Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-01 / 8233. szám
Népszabadság, 1992.márc.28. V 1949. A koncepciós per vádlottja Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik, s ezután igy folytatta: ,.Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajol Isten hatalma és fensege előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. En az emberi méltóságot az Istentől sosem féltem. Inkább feltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentirásban: Átkozott, aki emberben bízik". (Mindszenti/ József: Emlékirataim. Budapest 1989. 4. kiadás. 197-198. old.) Áz ilyen és hasonló prédikációk hatasára a zarándoklatok nem egy helyen tüntetésekbe csaptak át, s ez a helyzet úgyszólván a robbanásig ..felforrósitotta" a katolikus egyház és a kormányzat viszonyát. 1948 februárjában Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes Czapik Gyula egri érsekkel és Barankovics Istvánnál. a Demokrata Néppárt vezetőjével tárgyalt az állam és az egyház viszonyáról. s itt merült fel, hogy a katolikus egyház valamilyen formában ismerje el a köztársasagot. Árpilis közepén újabb találkozóra került sor, amelyen Rákosi Mátyás és Szakosíts Árpád miniszterelnök-helyettesek, illetőleg Czapik Gyula és Papp Kálmán győri püspök vettek részt. Ezt követően Czapik Gyula és Bánáss László veszprémi püspök nyilatkozatot tett a köztársaság mellett, amiért ezután Mindszenty József megrótta őket. Ebben a rendkívül feszült és bonyolult helyzetben határozta el a kormány májusban az iskolák államosítását. Az államosítás hírére a hercegprímás az exkommunikációt. a kiközösítést is kilátásba helyező pásztorlevelet bocsátott ki. amit a püspöki kar június 7-én megerősített azokra vonatkozólag, akik az Országgyűlésben a törvényjavaslatra szavaznak, vagy annak végrehajtásában közreműködnek. Ezenkívül a püspöki kar ugv határozott, hogy katolikus pap. szerzetes és szerzetesnö az államosított iskolákban igazgatói, tanari. tanítói állást nem vállalhat. 1948. június 16-án az Országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az 1948: XXXIII. tc-t. A nemmel szavazók között voltak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor, részben a Független Magyar Demokrata Part képviselői. * Az egyházi iskolák állami tulajdonba vételére Magyarországon nem polgári demokratikus vívmányként került sor, hanem a hatalom teljes kisajátítása felé tett lépésként, ami természetesen meghatározta a végrehajtást is. Az egyház és a kormányzat között már valóságos háborúskodás folyt, aminek akkori kimenetele nem volt kétséges. 1948 karácsony másnapján a belügyi hatóságok őrizetbe vették a hercegprímást hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés gyanújával. Mindszenty József koncepciós pere - és életfogytiglani elítélése - a hatalmat kisajátító Rákosi-csoport bűnös és hibás akciója volt. A per és propagandája nemcsak a hívők önérzetét és lelkiismereti szabadságát sertette, de egyben aláásta a hatalom bel- és külpolitikai hitelét is. A hercegprímás mártír lett, s korábbi politikai jóslatait és kritikáját mintegy igazolták a további törvénysértő lépések. A demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946: VII. te. alapján (amelynek rendkívül szigorúak voltak az előírásai) kétségtelenül kezdeményezni lehetett a hercegprímás büntetőjogi felelösségrevonását. Más kérdés, hogy a politikai bölcsesség ilyen megoldást nem választott volna. A hercegprímás az 1948. december 26-1956. október 30. közötti időszakot börtönben, illetőleg házi őrizetben töltötte. A Nagy Imre-kormány utasítására október 30-án szabadult és másnap Budán már számos magyar es külföldi küldöttséget fogadott, egyháziakat és világiakat egyaránt. Mindszenty november 3-án rádiószózatot intézett a nemzethez, amelynek mondanivalóját évtizedek óta vitatták és tulajdonkeppen ma is vitatják. De ez a kijelentése egészen bizonyosan nem képezheti vita tárgyát: „Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt”. Ezután 15 évet töltött kényszerűen a budapesti amerikai nagykövetségen. 1971. szeptember 28-án - a Vatikán, Washington és Budapest megállapodása alapján - kegyelemben részesült, elhagyhatta az országot. 1973. december 18-án a pápa egyházjogilag üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty József biboros és hercegprímás 1975. •május 6-án Bécsben hunyt el. Május 15-én Mariazellben temették el. 1991. május 4-én, kívánságára Esztergomban helyezték örök nyugalomra * A konzervatív és legitimista Mindszenty József egész életében harcos antikommunista volt. Politikai eszmevilága a polgári fejlődést megelőző időkből táplálkozott, ezért már a polgári demokrácia eszményeivel sem tudott megbékülni. Elveihez való rendíthetetlen ragaszkodása, töretlen elszántsága és helytállása önmagában feltétlenül tiszteletre méltó. Kár, hogy ezeket az erőforrásait és tulajdonságait nem a társadalmi haladás szolgálatába állította. Mindszenty öntudatosan vallotta és vállalta konzervativizmusát és legitimizmusát, amit az utókornak sincs joga tudomásul nem venni. Balogh Sándor
