Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-24 / 8246. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.21.

V

A NAP INTERJÚJA Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkárral

Szükség van pótköltségvetésre

A költségvetés hiánya április végére elérheti az egész évre tervezett összeget. Ennek tudatában módosítani kell majd a költségvetést, s vélhetően erre az ősszel kerül majd sor. A szolidaritási alap

helyzete kritikus, ennek fínaszírozását csak a költségvetés vállalhatja magára. Reális

azonban az esélye annak, hogy a költségvetés hiánya piaci módon finanszírozható. A pénzügyi tárca emellett privatizációs bevételekből szeretne többletpénzhez jutni. S elképzelhető, hogy ősszel a kétkulcsos áfá-t is bevezetik.

Többek között ezeket mondta Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási

államtitkára a vele készült beszélgetés során.

— Ön nemrégiben jóval magasabbra tette az adó- és vámkinnlévőségek nagyságát, mint minisztere. Minek volt köszönhető az eltérés?

— A különbség csak látszólagos. Míg én folyamatosan a bruttó kinnlévőségekről beszéltem, addig Kupa Mihály azt az összeget, amely valószínűleg egyáltalán nem folyik be, nem számította bele a hátralékokba. Ó végig a nettó kinnlévőségekről beszélt.

— Többször elhangzott már, hogy a költségvetés deficitje év végén jóval meghaladja majd a tervezettet. A szolidaritási alapra már most elköltötte a büdzsé az egész évre szánt pénzt, s az adóbevételekből sem folyik be majd a tervezett összeg. Mekkora lemaradás várható az év végéig?

— Tavaly év végén rosszul becsültük meg a GDP alakulás,

sát. Mintegy 150 milliárdos az eltérés az 1991. november— decemberi becslés és a mostani helyzetfelmérés között. így a nemzetgazdaság ez évi várható adóztatható jövedelme is kevesebb lesz annál a prognózisnál, amelyre^ költségvetés bevételi oldalát terveztük. Az adókban ennek megfelelően legkevesebb ötvenmilliárd forint — pótolhatatlan — bevételkieséssel számolunk az eredeti elképzelésekhez képest. A szolidaritási alap hiánya év végére elérheti a 25-30 milliárdot. Ez részben a munkanélküliség vártnál nagyobb arányából, részben a befizetések elmaradásából adódik. A szolidaritási alap deficitjét pedig a költségvetésnek — ki másnak? — kell finanszíroznia, így év végére kétségtelenül számolhatunk 100 milliárd fölé emelkedő hiánnyal. ? .

— A költségvetés és a társadalombiztosítási alapok között is igen szoros még a kapcsolat. A tb pedig közismerten nincs a legjobb helyzetben. Ez mennyiben rontja a helyzetet?

— Az 1991. év költségvetéséről szóló törvény a Társadalombiztosítási alap kiadásaival illetve hiányával szemben csak akkor engedi meg az állami kezességvállalás érvényesítését, ha az alap kintlévőségei az év során nem növekednek. Miután ez a növekedés bekövetkezett, törvényi oldalról a költségvetésnek nincs fizetési kötelezettsége. Mégsem lehetünk nyugodtak a várhatóan 20 milliárd forint nagyságrendű tavalyi hiány sorsát illetően. Ha ezt a hiányt a tb- alap állja, tartalékai kimerülnek, likviditási helyzete romlik, különösen, ha ehhez hozzávesszük a kamatokkal együtt 60 milliárd forintos járuléktartozás nagyságát. Emellett az egészségügyi dolgozók béremelési igénye, valamit a gyógyszer-ártámogatás fennmaradása is a költségvetési pozíciót rontja.

— Átmenetileg ugyan javított a helyzeten, hogy a bankoktól visszakérték az adó-visszaigényléseket, de ez a közgyűlések után visszakerül a pénzintézetekhez. Mekkora pénzintézeti adó-visszaigényléssel

| számolnak most?

