Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-14 / 8241. szám

A hiányért Antall József a felelős Pótköltségvetést készít a Fidesz Új államkötvény készül A Pénzügyminisztérium teg­nap közzétett első negyedévi jelentése szerint a költség­­vetés első negyedévi deficit­je elérte az egész évre terve­zett kérharmadát. Az ellenzéki pártok vajon beigazolódni látják-e a költ­ségvetési törvény vitája so­rán elmondott aggályaikat? A Népszava erre a kérdésre kért választ az Országgyűlés költségvetési bizottságának két tagjától. Ungár Klára (Fidesz) em­lékeztetett arra, hogy már tavaly, amikor a költségvetés koncepcióját tárgyalták, fel­szólalásában kifogásolta, hogy az irányelvekben a ki­adást és a bevételi oldal nem áll összhangban egy­mással. A végleges törvény­­javaslat csak abban külön­bözött a koncepciótól, hogy a 70—100 milliárd forintos elő­irányzatot közel 60 milliárd forintban maximálta. Az elfogadott költségvetés nem vette számításba az el­lenzék intelmeit. Figyelmen kívül hagyta: a csödbemenö, felszámolás alatt levő válla­lattól adóbevételre, tb.-já­rulék befizetésére, a szolida­ritási alaphoz való hozzájá­rulásra számítani nem le­het. A kiadási oldalon a munkanélküliség növekedé­sének drámai üteme növeli a terheket. A kormánypár­tok gyakran szemére vetik az ellenzéknek: most elége­dettek lehetnek, hiszen a kormány gazdasági elképze­léseinek megvalósítása aka­dályokba ütközik. A Fidesz — mondotta a képviselőnő — nem érdekelt abban, hogy örüljön, ha a deficit a terve­zettet meghaladja. Ügy véljük — fűzte hozzá Ungár Klára —, hogy meg kell keresni a felelőst a rossz törvény következmé­nyeiért. A felelős nem Ku­pa Mihály, hanem Antall József miniszterelnök, hi­szen ez a költségvetés nem a Pénzügyminisztériumé, ha­nem az országé, tehát a kor­mányé. A demokratikus országok­ban szokásjog: ha a költség­­vetés az első negyedévben aggasztóan eltér az eredeti­től, akkor pótköltségvetést nyújtanak be. Az MDF-kor­­mány ezt nem teszi, mert nem akarják elismerni, hogy „link módon, trehányul dol­goztak”. Obstrukcióval vá­dolták az ellenzéket, holott módosító indítványaink el­fogadásával nem jutottunk volna ide. Ha a kormány módosítani kívánná a költségvetést, ak­kor már most hozzá kellene látniuk, hogy májusra elké­szüljön. Ezt valószínűleg nem teszik meg. Ezért a Fi­desz, bár csak két év múlva lenne kötelessége, ha kor­mányra kerül; a nyári szü­netben elkészíti — a kor­mány helyett — a pótkölt­ségvetést. A szabaddemokrata Gaál Gyula szerint is szükséges a kormánynak pótköltségvetést benyújtania. Súlyos helyze­tet idéz elő, hogy a bankok finanszírozzák meg a büdzsé hiányát. Március utolsó nap­jaiban még 80 milliárd fo­rint hiányzott az államkasz­­szából, amelyet sikerült 48 milliárd forintra — külső, banki forrás bevonásával — lefaragniuk. Ezt a pénzt azonban vissza is kell fizet­ni, s akkor ismét 60 milliárd forintra rúghat a hiány. A vám- és adóbevételek szigo­rúbb behajtása legfeljebb egy-egy hónapig javíthat a mérlegen. Hiányzik az ál­lamháztartás reformjának koncepciója. Az állam — mondotta a képviselő — így kedvére centralizálhatja a privatizációs bevételeket a hiány betömésére. A kiadási oldalon a meg­takarítások csak az egész­ségügyi és oktatási területen mutatkoznak. Az államigaz­gatás kiadásai viszont túl­költekezést mutatnaK. B. M. * Bár nagyobb a költségvetés első negyedévi hiánya a várt­nál, egyelőre nem okoz gon­dot annak finanszírozása. Naszvadi György, a Pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára kedden az MTI munkatársának elmondta, hogy jelenleg a költségvetési törvényben meghatározottak szerint finanszírozzák a de­ficitet. Ennek megfelelően bocsátottak ki az első ne­gyedévben mintegy 10 mil­liárd forint értékű kincstár­jegyet. Emellett a Pénzügy­minisztérium 30 milliárd fo­rint értékben speciális ál­lamkötvényt is forgalomba hozott, és az Állami Biztosí­tó is vásárol államkötvényt 5 milliárd forintért. A költségvetési törvény sze­rint az MNB-nek lehetősége van újabb 30 milliárd fo­rintos új államkötvény ki­bocsátására is. A kötvény le­járata egy évnél hosszabb lesz. Egyelőre még nem ál­lapították meg az állampa­pír kibocsátási feltételeit. A speciális államkötvénnyel kapcsolatban Czirják Sán­dor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke annyit árult el, hogy a papírokat az MNB egyelőre megtartja, azokat várhatóan csak a második félévben kívánja továbbadni a kereskedelmi bankoknak. Czirják Sándor szerint a speciális államkötvény beve­zetése azért vált szükségessé, mert a költségvetés hiányát az idén teljes egészében a pénzpiacról kívánják finan­szírozni. (MTI) Ö Népszava, 1992.ápr.8.

Next

/
Thumbnails
Contents