Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-27 / 8247. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.22. fci < 2! Sevilla az újjászületés küszöbén Siker Spanyolországnak, de nekünk magyaroknak is, mivel a világkiállításra tervezett magyar pavilon megmutatta Magyarország expóérettségét az 1996-os budapesti világkiállítás szempontjából - mondta Kádár Béla, a magyar pavilon kormánybiztosa, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az MTl-nek Sevillában adott interjújában a hivatalos megnyitót követően. A sevillai expo °bben a műfajban a század második felében a legnagyobb szabású vállalkozás, s a megnyitón jelen volt több mint 100 kormánybiztos jelentős részével folytatott rövid eszmecserék alapján elmondható: abban mindenki egyetért, hogy a sevillai expo óriási siker - fejtette ki a miniszter, aki szerint ez a siker nemcsak Sevillának, Andalúziának és Spanyolországnak, de a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának is silier, hiszen ez az expo új életet lehel egy már erősen sorvadozó nemzetközi kapcsolatteremtési formába. Csodaváros épült A világkiállítással kapcsolatos személyes benyomásait illetően a miniszter elmondta, hogy tavaly januárban, a magyar pavilon alapkőletételénél a kiállítás területe még kopár, kihalt pusztaság volt, ám azóta kinőtt belőle egy csodaváros. Sói, ^a a két héttel ezelőtti állapotokat hasonlítom össze a maival, akkor is hatalmas változásoknak lehetünk tanúi. Ez egyszersmind - folytatta Kádár Béla - az összes kétkedőket és örökös szorongókat is megnyugtatja, hiszen megmutatkozott, hogy a magyarhoz hasonló szervezeti és szervezési adottságokkal rendelkező andalúziaiak mire képesek viszonylag rövid idő alatt Az érdeklődés egyre — ■ nőtt A budapesti világkiállítás megszervezését illetően a miniszter a .dolgok önmozgási dinamikáját' hangsúlyozta. Az expót ráóüítottuk egy bizonyos pályára, amelynek első szakasza a parlament által tavaly december 3-án elfogadott határozatával zárult. Ekkorra már a belföldi közvélemény egyértelműen expotámogatóvá vált. A második szakaszban a nagyvilág vélekedését sikerült kedvezően megfordítanunk a budapesti expo sikeresélyeit illetően, s ez a BIE párizSi, február végi döntésében tükröződött. A harmadik szakasznak tekinthetjük Sevillát is: bebizonyosodott, hogy mire képes ez a kis ország. A megnyitó napján ismeretlenek tömege szólított meg, és gratulált a „Makoveczi Múhöz', az MM-hez - mondta a kormánybiztos, aki rámutatott:- Kellett a siker, mivel két évvel ezelőtt gyalázatnak, nemzeti szégyennek minősítették a lepkeház helyett a Makovecz Imre által tervezett épület mellett döntő kormányzati álláspontot. Engem akkor elneveztek „kultúrbunkónak*, s az Építész Szövetség bojkottot akart elrendelni minden olyan építész ellen, aki hajlandónak mutatkozott a lepkeház helyett valami mással meglepni a világot - fejtette ki Kádár Béla. Sevilla tehát terepgyakorlat számunkra, amelynek célja Magyarország iránt or érdeklődés felkeltése. Ezek után mar könnyebb lesz elindítani a negyedik szakaszt, az expo megszervezésének lebonyolí tását, és a hozzá szükséges nemzetközi pénzügyi érdeklődés rendszerszerű megszervezését. Gazdasági hajtóerő Arra a kérdésre, hogy a budapesti expo jelenthet-e akkora gazdasági hajtóerőt, mint a sevillai, a miniszter a BIE Végrehajtó Bizottságának elnökét idézte, aki szerint hatalmas lehetőséget jelent egy expo a rendező ország számára. Az expo nagy horderejű vállalkozás, amely a múltat és a jövőt ötvözi, .találkozót jelent az 1100 éves Magyarország és a 21. századra készülő Magyarország között'. A budapesti expo finanszírozásával kapcsolatban a miniszter több lehetséges forrásról beszélt. Az egyik a költségvetés, de ez korántsem a legnagyobb. Az erre a célra szánt 17 milliárd forintból a fővárosi fogadóképességet kell megteremteni. A többi kormányzati kiadást autópályák, a Győr és Budapest körüli körgyűrűk építésére, valamint környezetvédelmi, kulturális és egészségügyi beruházásokra fordítjuk. Ezek megépítése Magyarországon az expo nélkül is szükséges, az élet hozta úgy, hogy e beruházások most beleszámítanak az expo tágabb értelemben vett költségvetésébe. A finanszírozás többi része üzleti vállalkozás, részben az expokonjunktúra kihasználását, idegenforgalmi, áruházi fejlesztési beruházásokat, részben pedig a kapun belüli fejlesztést jelenti. Ezek olyan beruházások, amelyek a vállalkozók számára megtérülnek, de a legrosszabb esetben is nullszaldósak. A bevételek között említette a miniszter a területhasznosítási díjakat, az úgynevezett szponzorolási összegeket, a nagyszámú látogató belépti díját és az utóhasznosításból származó hasznot. Kádár Béla szerint az országnak és a fővárosnak akkor is ki kellene adni a beruházásokkal kapcsolatos összegeket, ha nem lenne expo, legfeljebb nem 1996-ig, hanem később. Viszont, ha nem rendeznénk expót, akkor elesnénk azoktól a bevételektől, amelyeket az előbb említettem - hangoztatta Kádár Béla Közvetett hasznot jelent a Magyarországa. fogató külföldiek tömege, aine/ybő! az ország távoli részei is profitálnak, hiszen Magyarország kis ország, s a fővárostól 200-250 kilométerre lévő országrészek is Budapest vonzásterébe tartoznak, s szintén részesülnek az idegenforgalmi konjunktúrából. Budapest tanul Sevillától A sevillai tapasztalatokkal kapcsolatban a miniszter kitért arra, hogy az itteni koncepcionális és szervezeti előkészítés jelentős részben Budapesten is hasznosítható lesz- A spanyol fél már a Két héttel ezelőtti látogatásomkor is felajánlotta a tapasztalatok átadását, de a nagy kiállító-rendező vállalatok vezetői is segítséget ígértek, s már itt Sexillában ez ügyben is folytattam tárgyalásokat. Sót, az osztrák féllel is komoly tárgyalások folynak a kialakítandó együttműködésről - mondta Kádár Béla, aki befejezésül hozzátette: nem fogunk szűkölködni tapasztalatszerzési lehetőségekben és tanácsokban.
