Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-03 / 8235. szám
A szakmarendszer jelentős változása várható A szakképzés jelenleg még működő rendszere már nem képes alkalmazkodni a változó gazdaság kívánalmaihoz. Ráadásul az elhelyezkedési lehetőségek a robbanásszerű munkanélküliség miatt radikálisan csökkentek. Ma már az iskolákból frissen kikerülő szakemberek jelentős része sem juthat álláshoz. Az, azonban már az ipar jövőjét is meghatározza, hogy a szakmunkásképzőkben képesek lesznek-e felkészíteni a diákokat arra, hogy tudásuk megfeleljen a XXI. század követelményeinek. Összeállításunk arra ad feleletet: meddig jutottunk a szakképzés átalakításában az elmúlt két esztendőben. Milyen elképzelések alapján dolgozta'ki a szakképzésre vonatkozó törvény javaslatát a Munkaügyi Minisztérium? Erről Benedek Andrási, a szakképzésért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük. A tervezet a kialakulóban lévő, magántulajdonra épülő gazdasághoz, s ezzel egyben az Európai Közösség normáihoz kívánja igazítani a szakképzést, mondja Benedek. Az állam többé nem kötelezheti gyakorlati képzésre a gazdálkodókat. Helyette olyan előnyös feltételeket akar teremteni a jogszabályok által, melyek éppúgy ösztönzik majd a kisiparosokat s a vállalatokat, hogy tanulókat képezzenek műhelyeikben. így például, mivel a törvény az első szakmát tanuló esetében megtiltja a gyakorlati oktatást végzőnek, hogy pénzt kérjen a szülőtől akár csak a felhasznált eszközökre is, a szakemberek ajánlatosnak tartják a jelenlegi évi ezerforintos adókedvezménynél nagyobb, a költségek harminc-negyven százalékát kitevő kedvezmény bevezetését. A fennmaradó összeget az elképzelések szerint a tanuló által megtermelt nyereség jelentené. Új törvényre van szükség Benedek szerint azért is, mert mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekvédelem átalakulóban van, várhatóan egyre markánsabb lesz ezek kifejeződése, az állam felelőssége pedig még nagyobb lesz a képzést illetően. Ugyanakkor nem várható már tőle, hogy a bérek vagy akár a pályakezdők elhelyezkedését illetően az eddigi garanciák fennmaradnak . A törvény csupán az általános keretet szeretné megteremteni a szakképzés számára. Mivel azonban még nem működnek a piacgazdaság mechanizmusai, egyelőre az átmenet kezelését is vállalnia kell majd a törvénynek. Ezek alapján kívánja megőrizni, sőt stabilizálni a jól működő szakközépiskolai oktatást, és nyitni az új megoldások felé. Ez utóbbit jelenti majd a kamarák újra megerősödő szerepe a szakoktatás ellenőrzésében és a vizsgáztatásban, a már működő, vállakózásokra épülő középiskolák példája, így azoké a szakközépiskoláké, melyeknek tananyagait már a helyi gazdaság igényei szerint állították össze. A gazdaságban új elemként megjelent munkanélküliséget is figyelembe veszi a törvény. Az előkészítők célja szerint minél képzeltebb, széles körű végzettséget birtokló emberek felkészítése a cél, mert ők lesznek jobb helyzteben a munkaerőpiacon. 1997-ig a mai szakmaszerkezet igen jelentős átalakulása várható Benedek szerint. áttekinthetőséget szem előtt tartva egy Országos Képzési Jegyzéket hoz létre a törvény a jelenlegi négy különböző szakmai jegyzék helyett. Az ebben foglalt, előreláthatólag négyszáz szakmát támogatja majd a költségvetés. A képzés idejére és a vizsgáztatásra vonatkozó adatokat is tartalmazza majd a munkaügyi miniszter által jóváhagyandó jegyzék. A képzés ideje egyébként meglehetősen rugalmasan fog alkalmazkodni ezek után az adott szakmához, mondja Benedek András, hiszen lesznek majd fél év alatt, vagy akár három év alatt elsajátítható szakmák is. Az önkormányzatok normatív támogatása (Ft/fő) 1991. évre 1992. évre Óvoda (egész napos) 15 000 19 000 Általános iskola 30 0(10 36 000 (•imnázium 44 000 51 000 Szakko/épiskola, elmélet 54 000 63 000 Szakmunkásképző iskola — elmélet 33 000 39 000 — gyakorlat (iskolai tanműhely)36 000 37 000 cs> Magyar Hírlap, 1992.márc.30.
