Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-24 / 8246. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.21 tv Először az idősek kérelmét bírálják el Nyárra várhatók az első árverések A művelődési ház előtti placcon gyülekeztek-sokan ünneplőben - a gazdaemberek, a kárpótlásban valamiképpen érdekelt mindszentiek, élvezve a kellemes tavaszi, koraesti időt. Mások az előcsarnok kopár asztalait ülték körül. Jelen volt természetesen az alföldi kisvároska polgármestere: Bereczki András és a fórum megszervezésére vállalkozó, alig néhány hete alakult helyi gazdakör köztiszteletben álló elnöke: Berényi Mihály. Államtitkárra vártak, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökére; ilyen szakember-politikus látogatása errefelé azért nem mindennapi esemény. Dr. Sepsey Tamást külön kedves meglepetés is érte, egykori budapesti, soroksári általános iskolai magyartanárnője, a nyugdíjas éveit Mindszenten élő Balogh Pálné köszöntötte volt tanítványát, s a szívből jövő, őszinte elismerő szavak a tehetséges kisdiáknak s nem a mai „híres" embernek szóltak. A várakozás perceinek csendes beszélgetései, majd a fórumon elhangzottak is azt bizonyították, hogy az emberekét a kárpótlással kapcsolatban még mindig foglalkoztatják nyitott kérdések. Bizonyos türelmetlenség is megnyilvánul, Mindszenten például állítólag még senki nem kapott kárpótlási jegyet. Mi erről a véleménye dr. Sepsey Tamásnak s melyek az országos érvényű tapasztalatai?- Sajnos, valóban lehetséges, hogy ezen a településen, s az országban még számos helyen ez ideig még nem jutottak kárpótlási jegyhez az érintettek - mondotta lapunknak az államtitkár. - A megyei kárrendezési hivataj lók február végén kezdték el ténylegesen jogalkalmazói munkájukat, s mivel a létszámuk az eredetileg tervezettnél lényegesen kisebb, nehezen birkóznak a mérhetetlen feladattal. Nem valamiféle vízfejet képzeltünk el, amikor megyénként átlagban ötven szakemberrel számoltunk, ám a költségvetés tárgyalásakor ez a szám a felére zsugorodott. Ugyanakkor, mint ismeretes, országosan nyolcszázharmincezer kérelem elbírálásáról, ide vonatkozó törvények, jogszabályok előkészítésének és végrehajtásának egész soráról van szó. Vízfejről már csak azért sem beszélhetünk, mert a tennivalók záros határidőn belüli elintézése után ez az államigazgatási szerv tulajdonképpen teljesítette hivatását és egcsz egyszerűen megszűnik. Ami a kárpótlási jegyek kiadását illeti, számuk hétről hétre nőtt, hivatalaink az első heti hétszázat követően kétezerötszáz, háromezerötszáz, mind több, a múlt héten mintegy ötezer határozatot hoztak. Mindez tudjuk, kevés, késésben vagyunk, niszen a teljes munkára mintegy másfél évünk van, a törvény előírásai szerint az utolsó földárverésre a jövő év márciusában sor kell kerüljön, s a kárpótlási jegyek kiadása ehhez igazodik.- Milyen szempontok alapján rangsorolnak?- Senki ne higgye, hogy valahol is kivételezünk valakivel. Először a földmegváltási határozatokat hozzuk meg, ez viszonylag könnyű munka es gyorsan lebonyolítható. Ezt követően én nagyon szeretném, ha az idősek kérelmeit bírálnánk el és utána az időrendi sorrend lenne a meghatározó.- Tehát mégis kivételeznének valakikkel, az idősekkel. Technikailag megoldható ez?- Igen, a számítógépes adatbank lehetővé teszi, hogy előrevegyük például a nyolcvan év fölöttieket. Azt hiszem, gondjaink közepette is kell annyi emberség legyen bennünk, mindannyiunkban, hogy törekedjünk arra: a nagyon idős emberek még életükben megkapják a kárpótlásról a határozatot és a kárpótlási jegyet is.- Az imént utalt az utolsó földárverés időpontjára. De mikorra várható a nagyon várt első?- A jogszabály szerint egy adott szövetkezet termőföldterületére bejelentett igények harminc százalékát - aranykorona értékben számítva - el kell bírálni ahhoz, hogy árverést lehessen kitűzni. A nyolcszáz.harmincezer igénynek durván a harminc százalékát kell elbírálni, hogy az aranykorona harminc százaléka is jogerősen elbírált legyen. Számításaink szerint az első árverésekre a nyár közepén, végén kerül sor, másutt talán csak októberben, vagy még később. Szeretném azonban Telhívni arra a figyelmet, s erről most, a mindszenti fórumon is szó esett, hogy ezeken az árveréseken a kijelölt földeknek is csak a harminc százaléka kerül kikiáltásra, s természetesen a legkülönbözőbb szempontok, minőségi, kül- és belterületi s más mércék szerint is harmadolódik a terület. Nem fordulhat tehát elő, hogy az elején elkel a földek java s az utolsóknak marad a „férgese". Elképzelhető, hogy valaki az elsők között kapott kárpótlási jegyet, de csak az utolsó árverésen licitál, mert akkor kerül sorra az általa kiszemelt terület. Ez a példa is jelzi, hogy az első kárpótlási törvény, hivatalosan az 1991. évi XXV. törvény nem csökkenő intenzitással áll az érdeklődés középpontjában. Egyidejűleg folynak az úgynevezett második kárpótlási törvény végrehajtására az előkészületek, április elsején pedig hatályba lépett az 51/1992-es kormányrendelet, amely rendezi a mit nyugati hadifoglyuk helyzetét. Várható mindezek után, hogy az országgyűlés rövid időn belül elfoaaja az életüktől, illetve a szaadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. E törvényalkotási sor politikai szerepét talán nem szükséges hangsúlyozni, a törvények gyors és hiánytalan végrehajtásának azonban gazdasági jelentősége is van. Az ország gazdasági stabilitását is befolyásolja, hogy mielőbb az érdekeltek tulajdonába kerüljön a termőföld, hogy mások a privatizáció során részvényt vásárolhassanak, az egzisztencia hitelnél fel tudják használni kárpótlási jegyeieket - mondotta az. államtitkár. (deregán)
