Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-24 / 8246. szám

Új Magyarország, 1992.ápr.21 tv Először az idősek kérelmét bírálják el Nyárra várhatók az első árverések A művelődési ház előtti placcon gyülekeztek-sokan ünneplőben - a gazdaemberek, a kárpótlásban valamiképpen érdekelt mind­szentiek, élvezve a kellemes tavaszi, koraesti időt. Mások az el­őcsarnok kopár asztalait ülték körül. Jelen volt természetesen az alföldi kisvároska polgármestere: Bereczki András és a fórum megszervezésére vállalkozó, alig néhány hete alakult helyi gazda­kör köztiszteletben álló elnöke: Berényi Mihály. Államtitkárra vártak, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökére; ilyen szakember-politikus látogatása errefelé azért nem minden­napi esemény. Dr. Sepsey Tamást külön kedves meglepetés is érte, egykori budapesti, soroksári általános iskolai magyartanárnője, a nyugdíjas éveit Mindszenten élő Balogh Pálné köszöntötte volt tanítványát, s a szívből jövő, őszinte elismerő szavak a tehetséges kisdiáknak s nem a mai „híres" embernek szóltak. A várakozás perceinek csendes beszélgetései, majd a fórumon elhangzottak is azt bizonyítot­ták, hogy az emberekét a kárpót­lással kapcsolatban még mindig foglalkoztatják nyitott kérdések. Bizonyos türelmetlenség is meg­nyilvánul, Mindszenten például ál­lítólag még senki nem kapott kárpót­lási jegyet. Mi erről a véleménye dr. Sepsey Tamásnak s melyek az országos érvényű tapasztalatai?- Sajnos, valóban lehetséges, hogy ezen a településen, s az or­szágban még számos helyen ez ideig még nem jutottak kárpót­lási jegyhez az érintettek - mon­dotta lapunknak az államtitkár. - A megyei kárrendezési hivata­­j lók február végén kezdték el ténylegesen jogalkalmazói mun­kájukat, s mivel a létszámuk az eredetileg tervezettnél lényegesen kisebb, nehezen birkóznak a mér­hetetlen feladattal. Nem valami­féle vízfejet képzeltünk el, ami­kor megyénként átlagban ötven szakemberrel számoltunk, ám a költségvetés tárgyalásakor ez a szám a felére zsugorodott. Ugyan­akkor, mint ismeretes, országo­san nyolcszázharmincezer kére­lem elbírálásáról, ide vonatkozó törvények, jogszabályok előké­szítésének és végrehajtásának egész soráról van szó. Vízfejről már csak azért sem beszélhe­tünk, mert a tennivalók záros határidőn belüli elintézése után ez az államigazgatási szerv tulaj­donképpen teljesítette hivatását és egcsz egyszerűen megszűnik. Ami a kárpótlási jegyek kiadását illeti, számuk hétről hétre nőtt, hivatalaink az első heti hétszázat követően kétezerötszáz, három­ezerötszáz, mind több, a múlt héten mintegy ötezer határoza­tot hoztak. Mindez tudjuk, ke­vés, késésben vagyunk, niszen a teljes munkára mintegy másfél évünk van, a törvény előírásai szerint az utolsó földárverésre a jövő év márciusában sor kell ke­rüljön, s a kárpótlási jegyek ki­adása ehhez igazodik.- Milyen szempontok alapján rangsorolnak?- Senki ne higgye, hogy vala­hol is kivételezünk valakivel. Először a földmegváltási határoza­tokat hozzuk meg, ez viszonylag könnyű munka es gyorsan lebo­nyolítható. Ezt követően én na­gyon szeretném, ha az idősek ké­relmeit bírálnánk el és utána az időrendi sorrend lenne a meg­határozó.- Tehát mégis kivételeznének va­lakikkel, az idősekkel. Technikailag megoldható ez?- Igen, a számítógépes adat­bank lehetővé teszi, hogy előre­vegyük például a nyolcvan év fö­löttieket. Azt hiszem, gondjaink közepette is kell annyi emberség legyen bennünk, mindannyi­­unkban, hogy törekedjünk arra: a nagyon idős emberek még éle­tükben megkapják a kárpótlás­ról a határozatot és a kárpótlási jegyet is.- Az imént utalt az utolsó földár­verés időpontjára. De mikorra vár­ható a nagyon várt első?- A jogszabály szerint egy adott szövetkezet termőföldte­rületére bejelentett igények har­minc százalékát - aranykorona értékben számítva - el kell bírál­ni ahhoz, hogy árverést lehessen kitűzni. A nyolcszáz.harminc­­ezer igénynek durván a harminc százalékát kell elbírálni, hogy az aranykorona harminc százaléka is jogerősen elbírált legyen. Szá­mításaink szerint az első árveré­sekre a nyár közepén, végén kerül sor, másutt talán csak október­ben, vagy még később. Szeret­ném azonban Telhívni arra a fi­gyelmet, s erről most, a mind­szenti fórumon is szó esett, hogy ezeken az árveréseken a kijelölt földeknek is csak a harminc százalé­ka kerül kikiáltásra, s természete­sen a legkülönbözőbb szempon­tok, minőségi, kül- és belterületi s más mércék szerint is harma­­dolódik a terület. Nem fordulhat tehát elő, hogy az elején elkel a föl­dek java s az utolsóknak marad a „férgese". Elképzelhető, hogy va­laki az elsők között kapott kár­pótlási jegyet, de csak az utolsó árverésen licitál, mert akkor ke­rül sorra az általa kiszemelt terü­let. Ez a példa is jelzi, hogy az el­ső kárpótlási törvény, hivatalosan az 1991. évi XXV. törvény nem csökkenő intenzitással áll az ér­deklődés középpontjában. Egy­idejűleg folynak az úgynevezett második kárpótlási törvény végre­hajtására az előkészületek, ápri­lis elsején pedig hatályba lépett az 51/1992-es kormányrendelet, amely rendezi a mit nyugati ha­difoglyuk helyzetét. Várható mindezek után, hogy az or­szággyűlés rövid időn belül elfo­­aaja az életüktől, illetve a sza­­adságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szó­ló törvényjavaslatot. E törvény­­alkotási sor politikai szerepét ta­lán nem szükséges hangsúlyoz­ni, a törvények gyors és hiány­talan végrehajtásának azonban gazdasági jelentősége is van. Az ország gazdasági stabilitását is befolyásolja, hogy mielőbb az ér­dekeltek tulajdonába kerüljön a termőföld, hogy mások a priva­tizáció során részvényt vásárol­hassanak, az egzisztencia hitel­nél fel tudják használni kárpót­lási jegyeieket - mondotta az. ál­lamtitkár. (deregán)

Next

/
Thumbnails
Contents