Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Népszava, 1992.ápr.16. Válasilój«<4 a külföldi magyar állampolgároknak Külföldi tőkecs — ssavazócétlillával ? Az MDF törekvése és a nemzetközi gyakorlat Először a külföldön élő magyaroknak adandó választójog kérdését vetették fel a kormánykoalíció pártjainak egyes vezetői, akarva-akaratlanul azt a látszatot keltve, hogy a fogyatkozó hazai szavazóbázisukat kívánják így pótolni. A napokban pedig, a rekordméretű költségvetési hiány körüli politikai csatározások kapcsán az MDF frakcióvezetője annak az ötletének adott hangot, hogy az államháztartás lyukait esetleg a külföldön élő magyarok pénzével lehetne befoltozni. Ami óhatatlanul azt a következtetést sugallja, hogy a szavazócédula a dollárcsalogatás eszközévé válik — a hazához való kötődés pedig pártpolitikai eszközzé silányul. Az MDF-től származó ötletről Csáti Györgyöt, a párt parlamenti képviselőjét, a külügyi bizottság elnökét kérdeztük, ő még a pénzügyi ötlet nyilvánosságra kerülése előtt így válaszolt: — Egységes MDF-álláspontró! nem tudok beszámolni, mivel e kérdést még nem vitattuk meg, nem szögeztünk le egységes álláspontot — válaszolt kérdésünkre Csóti György. — Viszont az MDF-en belül nagyjából egyetértés van e kérdésről. Ügy érzem, pártbéli társaim többsége hozzám hasonlóan gondolkodik. Véleményem szerint a szavazati jogot a mindenkori magyar állampolgársághoz kell kötni. Teljesen mindegy, hogy ezt valaki hogyan szerzi meg. Ez ügyben lépéseket fogunk tenni, legalábbis erre következtetek azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a külügyminiszter, a frakcióvezető és több más képviselő is tett az elmúlt napokban. Aktív és passzív választójogra gondoltak? — Ez attól függ, hogy az illető Magyarországon él-e vagy külföldön. Hű Magyarországra visszatelepül, és megválasztása esetén részt tud venni a parlament munkájában, akkor a választhatóság jogának is meg kell lennie. Ha viszont külföldön él, nem áll szándékában a Magyarországra település, akkor azt a jogot kell számára biztosítani, hogy részt vehessen a szavazásban. Az elmúlt időszakban ön i gyakran találkozott külföldi j útjai során magyarokkal. Mit tapasztalt, felmerült-e ez az igény? — Már akkor szembetaláltam magam ezzel a kérdéssel, amikor az MDF hivatalvezetője voltam. Külföldről számtalan helyről kérték a kint élő magyarok, hogy szeretnének részt venni a választásokon. Akkor erre még • nem volt lehetőség, de nagyon jónak tartanám, ha 1994-ben a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehetnének a parlamenti választásokon. Ki számít magyar állampolgárnak? — kérdeztük dr. Kardos Gábor nemzetközi jogászt. — A magyar jog alapvetően a vérségi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Vagyis magyar állampolgár az, akinek a szülei is azok voltak. Megszűnik-e azzal a magyar állampolgárság, hogy valaki kivándorol Magyarországról? — Nem, sőt, ha felveszi új hazája állampolgárságát, akkor kettős állampolgárrá válik. Bár vannak olyan országok, amelyek előírják, hogy csak .akkor nyerhető el ánampolgá'rságúk, ha az előzőről az . illető lemond. Ä magyar jog 1929 óta nem ismeri a távollétet, mint az állampolgárságot megszüntető okot. Vagyis akik kivándoroltak, elméletileg megmaradtak magyar állampolgárnak. Sőt a gyerekeik és unokáik is azok. A szakemberek szerint akár több százezer, sőt. milliónyi magyar rejtőző állampolgár is lehet a világban! Mit jelent a kettős állampolgárság? — Ha az új állampolgársága mellett a régit is megtarthatta valaki, akkor válik kettős állampolgárrá. A kettős állampolgárságot sokáig természetellenes állapotnak tekintették a2 egyetemes nemzetközi jogban, a harmincas és az ötvenes években olyan törekvés érvényesült, amely szerint fel akarták számolni. A megítélés azóta részben megváltozott, főként az államok közti kapcsolatok változásával. Mennyire gyakori, hogy külföldön élő állampolgárok is szavazhatnak? k — Számos esetben előfordul. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy olyan állampolgárokról van szó, akiket tényleges viszony fűz hazájukhoz, hiszen például munkavállalás miatt tartózkodnak külföldön ideiglenes jelleggel. Vagyis döntésük mindenképpen befolyásolja saját sorsukat. A nemzetközi jognak egyébként sarkalatos tétele, hogy az állampolgárságnak mint jogviszonynak ténylegesnek, nem pedig formálisnak kell lennie! Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász véleménye szerint jogilag nem lehetetlen, politikailag azonban indokolatlan annak biztosítása, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is választójogot kapjanak. A jelenlegi magyar jog szerint az az itt élő magyar állampolgár gyakorolhatja választójogát, aki a választás idején Magyarországon tartózkodik. Így az itt bejelentett lakással rendelkező, külföldön éló magyar állampolgár szavazhat, de a választójognak nem ez a lényege. A választójog a politikai akaratképzésben való részvételt biztosit ja.' Annák érdemes .megadni, aki benne él az ország politikai életében. Ám aki évtizedek óta nem él az anyaországban, aimak választójogot adni politikailag indokolatlan. A jogtörténet során a választójogot mindig összekötötték a közteherviseléssel. Ha az évtizedek óta külföldön élő magyar idejön és beruház, az még nem közteherviselés, az elgondolás ezért is indokolatlan. A skandináv országokban az ott hosszabb ideje élő külföldieknek szoktak választójogot adni, de nem szabad elfelejteni, hogy ez kommunális választójog. Ez az eljárás is azt tükrözi, hogy a választójognak elsősorban politikai tartalma van. Nem arra való, hogy külföldi beruházókat vonzzunk vele, még akkor sem ha azok külföldön élő, tőkével rendelkező magyarok. Nem tartom célszerűnek összekapcsolni a választójogot a gazdasági céllal. Ha lehet, ne keverjük össze a jogi és a gazdasági fogalmakat. Pégé
