről. Nem sikerült még egész pontosan

megértetni, hogy a közösségi jogkörök és a közösségi intézményrendszer nem valamiféle szeparatista, avagy pozitív diszkriminációra való törekvés — ahogy ezt eddig megítélték —, és nem is a kollektív jogoknak az a típusú megfogalmazása, amitől a románság mind ez ideig tartott, miszerint Románián belül egy másik közösségnek előjogokat kell biztosítani. Talán most sikerült feloldani a román ellenzéknek azt a többször is megfogalmazott félelmét, hogy a kollektív jogok ellentmondanak az egyéni jogoknak. Sikerült megértetni, hogy a közösség kialakítására való törekvés a legtermészetesebb, legelemibb joga az embernek. Azt is megértették, hogy bizonyos hagyományosan elismert emberi jogokat — a vallásszabadságot, az anyanyelvfoktatáshoz, kultúrához való jogot — nem lehet egyéni alapon biztosítani. Szükséges tehát valamiféle közösségi szerveződés és közösségi ellenőrzés, ami ennek a jognak a gvakorlását biztosítja. Ha azt mondjuk: „közösségi formában gyakorolt egyéni jogok , egészen másképpen fogják fel a kérdéskört.

Amit nem tudtunk világossá lenni, az az, hogy hogyan viszonyul a mi autonómiakoncepciónk a decentralizált helyi hatalomhoz, illetve mi történik a Székelyföldön, ahol többségben vannak a magyarok, és a helyi választások eredményeként szinte automatikus módon területi autonómia állhat elő. Román partnereink félelme abból eredeztethető, ahogyan ők létrehozták a román nemzeti álla! mot: a wilsoni elvek alapján deklarálták a román nemzet önrendelkezési jogát Gyulafehérváron, és erre hivatkozva megfogalmazták egyesülési óhajukat. így jön létre az egységes l román nemzeti állam. Ezért a mai román gon; dolkodásban ha valaki önrendelkezik, akkor nemzeti államot akar létrehozni. A másik fontos kérdés a román és a magyar nemzeti identitás meghatározása közötti különbség. A román nemzeti identitás kötelezően az állami területhez ragaszkodik. A magyar nemzet identitástudatához nem szükséges az, hogy az a terület, ahol a magyar ember él, egyben a magyar állam felségterülete legyen. Az egységes román nemzetállamon belül az egyetlen ismert autonómiafogalom a helyi önkormányzat. Ha mi emellett közösségi önkormányzatról beszélünk, akkor — mivel azt még nem ismerik — úgy vélik, hogy a magyarok nemzeti államot akarnak Románia területén. Mert beugrik a következő séma: ha önkormányzatot akarnak, akkor területi autonómiát akarnak. Mi differenciáltabb formákat szeretnénk meghonosítani, ami intézményi autonómiát jelent. De erről a román közgondolkodásban még szó sincs. Most kezdenek a román demokraták az oktatási intézmény autonómiájáról, egyetemi autonómiáról vagy gazdasági autonómiáról beszélni. Ahogy a román társadalom érik. és megjelenik a differenciáltabb gondolkodás az autonómiákról, úgy valószínűleg sokkal könnyebben be tudják majd fogadni a mi elképzelésünket is. Hiszen azt mondjuk. hogy a román iskolában sem szól bele senki, sem kormány, sem más, hogy on hogyan menjenek a dolgok. Mint kisebbségpolitikát csináló ember számára világos, hogy nem tudunk előrehaladni addig, amíg a román demokráciában meg nem jelennek azok a fogalmak, amikre lehet hivatkozni. Amíg a román demokráciában nem jelennek meg ezek az igé- i nyék. amelyek megteremtik az autonómiák működtetésének feltételeit, garanciáit, addig értetlenül fogadják a mi kezdeményezésünket is. A lényeg tehát, hogy az építkezés ütemének mindig szinkronban kell lennie a román társadalom demokratizálásával. Ma már tudom, hogy nem demokratikus, kaotikus társadalomban nem lehet demokratikus és rendezett kisebbségi társadalmat csinálni.

— Ha ez a tanulási, érési folyamai a romániai magyar politikai gondolkodásban bekövetkezett. akkor helyes volt-e a kolozsvári nyilatkozat nem igazán precízen kidolgozott változatával előállni ebben az adott pillanatbani’

— Mi ugyanannak a folyamatnak vagyunk a részesei, amit romániai demokratizálódásnak, rendszerváltozásnak tudnék nevezni. Ugyanúgy menet közben építkezünk és rögtönzünk, mint az egész ország. Nem a politikai akarat hiányának tulajdonítom, hogy nincs jó koncepciónk. Valóban nem tudjuk, melyik a megfelelő, működőképes autonómiakoncepció ma Romániában. Politizálásunk nem professzionális. Utunkat meghatározta, hogy az RMDSZ 1989 decemberében a magyar közösségi érdek, politikai akarat