Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-22 / 8244. szám

Figyelő, 1992.ápr.9.

alig haladja meg a támogatások megszű- , nésévcl járó inflációs nyomást és egyútlál ' semlegesíti az elkerülhetetlen nomináljö-;* vedelem emelkedést. Az ilyen politika sikeréhez többek közt arra is szükség van, hogy a banki kamatlábak meghaladják az • infláció ütemét. ' • •

E sajátos mechanizmus már az Antallkormány hivatalába lépése előtt is sikeresen működött. A kérdés csupán az, hogy ezt valóban előnyösnek lehet-e tekinteni.'

A restriktiv monetáris politika elleni súlyos érv, hogy ez váltotta ki a gazdaságig visszaesést, miközben még 'arra sem mu- * tatkozott alkalmasnak, hogy a^ inflációt megakadályozza. Ez az érvelés sok szem» pontból jogos. Valóban, a gazdaságszerkezet változásához oly nagymértékben szűk- . séges bruttó felhalmozás a hivatalos statisztikák szerint az 1980. évinek is kevesebb, mint a háromnegyede. Feltételezhető, hogy a csökkenés még a statisztikád ban szereplőnél is lényegesen nagyobb, hiszen a működőtőke szinlentartásához». szükséges felújítás tényleges értéke váltó-* zatlan áron minden bizonnyal sokkal ki.sebb, mint amit a statisztika figyelembe vesz.

A gazdasági visszaesés oka azonban nem az úgynevezett monetáris restrikció, _ hanem a tulajdonosi jogok érvényesülésének teljes hiánya a gazdaságban. Erre jel-,., lemző, hogy az állami vagy az állami tu-' lajdon által dominált vállalatok belföldi;* piacainak 1991. évi jelentős szűkülése,KGST-exporl összeomlása, a forint reálár’- '“ folyamának nyugati valutákhoz viszonyított jelentős felértékelése nem vezetett több csődhöz.

Az, hogy a fizetőképes kereslet ielen, tős .visszaesésé ellenére-alig vannak csődök, csak annak lehet a következménye, hogy a vállalatok nem kis része tulajdonosi ellenőrzés hiányában — a foglalkoz„ tatás, fenntartása-és. a -nyílt gazdálkodási »krízis.elkerülése érdekében — ,nem újítja ! fel a tőkéjét, sőt jelentős tőkéket— tel*

1 kék, irodaházak, üzletek stb. — áruba bo•’ csátva olyan bevételekhez -jut, melyekből folyó bér- és anyagköltségeiket fedezi. Fennmaradásuk forrása az egymás közti „és az .állammal,-társadalombiztosítással jstb.-vtl szembeni'eladósodás is. A nagymértékű és általános tőkefelélést egy igazi tulajdonos nem ^ngedné meg, s a 'mai államnak sem lenne-szabad. A tőkefeléléssel kapcsolatban magyarázatra szorul, hogy az állami vállalatok által eladásra kínált tőkejavak — zömében ingatlanok — megvásárlása sok esetben nem •vezet társadalmi haszonhoz. A probléma mélyebb elemzésével még adósok vawgyunk, de valószínű, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci kereslet és árszínvonal gazdaságilag nem tartható.

Ingatlanspekuláció

A szabad tőkével rendelkezők eddig , abból a tapasztalatból indultak ki, hogy a telekárak,növekedése az elmúlt, ';

; évtizedekben lényegesen meghaladta az infláció ütemét. Ennék megfelelően űrömmel vásároltak az ingatlanpiacon.

Az országban keletkezett jövedelmek azonban csak addig viselik el a Jelenlegi telek- és irodaházárakat, amíg az ingatlankínálat nagyon szűk. Ahogy a ■ forgalom liberalizálódik, s az ónkormányzatok eladóként jelentkeznek, a ‘ kínálat növekedni, az árak pedig zuhanni kezdenek. Az ingatlanpiacon a forgalom 4 '' már lelenleg is stagnál, s nem indokolatlan feltételezni, hogy a -hosszabb-rővidebb idő után össze fog omlani ...........- • ■

A spekulatív, a magánkezdeményezést az ipartól és a kereskedelemtől elterelő tőkemozgás nemcsak a társadalomnak, hanem ^beruházóknak is előnytelen.- i’ősszefoglálvat'.az, Antall-kormány két• éves időszakában folytatódó és felerősödő —, de a környező országokban kiala- V kult helyzethez képest enyhe — gazda' sági visszaesés oka nem az úgynevezett restriktiv pénzpolitika vagy a szubvenciók leépítéséből .következő infláció, az emiatt kialakult magas kamatszínvonal, .’ hanem a szovjet és általában a KGST- piac összeomlása, amit a kormány nem megfelelően kezelt. Az emiatt kialakuló •.«csődök.csak a közeljövőben fogják romboló hatásukat kifejteni. A késleltetett, de ‘ mély krízis oka az, hogy a kormány nem akadályozta meg, hogy az állami tulajdoniban.lévő vállalatok a nehézségekre saját ' tőkéjük ellenőrizetlen felélésével reagáljanak. Amíg ez folytatható, nem indulhat ■» «meg.a konjunkturális emelkedés Magyarít ’országon.^ u ;

VÁLASZOK ^

A negatív jelenségekre nem célszerű a-privatizáció központi ellenőrzésével és köz• ’ pontosításával — miként ezt most a kormány-javasolja — reagálni. Nem lenne jó •" megoldás a pénzmennyiség-szabályozás szigorának .enyhítése sem. i

■ A Pénzügyminisztériumnak kell az ál_, lami ellenőrzést megkerülő tőke felélését •. szigorú ''.intézkedésekkel szankcionálni. Meg kell kezdeni az aktív privatizációs politikát, ösztönző feltételeket kell teremteni a befektetők számára. Kezdeményezőként kell fellépni az átalakulást elősegí.. teni.kész pénzintézetek és befektetési társaságok szervezésében. A tulajdonrend-*szer átalakulását szervező, egymással versenyző cégeket pedig abban kell érde. keltté tenni, hogy megtalálják a magyar gazdaság szerkezetének átalakítására, rejtett lehetőségeinek mozgósítására vállalkozó befektetőket.

TARDOS MÁRTON