Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Beszélő, 1992.ápr.18. n és a szakszer\'ezetek belső ügyeibe való beavatkozás tekintetében. Az egy rossz szöveg, hogy az előző 40-50 évben kényszerű szakszervezeti tagság volt. Az állam agyontámogatta a szakszervezeteket. En kérem egy olyan szakszervezetnek vagyok az elnöke, amely 1988 óta három és fél kongresszust tartott. Állandóan meg kell vívnunk a politikai legitimitás kérdésével. Százéves a szakszervezetünk- A pénzeszközök és az ingó és ingatlan vagyon 90 százaléka 1948 előtti vagyona a bányászszakszervezetünknek. Itt mondom kérem a Liberális Klubban: a bányászszakszervezet százéves ágazati vagyonához senki nem nyúlhat, senki nem oszthatja el, csak a bányászszakszervezet tagsága. Mert soha nem kaptak az átkos, bűnös kommunista rendszerben egy kanyi fillér támogatást sem", sem az üdültetéshez, sem az ingatlanműködtetéshez, sem a szervezeti alapok működéséhez, hanem azt mindig a tagdíjból kumulál-' ták. P. 1.: A 28-as törvényt egyszerűen képtelenség végrehajtatni, és ez valahol már az alkotmányosságot és demokráciát kérdőjelezi meg. Működhet egy társadalom demokratikus alapon, ahol eg}’ törvényt ilyen módon lehet félresöpörni. Nem érvényesülhetnek azok a törvények sem, melyeket nagy örömmel vettünk annak idején - pl. az egyesülési törvény - ha a következő lépcsőben a létrejött szervezetek anyagi háttér nélkül életképtelenné válva elhalnak. ó. Cs.: Azt gondolom, hogy a törvényeket a jogállamban be kell tartani. Ha mi szakszervezetek is önkényesen értelmezzük a szabályokat, hogyan várhatnánk el, hogy a munkáltatók betartsák azokat. Ez egy öngyilkos politika, valamennyi szakszervezetet gyengíti, nemcsak az MSZOSZ-t. Ezért meglehetősen felelőtlennek tartom. A szakszervezeteknek lehetnek nagyon komoly és határozott vitái egymással, de ha bízni akarunk egymásban, és közösen akarunk fellépni, akkor nem szabad mellébeszélni, és legalábbis nem célszerű hazudozni. A politikamentesség kérdése Sch. A.: A szakszervezetek politikai szervezeiek, pártpolitikai, ideológiai függetlenség deklarálása mellett Egyik társadalmi formációban sem lehetnek politikamentesek. Az MSZOSZ-ben is zászlót fog bontani eg}' szociáldemokrata-szociális-demokratikus-liberális baloldali szárny, ugyanakkor kialakul eg}' keresztényszocialista-kereszténvdemo krata áramlat is. Ó. Cs.: Tudomásom szerint egyetlen olyan szakszervezet van Magyarországon, mely egyértelműen elkötelezte magát egy párt mellett. Az MSZOSZ deklarálta azt, hogy saját parlamenti képviseletének az MSZP-t tekinti, az MSZP pedig deklarálta, hogy az MSZOSZ-t tekinti szövetségesének, i A pártpolitika és érdekvédelmi politizálás két egészen különböző dolog. Mi a magunk részéről pártfüggetlenek vagyunk, nem elvi alapon, hanem egyszerű és praktikus okokból. Ha a pártok közötti háborúskodást primitív és kezdeti szakaszában beengedjük a szakszervezetekbe, akkor ez szétverheti az épülőfélben lévő szakszervezeteket. De azt sosem fogjuk megtagadni, hogy áz SZDSZ volt az első párt, amely egyértelműen a független és szabad szakszervezetek mellett tett hitet. P. 1.: A munka világában megfogalmazódó törekvéseket cs politikai érdekeket meg kell jeleníteni a törvényhozásban is. Ennek egyedüli érvényesítői a parlamenti pártok és képviselők lehetnek. A munkástanácsokról szólva gyakran felvetik az MDF-fel való szoros együttműködés vádját. A munkástanácsok megjelenésénél az akkor szerveződő MDF magának tömegbázist keresve a munkások felé fordult. Megszólítva ezt a réteget, támogatta független érdekvédelmi szervezetek létrejöttét, és ehhez eg}’ modellt - az '56-os munkástanácsokat - ajánlott. Mint mára kiderült, sajnos ők sem tudták igazából, mit is kell ezen érteni. Kormányra kerülése után az MDF dilemma elé került: ha továbbra is támogatja ezt a szerveződést, könnyen rásütik a bélyeget, hogy saját szakszervezetet kíván létrehozni, ha nem támogatja, azoknak a rosszallását váltja ki, akiket korábban felbuzdított. Munkatörvénykönyv Sch. A.: Ilyen szégyenletes, a munkavállalókat kiszolgáltató munkatörvénykönyvnek nem lett volna szabad születnie. Nem értem, hogy a p>ártok miért nem léptek fel a parlamentben markánsabban, határozottabban, a munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvénykezés ellen. A munkatörvénykönyv alkotmánysértő pl. abban, hogy az alkotmány kimondja: a szakszervezetek összmunkavállalói érdekeket képviselnek. A munka törvény könyv szerint a szakszervezetek csak a szakszervezeti tagságot képviselhetik. A kollektív béralku tekintetében számom
