Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-01 / 8233. szám

Magyar Nemzet, 1992.márc,28.

Xi

A főváros és lakói

A főpolgármester

„Budapest a Duna gyöngye, Budapest tündérek könnye” - így szól a régi édes-bús sláger fővárosunkról, amely nemcsak az ország szíve, hanem mindnyájunk szívében is különleges hely et foglal el.

Szépsége, egyedülálló értékei révén ugyanúgy illik rá a régi dalban szereplő „gyöngy” elnevezés, mint - ezernyi bajagondja foly tán - a „könny", amely néha elfátyolozza tekintetünket, ha egy-egy már-már pusztulásra ítélt régi épülete, elvadult parkja kerül szemünk elé. Vagy ha túlzsúfolt, környezeti ártalmaktól szenvedő utcáit járjuk, s egyre több magára maradt idős emberrel találkozunk. Ugyanakkor ne feledkezzünk el a mindennek ellenére ma is épülő-szépülő belvárosi, sőt peremvárosi, új életre kelő, korszerű, ízléses beépítésekkel hangulatossá varázsolt „oázisokról", amelyek ébren tartják bennünk a reményt, hogy Budapest hamarosan új korszak küszöbére lép.

Ebben a reményben adjuk közre összeállításunkat, amely legalább vázlatos képét adja a nem könnyű Mának a biztató Jövő ígére-Beszédes adatok

A néhány lírai mondat után íme néhány beszédes adat, amely jól érzékelteti Budapest állapotát:

Területe: 535 négyzetkilométer, lakónépessége: 2,016 millió, 1990-ben 6985 lakás épült a fővárosban, 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. (Azóta ez az arány még rosszabb.) A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya némileg javult. A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 5,2 százalékkal, a kórházi orvosok száma 32-vel, a körzeti orvosok száma kilenccel Bőn.

A lakásigénylők száma - az előző évekhez viszonyítva - háromszorosára duzzadt. A lakásigénylők 13Ő százaléka jutott kiutaláshoz 1990-ben.

Negyvenéves, budapesti születésű. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, jogi pályán azonban diákköri politikai konfliktusai miatt nem tudón elhelyezkedni, 1977-től a Világosság című folyóirat munkatársa lett, az egyetem kiegészítő szakán szociológiát tanult. Szociográfiái a városi és a falusi szegénységről folyóiratokban jelentek meg. 1979-ben tanár, lelkész, szociológus és építész barátaival együtt megalakította a Szegényeket Támogató Alapot, a SZETA-t.

EDenzéo pályafutása a Szolidaritás-időkben kezdődött, lengyel barátaitól megtanulta, hogyan, milyen technikával csinálják a szabad sajtót 1980-ban Rajk Lászlóval együtt létrehozta az AB Független Kiadót In jelenlek meg Petri György versei, Konrád György regényei, fordítások, tanulmányok, amire a hatósági válasz: házkutatás, gyalogos és autós követés, verés, pénzbírság és hal hónapi felfüggesztett börtönbüntetés volt 1983-től Hódosán Rózával együtt szerkesztette a Hírmondó című szamizdat lapot Részt ven a Beszélő nyomtatásában is. 1984-ben a svájci székhelyű Kiadók Nemzetközi Egyesülete a Freedom to Publish (a közlés szabadságáén) díjjal tüntette ki. Alapítója a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a párttá szerveződő Szabad Demokraták Szövetségének 1990 tavaszán a parlamenti választások során Erzsébetvárosban lett egyéni képviseld, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában pedig az elnöki tisztet töltötte be. Alapítója és egyik vezetője a Gyermekmentő Egyesületnek. 1990. október 31-én választották meg Budapest főpolgármesterévé. Emiatt meg kellett válnia országgyűlési mandátumától.- Milyennek látja, főpolgármester úr Budapest helyzetét napjainkban? - kérdeztük Demszky Gábortól.- Budapest a létrejötte óta különleges helyzetet élvez az országon belül. Magyarországon ugyanis tulajdonképpen nincsenek egyenrangú nagyvárosok, voltaképpen csak egyetlen „metropolis” létezik Lehet kárhoztatni ezt a mesterségesen felduzzasztott képződményt de ezzel a ténnyel mindenképpen számolni kell. Nem lehet például azt mondani, hogy Budapest egy a városok közül, mert kirünieiett szerepe van, és nemcsak azért, mert ez az ország fővárosa. Ezt a kitünteteti szerepet tehát tudomásul kell venni és vállalni.- Sokkal kevésbé tekinthető ,^karom-nem akarom örökségnek", hogy Budapest sajnos, önkormányzati szempontból is különleges státust mondhat magáénak. A főváros és kerületek viszonyára, a hatáskörök megosztására, a jogi szabályozás fogyatékosságaira gondolok elsősorban. A jelenlegi önkormányzati struktúra végül is szintén egy adottságra, a jelenlegi kerülethatárokra épült. Azt hiszem azonban, ha az önkormányzatiság elve, azaz a szabad polgárok önszerveződésének lehetősége előbb-utóbb érvényre jut akkor ezt a struktúrát mindenképpen felül kell vizsgálni.- Milyen fő elgondolások vezérlik a városfejlesztést, és hogyan illeszkedik ebbe az expo reménysége?- Egy rendkívül felkészült szakembergárda segítségével kidolgoztunk és nyilvánosságra hoztunk egy távlati városfejlesztési programot Erre nagyon büszke vagyok, mert abban az időben mozgósítottunk rá nagy szellemi energiákat, amikor a város működőképességének napi zavaraival kellett megküzdenünk, „bele kellett rázódnunk” egy újfajta törvényi szabályozásba, amely igen sok kívánnivalót hagy maga után. Jelenleg szakmai fórumokon folytatódik a program kidolgozása, középtávú feladatokra való lebontása.- Nagyon fontos, hogy a város vezetése és a közgyűlés pártfrakciói is egyetértenek abban, hogy szükség van távlati koncepcióra, hiszen a napi gondok során lépten-nyomon szembesülünk a lépéskényszerrel; elég a közlekedés, a kömycze-