Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-15 / 8242. szám
Csatlakoztunk az Önkormányzati Chartához Az európai közös értékek vállalása Az Európa Tanács elfogadta hazánk csatlakozását az Európai Önkormányzati Chartához és az önkormányzatok határ menti együttműködéséről szóló európai kerqtegyezményhez. A dokumentumokat dr. Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irta alá Strasbourgban, Catherine Lalumiere asszonynak, az Európai Tanács főtitkárának jelenlétében.- Hogyan szűkítek meg, mit tartalmaznak ezek az okmányok, és mit jelent önkormányzataink számára az egyezményekhez való csatlakozás? - kérdeztük az államtitkárt.- Az Európai Önkormányzati Chartát 1985-ben alkották meg, az akkori Európa tanácsi tagok, a fejlett nyugati demokráciák. Ez egy olyan európai dokumentum, amelyben összefoglalták a helyi önkormányzatokra jellemző közös értékeket és alapkövetelményeket, tehát a charta a helyi önkormányzati elvek és követelmények „legkisebb közös többszörösét" tartalmazza. A nemzeti önkormányzati tárgyú törvény annyiban több, mint a charta, hogy az abban rögzített közös élvekhez „hozzárendelik" még az adott ország sajátosságaiból, az állam önkormányzat-felfogásából adódó rendelkezéseket.- Hogyan'készitU a charta és hazánk hogyan illeszkedett hozzá?-A dokumentum úgy készfiit, hogy az 1985-ben már hatályos nyugat-európai önkormányzati törvényekből kiemelték a közös értékeket, és ezek alapján született meg a charta. Hazánk azonban az első olyan európai ország, amely a saját önkormányzati törvényét - \ 1990-ben - a charta alapján alkotta ' meg. A magyar Országgyűlés e dokumentumot olyan fontosnak tartotta - bár még nem tartozott hazánk az Európa Tanács tagállamai közé s így a chartához sem csatlakozhatott -, hogy ennek közös értékeire építette rá a magyar önkormányzali törvény sajátosságait.- A magyar önkormányzati törvény lényege tehát, hogy még a mostani csatlakozás előtt követte a chartát. A törvény is az j Európai Önkormányzati Chartára való utalással kezdődik. Ezen túlmenően külön beszámolót adtak az Európa Tanácsnak a charta végrehajtásáról, és ezt ők is megvitatták. Miután a volt szocialista országok közül hazánk volt az első abban, hogy a nemzetközi minimális követelményeknek mindenben megfelelő önkormányzatiságot vezetett be, szabad volt az út ahhoz, hogy a térségben elsőként írhassuk alá a chartát, illetőleg, hogy elismerjék a csatlakozásunkat. Ezt erősítette meg a főtitkár asszony és az én aláírásom. Ezután a kormány - megerősítésre - ezt az Országgyűlés elé terjeszti.- A charta tartalmazza a helyi önkormányzás fogalmát, hatáskörét, a helyi önkormányzatok határainak védelmét, a helyi önkormányzati szervek feladatainak megfelelő igazgatási struktúrákat és forrásokat. Szól továbbá a felelősség helyi gyakorlatának feltételeiről, a helyi önkormányzati szervek tevékenységének államigazgatási felügyeletéről, pénzügyi forrásairól, egyesülési jogáról, valamint a helyi önkormányzat jogi védelméről.- Mit jelent ez a dokumentum a gyakorlatim)!?- Elsősorban azt jelenti, hogy az. önkormányzatokra vonatkozó törvények megalkotásánál a közös értékeket és követelményeket az aláíró tagállamok jogszabály-előkészítő szerveinek, valamint a chartát elfogadó Országgyűlésnek illik követni. A másik gyakorlati következmény, hogy a dokumentumban foglaltak végrehajtását - időszakonként - az Európa Tanács áttekinti, és felhívhatja a figyelmet arra, hogy valamilyen területen lényegesen eltérnek a chartától.- lelenti-e azt is a charta, hogy az európai önkormányzatoknak a miénkhez képest kevésbé korlátozott autonómiája és demokráciája lenne? Egyértelműen állítható, hogy a jogszabályi előírások szintjén - most tehát nem a gyakorlati megvalósulásról beszélek - mind az önállóság, mind pedig a demokrácia terén a magyar önkormányzati rendszer a legliberálisnbbnk közé tartozik rurépában. Azt persze a chartát olvasó néhány magyar önkormányzat nem szívesen veszi észre, hogy az az önállóság jogát és lehetőségét csak a jogszaMlyok keretei közt adja meg, tehát nem az állammal szembeni abszolút autonómiát jelenti, hanem a központi jogalkotók által országos korlátok közé beépülő helyi önállóságról van szó. Az állam szuverenitása és a nemzet országos önkormányzása mindenképpen elsőbbséget élvez a helyi önkormányzáshoz képest. Tehát jogszabályi korlátokat állíthat, de ennek során figyelembe kell vennie az önkormányzati alapértékeket is. Sok olyan fejlett demokráciát tudnék említeni, ahol a miénknél lényegesen szigorúbb törvényalkotás egészíti ki a korlátozott helyi önállóságot.- Az önkormányzatok határ menti együttműködéséről szóló dokumentum keretegyezmény, amely lehetőséget és iránymutatást ad az egyes országok önkormányzatainak együttműködéséhez. Különösen a határ menti önkormányzatokat ösztönzi a minél kötetlenebb kooperációra, ajánlásokat adva ehhez. Juhász Erzsébet ( i I Új Magyarország, 1992.ápr.11.
