Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-02 / 8234. szám
j Honvédségi Szemle, 1992/3Jsz a- A szükségállapot kihirdetésekor viszont a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők alkalmazásiról—- Igen, «77*1 a pontosítással, hogy az Országgyűlés akadályoztatása esetén. • Kérem, erről az esetről is tájékoztassa röviden olvasóinkat.»- Szükségállapot idején (erről azintén az alkotmányban vannak rögzítve a feltételek és jogkörök) a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be, melyekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályozatatása esetén az Országgyűlés honvédelmi bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés honvédelmi bizottsága felfüggesztheti a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi bizottsága - meghosszabbítja. Egyébként a szükségállapotra a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.- Milyen esetekben lebet a fegyveres erőket az országon belüli „problémák” megoldására felhasználni?- A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. Az Alkotmány 40/A §-a értelmében a fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyancsak az alkotmány rögzíti, hogy a fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények. továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonágát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása már nem elegendő.- S id jogosait a fegyveres erők iráoyitásári?- Erre - ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a kormány és az illetékes miniszter jogosult.- Időnként azt tapasztalom, bogy még a hivatásos katonák között sem mindenki látja egyértelműen. hogy a honvédelmi miniszter ma már nem vezeti közvetlenül a „hadsereget”...- A korábban már említett 1990. évi XXI. törvény a honvédelmi miniszter hatáskörét is módosította. Ennek értelmében ő már nem jogosult a Magyar Honvédség vezetésére (mint elődei tehették hosszú évtizedeken át), annak nem szolgálati elöljárója. A miniszter az irányításhoz a kormányzati szervek rendelkezésére álló eszközöket, így elsősorban a jogalkotást és a törvényességi felügyelet keretében a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését használhatja fel. Amint a köztársaság elnöke sem elöljárója, hanem szervezeten kívüli irányítója a fegyveres erőknek, akárcsak a belügyminiszter esetében, aki szintén irányítója a Határőrségnek.- Nyilván ez indokolta, hogy a köztársasági elnök katonai irodáját is „kiemelték” a Magyar Honvédség szervezetéből, s közvetlenül az elnök mellé „szervezték"—- Igen, ez valóban így volt logikus, hiszen a köztársasági elnök nem a honvédségen belül helyezkedik el, mint ahogyan a miniszter sem, hanem azon kívül végzik irányító tevékenységüket. A honvédség vezetője a Magyar Honvédség parancsnoka, Lőrincz Kálmán vezérezredes. Az Alkotmánybíróság is éles különbséget tesz az irányítás és a vezetés között. Amint az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a különböző egyéb törvényekben megszabottak egymásnak megfelelően, egymástól irányítási jogokat egyik szervezet sem vonhat el. S van egy másik fontos dolog is, amire szintén rámutatott az Alkotmánybíróság: a honvédség működésének irányítását a kormány végzi. Természetesen mindez békeviszonyok között érvényes.
