Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-15 / 8242. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.13.

U

Mérlegen a keleti fejlesztés az Európa-bank közgyűlésén

MH-tudósítás_______________

Sok mindenben elüt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) első, ma kezdődő budapesti közgyűlése a más nemzetközi intézményeknél megszokottól. Igaz, az IMF és a Világbank hasonló rendezvényei is munkatalálkozók, azokon is ott vannak a tagországok pénzügyminiszterei és bankkormányzói, de itt talán több az intenzívnek szánt megbeszélés. A résztvevők száma meghaladja a kettőezret — ez közel félezerrel több a vártnál —, és sok a vállalatoktól érkezett vendég, akik közvetlen üzleti tárgyalásokat is folytatnak. Teljes jogú tag lesz Oroszország mellett a volt Szovjetunió többi tagköztársasága, Grúzia pedig különleges meghívottként, de a csatlakozásra készülve képviselteti magát. A hivatalosan ma kezdődő közgyűlést péntek délután óta műhelykonferenciák előzték meg, több témakörben.

Szombat délután az Akadémia várbeli dísztermében rendeztek kerekasztal-beszélgetést a kelet-európai régió gazdasági jogalkotási problémáiról. Az egyes felszólalók — volt közöttük magyar, horvát és lengyel — kisebb jogtörténeti előadásokat tartottak arról, hogy a szabályalkotás, különös tekintettel a csődre, a jelzálogra, a hitelezők, illetve az adósok védelmére, hogyan próbál idomulni a piacgazdaság feltételeihez.

Egyértelművé vált, hogy a törvényalkotás mindinkább megfelel a követelményeknek, ám szinte mindenütt hiányzik a megfelelő infrastruktúra, már ami a szakképzett jogászok számát, illetve technikai ellátottságukat illeti.

Egy osztrák bankár beszélt arról, hogy hazájának pénzintézetei igen aktívak voltak kelet-európai beruházások finanszírozásában, ám az üzletek jó része kockázatos volt, tekintettel arra, hogy kormánygaranciákat ugyan legtöbbször kaptak, de csődbiztosítékokat kevésbé. A megfelelő jogi keretek hiánya természetesen a bankok kockázatát, így a hitelek költségeit is növelte. Egyértelmű, hogy a jogi szabályozás alakulása nagyban meghatározza az országok fejlődőképességét, és természetesen beruházási fogadókészségét is.

Kétnapos zárt ajtók mögötti tanácskozás után* számoltak be az i infrastrukturális beruházások fi- i nanszírozásával foglalkozó munka; csoport tagjai különböző ajánlá- i saikról. Megállapították, hogy a ! kelet-közép-európai országokra többé-kevésbé egyaránt jellemző, hogy mindegyik infrastrukturális szektorban komoly beruházási igények vannak a közlekedés, a távközlés és az energiaszektor területén egyaránt. Ugyancsak jellemző, hogy az egyes államok költségvetése, a nagy eladósodottság, a korlátozott tőkepiac miatt nehéz az ilyen beruházásokat végrehajtani. Általános gond az infrastruktúra területén, hogy sok ilyen beruházás nem vonzó a magánszektor számára, tekintettel a rövidtávú kockázatra, és a hosszú megtérülésre. Ezenkívül sok országban a szabályozás is bizonytalan, a beruházó kiválasztása néha politikai súrlódásokat is okoz. Igen nehéz biztosítani a megfelelő bevételszintet, ami főleg a közlekedési szektorra igaz, az erőművekre például kevésbé. A meglévő infrastrukturális létesítmények, vagy a befejezetlen építkezések aránya is igen nagy a kelet-európai országokban, jóllehet ezek a piacok mindenképpen fejlődőképesnek tekintendők.

Egyértelművé vált a tanácskozáson, hogy most elsősorban az EBRD csupán pénzügyi tanácsadóként kíván részt venni, ezenkívül hajlandó közreműködni a szabályozás kialakításában. Később jöhet csak számításba, hogy pénzügyi kockázatot is vállaljon hitel vagy közvetlen beruházás révén. Először is megfelelő szakembergárdát kell felnevelni, és meggyőződni arról, melyek az adott ország számára a prioritások. Mindeneset| re a bank a tenderkiírásokban is j közreműködik — ilyen például az ! M—1 -es autópályára kiírandó versenypályázatban való részvétel.

Ä bank egyébként egy koncesszióban beruházói szerepet is vállal, elvileg elfogadható számára, hogy részvényes legyen valamilyen infrastrukturális beruházásban azzal a feltétellel, hogy a magánszektor is nagy szerepet kap.

Azokra a kérdésekre, hogy mely országokban látják a legnagyobb gondokat a szabályozás terén, a bank szakértői nem voltak hajlandók válaszolni, tekintettel arra, hogy mint mondták, senkit nem akarnak reklámozni. A magánszektor szerepének fontosságát újra és újra hangsúlyozták. A legnagyobb hangsúlyt egyébként a Nyugatot a Kelettel összekötő úthálózat kiépítésének, és a vasutak modernizálásának szánják a közlekedés területén.

Mindenképpen célul kell kitűzni a monopóliumok megtörését. Ezek után kényes kérdésre kellett válaszolnia a vitavezetőnek: ha már a monopóliumok megtörése a cél, miért szállt be az EBRD a francia Air France légitársaság oldalán a cseh-szlovák légitársaság a CSA megvásárlásába, ami által még nagyobb konglomeráció jött létre. A válasz úgy szólt, itt egy privatizációs ügyletről volt szó. Egykébként