Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
H V G, 1992.ápr.18. Qr vélemények etnikumokról Idegenkedések Miközben Európa-szerte az idegengyűlölet új, néhol választásokon is megnyilvánuló hulláma kelt aggodalmat, itthon, ha nem is jelentéktelen nagyságú, de valamelyest szűkül a más etnikumúakkal szembeni intolerancia társadalmi bázisa - mutatta ki a Medián Kft legújabb elemzése, amely a HVG és az Esti Egyenleg megbízásából készült, s a tévé-hírműsor szerdai adásaiban is szerepel Már 1991 elején, eg)' nemzetközi kutatás adatai szerint, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország közül nálunk volt viszonylag a legkisebb az idegenekkel' szembeni intolerancia (HVG, 1991. november 30.). Az ez év március második hetében 1200 személy megkérdezésével elvégzett Medián-felmérés azt mutatja; azóta valamelyest még javult is a helyzet, de ez a javulás nagyon is viszony lagos, hiszen az emberek majdnem háromnegyede ma is elutasító a cigányokkal, több mim a fele az arabokkal, és majdnem a fele a feketékkel szemben. A zsidók .közelségétől', épp úgy, mint eg)' évvel korábban, „csak' minden hatodik megkérdezett idegenkedik. A kérdőívben felsorolt hat etnikumból egyébként eg)' „ádagos' magvar tavaly s az idén is kettőről-háromról mondta, hogy az oda tartozót nem látná szívesen a szomszédságában. A javulást az mutatja hogy ha ádagoljuk az elutasított etnikumok számát, akkor eg)' megkérdezettre tavai) még 2,9 elutasított „etnikum’jutott. az idén már csak 2,6. Az elutasítók csökkenő hányada mindenesetre azt jelzi, hogy eg)' zajos kisebbség növekvő hangereje nem talál széles körű visszhangra a társadalomban, sőt sokakból valószínűleg inkább együttérzést vált ki, például a ma már fizikailag is fenyegetett színes bőrűek iránt. Az, hogy' az oroszok iránti ellenszenv mérhetően csökkent, elsősorban nyilván a szovjet katonák eltávozásával magyarázható, másfelől a hozzájuk való viszony évtizedes politikai átitatottságának múlására is utal. A „mások" iránti ellenszenv változatlanul inkább jellemző a kevés iskolát végzett és az idősebb emberekre, mint a képzettebbekre és a fiatalabbakra. A két leginkább elutasított etnikummal, a cigányokkal és az arabokkal szemben azonban életkortól és iskolai végzettségtől függetlenül az emberek nagyobb része távolságtartó. Az idegenellenességnek kétségtelenül vannak pártpolitikai vonatkozásai. Ez elsősorban a szavazótáborok közötti átrendeződésből látható: az intoleránsabb polgárok növekvő arányban csoportosulnak a kormánypártok oldalán, a toleránsabbak pedig inkább az ellenzék felé tájékozódnak A „más etnikumok' iránti attitűd ily módon egyfajta bal-jobb skálát rajzol fel - lásd ábránkat -, amelyen az MSZP jelenti a „baloldalt", a Fidesz és az SZDSZ a „középbalt", a KDNP a „középjobbot", az MDF és az FKgP pedig a jobboldalt". Azok akik hajlamosak az idegenek elutasítására, általában fogékonyak a „rendpárti" nézetek iránt is. A társadalom egészét tekintve csak minden harmadik ember osztja azt a nézetet, hogy az utazási szabadságot semmiképp sem szabad korlátozni, míg kétharmaduk úgy véli: szigorúbb eszközökkel kellene megakadályozni, hogy ilyen sok külföldi utazhasson be az országba (lásd táblázatunkat). Az SZDSZ-t kivéve minden párt szavazótáborában többségben vannak az „elzárkózás" hívei, de a kormánypártokéban általá-AZ BITCASÍTOTT ETMKUMOK ÁTUGOS SZÁMA 1992-fiöv io poriomenh pórtól s2c>mótáboróbor,... SZDSZ [2 J MSZPlWesjl 12,0) 1 ßi|| )K5^12; MDt 130) Fkot 13.4) ............."'1.....................111 1 V 7 3 A bIgoIoI wczetnec szerin!. A közvélemény egyes etnikumokról Vélemények a külföldiekkel kapcsolatos Igazgatásrendészetről
