Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.14. Kivételes történelmi esély • Mérlegen a két év TV-interjú a miniszterelnökkel- Magyarország kivételes esélyt kapott a történelemtől, hogy szuverenitását megteremtve elfoglalhassa helyét ebben a térségben es megkezdje azokat az átalakulásokat a gazdaság, a társadalom és a politika szférájában, amelyek egy független országban működó szabad piacgazdálkodáshoz szükségesek - fogalmazott Antall József miniszterelnök a vele készített egyórás televíziós interjúban. A beszélgetést abból az alkalomból sugározták, hogy április 8-án volt két éve a rendszerváltást is jelképező szabad választások második fordulója, amelyben a jelenlegi koalíciós kormány hatalomra került (Az interjú tegnap csak fővárosi kiadásunkban jelent meg, ezért az alábbiakban vidéki olvasóink számára is közöljük) A miniszterelnök leszögezte, hogy mint minden kormány, a jelenlegi is, bizonyos mértékig kényszerpályán tevékenykedik, a gazdasági környezet, a kialakult körülmények meghatározzák a cselekvés irányát. Az átalakulás folyamatára visszatekintő kérdésre válaszolva Antall József tagadta, hogy annak idején paktumot kötött volna Pozsgay Imrével. Nagy jelentősége volt viszont annak, hogy - mint fogalmazott - az egykori MSZMP-politikus vállalta: az MSZMP helyett új párt jön létre, lefegyverzik a munkásőrséget és a pártok kivonulnak a munkahelyekről. Ugyanakkor soha nem került szóba az a téma, hogy az MSZP (vagy akkor még MSZMP) elnököt, az MDF pedig miniszterelnököt ad Pozsgay Imre illetve Antall József személyében. Antall József hangsúlyozta, hogy amikor szükséges, 6 maga is önkritikát gyakorol, tévedés azt hinni, hogy a miniszterelnök „el van ragadtatva" a kormány minden lépésétől. A napi tűzoltási feladatok, az új és új helyzethez való alkalmazkodás kényszere néha szétfeszíti az egységes gazdaságpolitikai stratégiát, azonban ez nem teszi indokolttá, hogy önkritikus deklarációkat tegyen, mert soha nem tartozott olyan politikai párthoz, ahol ez a belső liturgia része volt. Fontosabbnak tartja, hogy a felismert hibákat sikerüljön módosítani, és a kormány az új helyzetnek megfelelően cselekedjen. A legutóbbi napok gazdasági fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: a fő problémát a bevételek visszaesése, főként a vám-, és az adóbevételek csökkenése okozta. Történtek konkrét hibák is, a vám-, az adóbeszedés például nem alkalmazkodott a megnövekedett nehézségekhez Mindez drasztikus intézkedéseket tett szükségessé. Az annak idején létrejött egyezség egyébként semmiképpen nem volt negatív értelemben vett paktum, sokkal inkább a diplomáciában elfogadott megállapodás - derült ki a miniszterelnök szavaiból. Antal] József a kormányozhatóság megteremtésének fontos lépéseként értékelte az SZDSZ-szel kötött megállapodást, de több más, jogi szabályozást is, például a választójogi törvényt, amely biztosította, hogy a négy százaléknál kevesebb szavazatot kapott pártok ne kerüljenek be a parlamentbe, s így ne alakulhasson ki a lengyelországihoz hasonló helyzet a törvényhozásban. Á miniszterelnök egyébként a beszélgetés későbbi menetében áldemokratikusnak nevezte a kétharmados parlamenti törvényhozói szabályt, amely megítélése szerint egyike a kormányzást megnehezítő, előre betervezett és beépített aknáknak. Pártok fölött A köztársasági elnök funkcióját illetően Antall József az Alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy e tiszt betöltője pártok felett álló tevékenységet folytat, s ha történetesen a Magyar Demokrata Fórum tagja lenne, bizonyosan kínosan ügyelne arra, nehogy olyan látszatot keltsen, mintha az MDF és a koalíció kormányának kedvezne. A helyhatósági választások eredményével kapcsolatban Antall József hangsúlyozta, hogy egyetlen miniszterelnök sem örült volna saját pártja hasonló vereségének, azonban a választások nyomán az ellenzék is megismerhette a hatalomban való elkopás érzését, azt, hogy milyen nehéz cselekedni. A taxisblokád pedig arra világított rá, hogy milyen törékeny Magyarországon a demokrácia, milyen gondok kerülhetnek előtérbe egyik pillanatról a másikra. - De egyidejűleg megmutatta azt is - mondta a miniszterelnök -, hogy a kormánynak hogyan kell cselekednie, miként kel! egy válságot kezelnie. A társadalom jelentős csoportjai pedig - köztük sokan olyanok, akik részkérdésekben rokonszenveztek a tüntetőkkel -, láthatták, hoev mit ielent az anarchia, milyen irányban fejlődhetnek a dolgok, amikor maguk a szervezők is tehetetlenné válnak. Azzal a váddal kapcsolatbein, hogy ma Magyarországon valójában Antall József akarata érvényesül, az igazi hatalmi centrumot pedig a Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium jelenti, Antall József úgy vélte: sokan nem tudnak szabadulni attól a szemlélettől, hogy van egy pártközpont, egy agytröszt, amelv további*; ’ a politikai akaratot, és érvényesíti azt Semmiféle ilyen centralizációs törekvés nincs, a miniszterek önállósága teljes mértékben érvényesül, sót kifejezetten azt tartom hibának, hogy nincs kellő koordináció, gyakran éppen ágazati szempontok kerülnek túlzottan előtérbe. Egyensúlyban Antall József elkerülhetetlennek nevezte a csődtörvény bevezetését, mint olyan lépést, amely nélkül lehetetlen lenne a gazdaság stabilizálása. Mint mondta: bízik abban, hogy a kormányzat szervi felkészültek a jogszabály életbe lépésének várható következményeire. Ez azért is lényeges, mert a csődtörvény nemcsak a bíróságokat, a munkaügyi, vagy az ipari tárcát érinti, hatását azegészországpénzügyi rendszerében figyelemmel kell kísérni. A miniszterelnök visszautasította a szociális érzéketlenség vádját, hangsúlyozva, hogy a kormány egész politikáját áthatja a szociális kérdések kezelése és nemcsak politikai okokból, hanem az éppen oly sokszor hiányolt gazdaságfilozófiája alapján. Az átalakulást is éppen azért nem lehetett felgyorsítani, mert a kormány szociálisan érzékeny volt és nem vállalhatta azokat a módszereket azt a tempót, amely a szociális kérdések mellőzését jelentette volna.
