Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-14 / 8241. szám
A hiányért Antall József a felelős Pótköltségvetést készít a Fidesz Új államkötvény készül A Pénzügyminisztérium tegnap közzétett első negyedévi jelentése szerint a költségvetés első negyedévi deficitje elérte az egész évre tervezett kérharmadát. Az ellenzéki pártok vajon beigazolódni látják-e a költségvetési törvény vitája során elmondott aggályaikat? A Népszava erre a kérdésre kért választ az Országgyűlés költségvetési bizottságának két tagjától. Ungár Klára (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy már tavaly, amikor a költségvetés koncepcióját tárgyalták, felszólalásában kifogásolta, hogy az irányelvekben a kiadást és a bevételi oldal nem áll összhangban egymással. A végleges törvényjavaslat csak abban különbözött a koncepciótól, hogy a 70—100 milliárd forintos előirányzatot közel 60 milliárd forintban maximálta. Az elfogadott költségvetés nem vette számításba az ellenzék intelmeit. Figyelmen kívül hagyta: a csödbemenö, felszámolás alatt levő vállalattól adóbevételre, tb.-járulék befizetésére, a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásra számítani nem lehet. A kiadási oldalon a munkanélküliség növekedésének drámai üteme növeli a terheket. A kormánypártok gyakran szemére vetik az ellenzéknek: most elégedettek lehetnek, hiszen a kormány gazdasági elképzeléseinek megvalósítása akadályokba ütközik. A Fidesz — mondotta a képviselőnő — nem érdekelt abban, hogy örüljön, ha a deficit a tervezettet meghaladja. Ügy véljük — fűzte hozzá Ungár Klára —, hogy meg kell keresni a felelőst a rossz törvény következményeiért. A felelős nem Kupa Mihály, hanem Antall József miniszterelnök, hiszen ez a költségvetés nem a Pénzügyminisztériumé, hanem az országé, tehát a kormányé. A demokratikus országokban szokásjog: ha a költségvetés az első negyedévben aggasztóan eltér az eredetitől, akkor pótköltségvetést nyújtanak be. Az MDF-kormány ezt nem teszi, mert nem akarják elismerni, hogy „link módon, trehányul dolgoztak”. Obstrukcióval vádolták az ellenzéket, holott módosító indítványaink elfogadásával nem jutottunk volna ide. Ha a kormány módosítani kívánná a költségvetést, akkor már most hozzá kellene látniuk, hogy májusra elkészüljön. Ezt valószínűleg nem teszik meg. Ezért a Fidesz, bár csak két év múlva lenne kötelessége, ha kormányra kerül; a nyári szünetben elkészíti — a kormány helyett — a pótköltségvetést. A szabaddemokrata Gaál Gyula szerint is szükséges a kormánynak pótköltségvetést benyújtania. Súlyos helyzetet idéz elő, hogy a bankok finanszírozzák meg a büdzsé hiányát. Március utolsó napjaiban még 80 milliárd forint hiányzott az államkaszszából, amelyet sikerült 48 milliárd forintra — külső, banki forrás bevonásával — lefaragniuk. Ezt a pénzt azonban vissza is kell fizetni, s akkor ismét 60 milliárd forintra rúghat a hiány. A vám- és adóbevételek szigorúbb behajtása legfeljebb egy-egy hónapig javíthat a mérlegen. Hiányzik az államháztartás reformjának koncepciója. Az állam — mondotta a képviselő — így kedvére centralizálhatja a privatizációs bevételeket a hiány betömésére. A kiadási oldalon a megtakarítások csak az egészségügyi és oktatási területen mutatkoznak. Az államigazgatás kiadásai viszont túlköltekezést mutatnaK. B. M. * Bár nagyobb a költségvetés első negyedévi hiánya a vártnál, egyelőre nem okoz gondot annak finanszírozása. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára kedden az MTI munkatársának elmondta, hogy jelenleg a költségvetési törvényben meghatározottak szerint finanszírozzák a deficitet. Ennek megfelelően bocsátottak ki az első negyedévben mintegy 10 milliárd forint értékű kincstárjegyet. Emellett a Pénzügyminisztérium 30 milliárd forint értékben speciális államkötvényt is forgalomba hozott, és az Állami Biztosító is vásárol államkötvényt 5 milliárd forintért. A költségvetési törvény szerint az MNB-nek lehetősége van újabb 30 milliárd forintos új államkötvény kibocsátására is. A kötvény lejárata egy évnél hosszabb lesz. Egyelőre még nem állapították meg az állampapír kibocsátási feltételeit. A speciális államkötvénnyel kapcsolatban Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke annyit árult el, hogy a papírokat az MNB egyelőre megtartja, azokat várhatóan csak a második félévben kívánja továbbadni a kereskedelmi bankoknak. Czirják Sándor szerint a speciális államkötvény bevezetése azért vált szükségessé, mert a költségvetés hiányát az idén teljes egészében a pénzpiacról kívánják finanszírozni. (MTI) Ö Népszava, 1992.ápr.8.