Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-21 / 8243. szám

Privát Profit, 1992/4. április

KORSZERŰBB,

tehát drágább

Az új társadalombiztosítási törvény jelentős változást hoz a vállalkozók gazdálkodásában is. A március 1-jén hatályba lépett új törvénnyel a társadalombiztosítási rendszer alapvetően megváltozott. A járulékfizetés „korszerűsítésekor" az egyik fontos változás a járulék mértékének egyszázalékos emelése. Ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24.5 százalék, az egészségbiztosítási járulék pedig 19,5 százalék. Maga a biztosított 4 százalék egészségbiztosítási és 6 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A vállalkozókra vonatkozó szabályokat a biztosítottakról szóló rendelkezések között találjuk: a vállalkozók bekerültek a biztosítottak körébe. A szabályok egyidejűleg át is értékelték a vállalkozói kört: az szja elveit követik. Immár egységes járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk.

Növekvő alaphatárok

Eddig másképpen fizetett az egyéni gazdálkodó. másképpen a kisiparos vagy egy ügyved. Most az .egyéni vállalkozó’ fogalma a társadalombiztosítási szabályoknál más tartalmat nyert: tehát rbiztositotí a munkaviszonyban álló személy mellett a szövetkezeti tag. a szakmunkástanuló, az egyéni vállalkozói tevékenységben rendszeresen segítő családtag.

Ugyancsak biztosított a nem jogi személyiségű gazdasági társaság természetes személy tagja - valamint családtagja a bedolgozó, a megbízási díj alapján dolgozó és persze a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó is.

A törvény szerint a biztosítás a megbízási díjra csak akkor terjed ki. ha az e tevékenységből származó ha\i kereset eléri a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 60 százalékát. Vagyis nem kell tb-járulékot fizetni, ha - a jelenlegi 8000 forintos minimálbérrel számolva - nem haladja meg a 4800 forintot a megbízási díj. Nem kell járulékot fizetni akkor sem, ha a vállalkozó közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, azaz van heti 36 órát meghaladó főállasa.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó járulékfizetés módja nem változott alapvetően: az előző évben elért adóköteles jövedelem után kell a járulékot megfizetni. A járulékalap felső hatara azonban a korábbi 240 ezer forintról 900 ezer forintra emelkedett. Ha nem teljes évről van szó. akkor az összeget havi 75 ezer forintban, illetve napi 2500 forintban maximáltak. Az idén azonban átmenetként 480 ezer forintig kell .csak’járulékot fizetnie e körnek. Akinek nincs előző én jövedelme - tehát kezdő vállalkozó vagy például egesz évben beteg volt, esetleg katonai szolgálatot teljesített -. annak is kell járulékot fizetnie. Ilyenkor a tárgyév első napjan érvényes minimálbér, azaz 8000 forint után kell tb-t számolni. Akinek tavaly vesztesege volt. annak is 8000 forint után kell fizetnie: mégpedig 44 százalékos .vállalati" járulékot, illetve a 10 százalékos .egyéni'járulékot, tehát összesen 54 százalékot.

Társasági kérdőjelek

A gazdasági társaságok köre kiszélesedett: idetartoznak immár - az eddigiek mellett - az ügyvédi irodák, az ipari szolgáltató szakcsoportok, a gépjármű-vezetői munkaközösségek is.

A gazdasági társaságok eddig nem fizettek sem társadalombiztosítást, sem nyugdíjjárulékot az adózott eredmény terhére elszámolt jövedelem után. Ez most megváltozik. A törvény szövege közvetve utal erre: a társadalombiztosítási járulékalapot nem emelő tételek felsorolásánál csak a vágyom hozzájárulás mértékét ismeri el tb-mentes jövedelemnek. Ebből viszont az következik, hogy az adózott eredmény terhére kifizetett munkáért járó jövedelem járulékköteles. Egyelőre még a törvényalkotókhoz közel álló körökben sem tudják, hogy ezt technikailag miként lehet majd megoldani: egy kft.-nél ugyan a könyvelésben megjelenik, hogy milyen jövedelem származik a munka végzéséből, egy betéti társaságnál azonban nehezen mutatható ki, hogy mekkora jövedelem szármázik a betétvagyonból. Márpedig így meglehetősen nehéz a járulékfizetés.

Felmentő kivételek * •

A 4800 forint alatti megbízási díj járulékmentes.

Nem számít bele a társadalombiztosítási járulékalapba jó néhány díjazás sem. Ezeket a törvény összesen 29 pontban sorolja fel. Néhány ezek közül:

• a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj, valamint az 1992. évben megbízási jogviszony keretében előadó-művészi tevékenységet folytatók díjazása;

• a természetbeni juttatás, illetőleg annak pénzbeli megváltása vagy értéke;

• a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, étkeztetési hozzájárulás, továbbá a természetbeni munkahelyi étkeztetés helyett juttatott, kizárólag étel vásárlására jogosító utalvány vágj- a természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés helyett pénzben kifizetett összeg;

• a tárgyjutalom - nem értve ide a takarékbetétet, az értékpapírt vagy a vásárlási utalványt;

• a részjegy, a célrészjegy, a vagyonjegy, a szövetkezeti üzletrész, továbbá az egyéb vagyoni hozzájárulás alapján adott juttatás (osztalék, részesedés, kamat);

• a szabadságmegváltás rímén adott juttatás;

• a társadalmi munka ellenértéke, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem a munkáltató által adott juttatás, jutalom, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által ilyen rímen adott juttatást is;