Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-01 / 8233. szám
H V G, 1992.márc.28. 1/ VÁLASZOL A GYÁRIPAROSOK ALELNÖKE „A választások idején naivak voltunk” Vezetőcseréktől hangos a gazdasági élet, úgy tűnik, mostanra gyűlt össze annyi „nyugodt erő”, hogy két év késéssel ugyan, de mégiscsak beinduljon a beígért nagytakarítás. A jelenség még az ellenzéki liberalizmussal aligha vádolható Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) is feltűnt. Olyannyira, hogy a szövetség a közelmúltban elnökségi állásfoglalást tartott szükségesnek közzétenni. Miért az összpontosított támadás, ha - miként az emlitett dokumentum is úja - „ezen vállalatok vezetésében az elmúlt években komoly változások zajlottak le, az első számú vezetők személye általában kicserélődött”? Miért a lejáratási kampányok, ha „a váltás jellemző módon választások útján történt, s a vezetők kiválasztásában már nem politikai, hanem alkalmassági szempontok voltak a döntőek”? - kérdeztük Vadász Pétert (46 éves), a Microsystem Rt igazgatótanácsának elnökét, a MGYOSZ alelnökét. HVG: Azt hiszem, hogy állásfoglalásuk nyomán meg az a paradox helyzet is előállhat, hogy a magyar gyáriparosokat lekommunistázzák. Végül is önök kiállnak az elmúlt években, tehát a „pártállam idején” pozidóba került vezetők mellett. V. P.: Ezek döntő többsége már technokrata volt. .Az ő esetükben az MSZMP- tagkónw legfeljebb annyi szerepet játszott, hogy ott volt a zsebükben - ugvanúgy, mint a jogosítvány. Magam már négv-öt évvel ezelőtt is nagvon sok olvan állami vezetővel találkoztam, aki nem a jellegzetes, párttagságával hivalkodó, hozzá nem értő. műveletlen alkoholista bunkó volt.. .Az új emberek már gyakran napi tizenöt órát dolgoztak értelmesen és odaadóan a cégért HVG: Ebből es testűién állásfoglalásukból nyilvánvaló, ön veszélyesnek ítéli a mostani fónökcseréket Mién? V. P.: Miután nincs üsztázott szabály, kialakult gyakorlat, minden megtörténhet És sajnos minden meg is történik... HVG: Akkor miért vállalja a frontemberséget, miért ön ebben az ügyben a MGYOSZ „szóvivője”? V. P.: Ez sikamlós téma A mai magyar szokásoknak megfelelően, aki ebben állást foglal, azt nem azért támadják majd, amit mond, hanem azért hogy kicsoda. Tehát az elnökség fontosnak tartotta, hogy olyan efnber beszéljen erről, akinél fel sem merülhet hogy hazabeszél, akinek az objektivitása „talán’ nehezen kérdőjelezhető meg. Mi nulláról - százezer forintos alaptőkéből - hoztuk lémé társaimmal a Microsvstemet, amely ma hárommilliárd forint fölötti forgalmat csinál évente. Nekem tényleg nincs semmilyen pártmúltam vagy pártkapcsolatom. Nem félek. HVG: Ön már több mint tíz éve vállalkozó. tehát még a régi rendszerben kezdte. Mondhatnánk, jó időben felkészült a rendszerváltásra. Ezt varta? V. P.: A választások előtt és után pontosan az volt számomra biztató, hogy két. filozófiájában ugvan különböző, de egyaránt a piacgazdaság elvét valló csoport vetélkedett. Sem a hatalomra jutott kormánykoalícióra, sem az ellenzékké vált ellenlábasaira nem volt ráfogható, hogv kóros szellemi szegénységben szenvednének. Ilyen körúlménvek között - lehet, hogy naivan - azt vártam, hogy bármelyikük fut be, a döntések nem a régi pártállami urambátyámos, kölcsönösségi „adom-veszemen" alapulnak majd, hanem pragmatikus, tiszta döntések születnek, amelyek mind az állami, mind a magántőke lehető leghatékonyabb működtetését szolgálják. Úgy gondoltam, ezért is történt, hogy közvetlenül a választások mán nem erőltették az általános nagytakarítást a gazdaságban. De mostanában populista hangok egyre erőteljesebben és sajnos egyre sikeresebben követelik ezt. Egészen biztos, hogy vannak vállalatok, ahol a mai napig is régen kinevezett, oda nem illő emberek a vezetők. De ezeket nem azért kel! eltávolítani, mert valaha párttagok voltak vagy húsz évvel ezelőtt pártkarrierként lettek vállalati igazgatók, hanem azért, mert nem értenek ahhoz, amit csinálnak. HVG: De hát ezzel aligha vagyunk előbbre, hiszen ön így ugyanazt mondja, mint a kormány. Legfeljebb másokra mutogat, esetleg kisebb létszámra gondol... A lényeg a hogyanon van. Például azon, hogy ki döntsön a leváltásról? V. P.; Mint egv részvénytársaság elnöke és fő tulajdonosa, evidenciának tekintem. hogy a tulajdonos döntsön. Ha a tulajdonos számára egyértelművé válik, hogy a vezetés, az igazgató, a vezérigazgató nem megfelelően működted a cégét, nem termel elég profitot, tönkreteszi a vállalatot, akkor a lehető leggyorsabban avatkozzon be, váltsa le a vezetést. Ebbe nem lehet beleszólni. .Ahol tehát az állam többségi tulajdonos, ezt meg is teheu. Sok helyen meg is teszi. Csak hát bizony az'állam. az egv érdekes tulajdonos. Nem a saját pénzét használja, kőid el vagv többszörözi meg, hanem az önét vagy az enyémet. Tehát az ilyen Jejcserés támadások’ csak szigorú kontroll mellett folyhatnak. Számomra nevetséges - vagy még inkább felháborító hogv az ország egyik legnagyobb kereskedelmi vállalata élére odatesznek egy embert, akiről a szakmában senki nem tudja, hogy kicsoda, ráadásul még ő maga is megpróbálja titokban tartani, hogy mi volt azelőtt. Ezen túl pedig semmilyen érdemleges bizonyítékot nem tud felmutatni a tekintetben, hogv egyáltalán képes-e vezetni egy nagv kereskedelmi vállalatot. Úgy is mondhatnám: ennek nagyon rossz az opdkája. üvenkor az ember úgy érzi, hogy a váltás mögött nem gazdasági érdek van, hanem egyértelműen poüdkai vagv barátsági összefonódás, esedeg valamily en kölcsönös szívességről van szó. Persze - és ezt Mikszáth óta vala-
