Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-14 / 8241. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.7. Kupa dicséri új vámparancsnokát ' •' ' *11 a- ii v fi»'f iOr,iír ' 1 v Nincs szükség pótköltségvetésre MH-tudósítás______________ A költségvetés 1992. első ne­gyedévi hiánya 47,4 milliárd fo­rint, miután az időarányosnál 4,7 százalékkal kisebb bevétel 179,3 miliárd forint, a kiadás pedig 226,7 milliárd forint — jelentették be a Pénzügyminisztériumnak a költ­ségvetés első negyedéves helyzeté­vel foglalkozó sajtótájékoztatóján. A tervezettet meghaladó hiány a tájékoztatóhoz mellékelt írásos anyag szerint többek között a gazdaság tel­jesítőképességének csökkenése, a fo­gyasztás szerkezetének változása miatt állt elő. • Folytatása a 4. oldalon Nem fogom eltitkolni, ha én is fe­lelős vagyok — nyilatkozta munka­társunknak Kupa Mihály pénzügy­­miniszter. Orbán Viktor szerint szükséges a büdzsé módosítása. Minderről ajLoldalon • Folytatás az 1. oldalról Az általános okok mellett azon­ban egyedi jelenségek is rátettek egy lapáttal a deficitre, így az álta­lánosan romló fizetési morál, ami az adó és importbevételek valamint a szolidaritási járulék-bevételek el­maradásában jelentkezett. Az adó­hatóság és a vámparancsnokság előzetes adatai szerint a már kive­tett, illetve bevallott bevételek és a tényleges pénzbefolyás között 150 milliárdos különbség keletkezett, ennyi tehát a vám és adókinnlevő­ség. Ebből azonban szigorú intézke­désekkel már elkezdték a behajtást. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint az új vámparancsnok, aki egyébként nem MDF tag, a hétvé­gén máris jól vizsgázott. Szűksza­vú bevezetőjében még megerősí­tette, a folyamatok ellenére nincs szükség a gazdaságpolitika alapve­tő irányainak változtatására. A vámkinnlevőségekről bőveb­ben szólt Arnold Mihály a VPOP főparancsnoka. Mint elmondta a nettó 113 milliárdos kinnlevőség egyharmada a fizetésképtelenné vált vállalati szféra kinnlevősége, további harmada olyan cégé, amely mindenféle furfanggal ki akart bújni a vámfizetés kötelezett­sége alól, a maradék pedig nagy­részt olyan vállalat elmaradása, amelynek magának is tartoznak. Itt tárgyalásokat kezdtek a cégek, hogy kinnlevőségeik követelési jo­gát a VPOP-nak átadják. A vám­kinnlevőségekből a szigorítások el­ső jeleként az elmúlt héten 5-6 mil­liárd forint bejött — erősítette meg a főparancsnok. A teljes adókinnlevőség Minarik György, az APEH elnöke szerint 65 milliárd forint, amiből a beszed­hető adótartozás 30 milliárd, mivel a nagyobb rész felszámolási eljárás alatt levő vállalatok tartozása, amelynek csak mintegy 10-20 szá­zaléka folyhat be magának a fel­­számolási eljárásnak a menetében, de csak jövőre. Többen firtatták a sajtótájékoz­tatón, hogyan nőtt meg olyan hirte­len a vámtartozás, kiderült a teljes évi importforgalom mintegy egyö­töde érkezett be tavaly december­ben, s az okmányok alapján csak idén tudták ezt az árutömeget elvá­molni. A kinnlevőségek behajtásához szükséges anyagi ráfordítást segíti, hogy a Phare-programban ehhez felhasználható eszközöket előbb veszik igénybe, 10 százalékkal n­­övelik a VPOP létszámát, és ki­használnak minden jogszabályi le­hetőséget. Pótköltségvetést azon­ban nem terveznek — hangsúlyoz­ta Kupa Mihály. A pénzintézetek céltartalékkép­zésével kapcsolatban a miniszter utalt rá, főképpen a nagyobbrészt álhmi tulajdonban lévő bankoknál volt ez, és az ehhez kapcsolódó nyereseségadóvisszaigénylés jelen­tős, amivel az állam bevételeit kur­tították meg. Inkább jobban kelle-' ne dolgozni —jegyezte meg az ál­lami bankokra és a céltartalékkép­zési lehetőséget mérsékeltebben igénybevevő egyéb bankok közötti különbségre célozva. A céltartalék­képzés következtében visszajáró nyereségadót csak a céltartalékkép­zés nagyságát elfogadó banki köz­gyűlések után kapján meg az érin­tett pénzintézetek. A költségvetés kiadási oldalán jelentős lépést nemigen lehet tenni — mondta Naszvadi György he­lyettes államtitkár, a tartalékok fel­­hasznánlását azonban zárolják. 1993-ben pedig muszáj hozzányúl­ni az elosztási rendszerekhez. •RE.

Next

/
Thumbnails
Contents