— Úgy gondoltuk még tavaly,

I hogy a bankok 3-4 év alatt képezik

meg céltartalékaikat. Ez nem így ■ történt. Ettől függetlenül sem a tulajdonosi, sem a hatósági állam nem fogja azt kérni a közgyűléseken, hogy ne képezzenek. Arra azonban figyelni fogunk, hogy tartsák be a törvényes szabályokat. Előfordult ugyanis, hogy némely bank azokra a hitelekre is képzett céltartalékot, amely mögött már a tavaly decemberben elfogadott állami garancia állt. Az APEH ellenőrei most nagyon rövid időn belül megvizsgálják a tartalékképzést. Ha a számítottnál jóval nagyobb céltartalékképzéshez hozzávesszük, hogy a 100 százalékban állami tulajdonban lévő MNB tavalyi nyeresége jóval kevesebb, mint fele annak, amivel számoltunk, 20 milliárd a bevételkiesés.

— Többen aggasztónak tartják, hogy a privatizációs bevételekből, az egész éves 20 milliárdból már felhasználtak 16 milliárdot.

— Valószínűleg a nem távoli jövőben a hiányzó 4 milliárd forint is befizetésre kerül az állami költségvetésbe. Az a pénzügy álláspontja, hogy ezeket a bevételeket idén a költségvetés kisegítőjének tekinthetnénk. Vagyis a vagyonpolitikai irányelvek kialakításakor a privatizációs bevételekből több mint 20 milliárdot szeretnénk a költségvetés

bevételeként elszámolni, természetesen nem kétségbe vonva a többi igény jogosultságát sem. A többletbevételből lehetne finanszírozni a Szolidaritási Alap hiányát is.

—Jelen pillanatban mekkora az állami költségvetés deficitje?

— A márciusihoz képest egyre nő a hiány. Úgy számoltunk, hogy április végére eléri az egész évre előirányzott 69,8 milliárdot.

— Mindezek alapján elég drámainak tekinthető a helyzet...

— A költségvetés nagy hiánya nem jelenti, hogy az egész gazdaságban drámai lenne az állapot. A kérdés az, hogy mi áll a hiánnyal szemben. Megtakarítások vagy gyorsuló infláció. Amíg az előbbi helyzet áll fenn, addig az egyensúlyok felborítása nélkül, piaci módon finanszírozlfató a hiány. Ez távolról sem azt jelenti, mintha a hiány finanszírozásának mai módjával elégedett lennék. Jobb lenne, ha nem a pénzintézetek forgatnák az állampapírokat, hanem közvetlenül a lakossági megtakarítások kerülnének ide.

— Sokan abban látják a legnagyobb problémát, hogy a bankok nem hiteleznek, hanem várnak az állampapírokra, s emiatt nem indul meg a beruházás, nem lesz gazdasági növekedés.

— Szakértői becslések szerint több mint 100 milliárd forint van a bankoknál, amelyet nem helyeztek ki semmilyen célra. Vannak olyan pénzintézetek is, amelyek gyakorlatilag nem hiteleznek, a bankközi pénzpiacon elért igen kedvező pro- i fitból tartják el magukat. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy amely bank megpróbál hitelezni, annak növekszenek kétes követelései is. Az igen jelentős nagyságrendű kihelyezetlen pénz csak egy részét szívja el a költségvetés. Attól a bankok még hitelezhetnének, ha a magas kamatszint miatt lenne hitelkereslet, továbbá, ha a bizonytalan gazdaságban mozogni tudnának.

— Egyes vélemények szerint a kétkulcsos áfa ez évi bevezetése némi többletpénzhez juttatná a költségvetést. Tervezik e lépést még idén megtenni?

— Ezen a héten a kétkulcsos áfa szakmai anyagát tárca- és szakmai egyeztetésre továbbítjuk. Azt azonban még a kormánynak, s nem utolsósorban a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kérdéses, hogy mikor vezetnénk ezt be, esetleg idén ősszel vagy jövő év elején. A