Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-01 / 8233. szám

Népszabadság, 1992.márc.28. V 1949. A koncepciós per vádlottja Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik, s ezután igy foly­tatta: ,.Aki eddig Isten trónjától füg­getlenül akart magának emberi méltó­ságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meg­hajol Isten hatalma és fensege előtt, az emberi méltósággal magasodott min­dig. En az emberi méltóságot az Isten­től sosem féltem. Inkább feltem az em­bert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentirásban: Átkozott, aki emberben bízik". (Mindszenti/ József: Emlékirataim. Budapest 1989. 4. ki­adás. 197-198. old.) Áz ilyen és hason­ló prédikációk hatasára a zarándokla­tok nem egy helyen tüntetésekbe csap­tak át, s ez a helyzet úgyszólván a rob­banásig ..felforrósitotta" a katolikus egyház és a kormányzat viszonyát. 1948 februárjában Rákosi Mátyás mi­niszterelnök-helyettes Czapik Gyula egri érsekkel és Barankovics István­nál. a Demokrata Néppárt vezetőjével tárgyalt az állam és az egyház viszo­nyáról. s itt merült fel, hogy a katoli­kus egyház valamilyen formában is­merje el a köztársasagot. Árpilis köze­pén újabb találkozóra került sor, ame­lyen Rákosi Mátyás és Szakosíts Ár­pád miniszterelnök-helyettesek, illető­leg Czapik Gyula és Papp Kálmán győri püspök vettek részt. Ezt köve­tően Czapik Gyula és Bánáss László veszprémi püspök nyilatkozatot tett a köztársaság mellett, amiért ezután Mindszenty József megrótta őket. Ebben a rendkívül feszült és bonyo­lult helyzetben határozta el a kormány májusban az iskolák államosítását. Az államosítás hírére a hercegprímás az exkommunikációt. a kiközösítést is ki­látásba helyező pásztorlevelet bocsá­tott ki. amit a püspöki kar június 7-én megerősített azokra vonatkozólag, akik az Országgyűlésben a törvényja­vaslatra szavaznak, vagy annak végre­hajtásában közreműködnek. Ezenkí­vül a püspöki kar ugv határozott, hogy katolikus pap. szerzetes és szerzetesnö az államosított iskolákban igazgatói, tanari. tanítói állást nem vállalhat. 1948. június 16-án az Országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az 1948: XXXIII. tc-t. A nemmel szavazók kö­zött voltak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor, részben a Füg­getlen Magyar Demokrata Part képvi­selői. * Az egyházi iskolák állami tulajdon­ba vételére Magyarországon nem pol­gári demokratikus vívmányként került sor, hanem a hatalom teljes kisajátítá­sa felé tett lépésként, ami természete­sen meghatározta a végrehajtást is. Az egyház és a kormányzat között már valóságos háborúskodás folyt, aminek akkori kimenetele nem volt kétséges. 1948 karácsony másnapján a belügyi hatóságok őrizetbe vették a hercegprí­mást hűtlenség, a köztársaság meg­döntésére irányuló szervezkedés, kém­kedés és valutaüzérkedés gyanújával. Mindszenty József koncepciós pere - és életfogytiglani elítélése - a hatalmat kisajátító Rákosi-csoport bűnös és hi­bás akciója volt. A per és propagandá­ja nemcsak a hívők önérzetét és lelki­­ismereti szabadságát sertette, de egy­ben aláásta a hatalom bel- és külpoli­tikai hitelét is. A hercegprímás mártír lett, s korábbi politikai jóslatait és kri­tikáját mintegy igazolták a további törvénysértő lépések. A demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946: VII. te. alapján (amelynek rendkívül szigorúak voltak az előírá­sai) kétségtelenül kezdeményezni lehe­tett a hercegprímás büntetőjogi fele­­lösségrevonását. Más kérdés, hogy a politikai bölcsesség ilyen megoldást nem választott volna. A hercegprímás az 1948. december 26-1956. október 30. közötti időszakot börtönben, illetőleg házi őrizetben töl­tötte. A Nagy Imre-kormány utasítá­sára október 30-án szabadult és más­nap Budán már számos magyar es kül­földi küldöttséget fogadott, egyházia­kat és világiakat egyaránt. Mindszenty november 3-án rádiószózatot intézett a nemzethez, amelynek mondanivaló­ját évtizedek óta vitatták és tulajdon­keppen ma is vitatják. De ez a kijelen­tése egészen bizonyosan nem képezhe­ti vita tárgyát: „Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam be­börtönzésem előtt”. Ezután 15 évet töltött kényszerűen a budapesti ameri­kai nagykövetségen. 1971. szeptember 28-án - a Vatikán, Washington és Bu­dapest megállapodása alapján - ke­gyelemben részesült, elhagyhatta az országot. 1973. december 18-án a pápa egyházjogilag üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty József biboros és hercegprímás 1975. •május 6-án Bécsben hunyt el. Május 15-én Mariazellben temették el. 1991. május 4-én, kívánságára Esztergom­ban helyezték örök nyugalomra * A konzervatív és legitimista Mind­szenty József egész életében harcos antikommunista volt. Politikai esz­mevilága a polgári fejlődést megelőző időkből táplálkozott, ezért már a pol­gári demokrácia eszményeivel sem tudott megbékülni. Elveihez való ren­díthetetlen ragaszkodása, töretlen el­szántsága és helytállása önmagában feltétlenül tiszteletre méltó. Kár, hogy ezeket az erőforrásait és tulaj­donságait nem a társadalmi haladás szolgálatába állította. Mindszenty öntudatosan vallotta és vállalta kon­zervativizmusát és legitimizmusát, amit az utókornak sincs joga tudomá­sul nem venni. Balogh Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents