Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

168 Óra, 1992.márc.31 Jézus kontra Zéténvi Ki nyerhet bűnbocsánatot? IMUAWbKW!' ~ ■D-'JKHJlWXi_JLfUiMrWHCTWSHÍ.XAUUU AVIJ11Í-J, WI «JL! 'L J Wl. Ha a jog önmaga ellen fordul Bírálóink gyakran neveznek bennünket jogász­­kodó nemzetnek. Nem történelmi előzmények nélküli tehát az a sok-sok jogvita, amit az elmúlt hetek produkáltak. Ezért is keltett nagy érdeklő­dést az a konferencia, amelyet Pluralizmus és tolerancia címmel tartottak a közelmúltban. A konferencia két résztvevőjével - Zéténvi Zsolt­tal, az MDF ismert képviselőjével és Donáth László evangélikus lelkésszel - Nej György ké­szített interjút. r - Attól a konferenciától, -aminek a címe S Pluralizmus és tolerancia, az ember azt vár- i ná. bog> Zéténvi Zsolt a róla. illene képvi- 1 selóiarsáról. Takács úrról elnevezett tör­­í vényt is szóba hozza. Ehhez képest ön in­­| kább történelmi fejtegetésekbe bocsátko- É zott. és nem szentelt fél percnél többet ennek » a törvénynek. ZÉTÉNVI ZSOLT: Időben talán nem so­kai. de a lényeget illetően rámutattam erre. Megemlítettem a Wiesenthal-központ mun­katársával történt találkozásomat. Az illető eieg erősen érdeklődött a hazai zsidóság vi­szonyai iránt, és információt kért tőlem, hogy egy ide látogató küldöttség kiket kereshet meg ebben az ügyben. Akkor az is szóba került - és én ezT itt is fölvetettem -. hogy amíg a holocaust, illetve szabatosabban a háborús és népellenes bűnök jelenleg sem és sohasem évülnek el. addig az időben is később elkövetett kommunista bűnök már nem büntethetők. Bizony itt feszültségekre lehet számítani, miután nem lehet a ma­gyar állampolgárok egyik körére ilyen, a másik körere pedig más szabályokat alkal­mazni. Duna-part és Kossuth tér I­I- Nem arról v*n-e szó. bogy nemzetközi jogszabályok írják elő a háborús és nép­­ellenes büntettek el nem évülését, míg az állampolgárok egy másik csoportjára, te­hát a kommunistákra nézve nincsenek életben ilyen nemzetközi szerződések? Z. ZS.: Nem lehet azt mondani, hogy a nemzetközi szerződés magasabb szintű jog­forrás. hogy az emberi életek értéke között bármilyen szempontból különbség tehető. Itt tehat alkotmányos kérdésről van szó. ez pedig az állampolgári jogegyenlőség elve. Alapvető alkotmányos elv sérül. Ha valakit mondjuk 1944-ben a Dunába lőttek, akkor annak a gyilkosát most is meg lehet büntetni, de ha valakit 1956-ban a Kossuth Lajos téren lőnek szitává, akkor annak a gyilkosát nem lehet megbüntetni. ■r - Miért éppen önt kereste meg ■ Wie­­fc senttuil-központ munkatársa azért, hogy P adatokat kérjen azokról, akik a zsidók vé- E> delméért olyan sokat tettek az elmúlt idö-Zétényi Zsolt: .Bizony itt leszültségekre lehet számítani' W szakban? önnek honnan van vagy honnan fa lehet erről tudomása? Z. ZS.: A kérdés úgy szólt, hogy adjak információt olyan személyekről, akik a ma­gyarországi zsidóság helyzetéről és jogvédel­méről tájékoztatást tudnak adni. Arról van szó, hogy én a parlament emberi jogi bizottsá­gának a titkára vagyok. Ez nincs összefüggés­ben az elévülési törvénnyel kapcsolatos tevé­kenységemmel. Őket az érdekli, nem keletkez­nek-e olyan feszültségek a lakosságban, ame­lyek esetleg nem kívánatosak. f- Mi » véleménye, kikkel szemben, kiknek az ügyében nincsen tolerancia? Z. Z.S.: A tolerancia, a türelem erkölcsi fogalom, és én ilyen szempontból nem tudnék kiemelni olyan állampolgári csoportokat, amelyekkel szemben nincsen türelem, mig másokkal szemben van. P - De az önről elnevezett törvényjavaslatban k- mégiscsak ez történt, l eleménye szerint mi­ni íven összefüggés van a büntethetőség és a L türelem között? Z. ZS.: Semmilyen, tudniillik az, hogy a gyilkosokat meg kell büntetni, az nem türelem kérdése, hanem alapvető erkölcsi és jogi elvek kérdése. Az emberi élet védelme az oszövet- j ségtől kezdve a legkülönbözőbb nemzetközi ] szerződésekig - amelyeknek egyébként Ma- < gyarország is részese - parancsként szerepel, az tehát nem lehet választás, mérlegelés | kérdése, hogy a bűnökért büntetnek vagy j sem. Ez teljesen téves felfogás. K - A bűnt tehát meg kell büntetni? Z. ZS.: Igen. parancs, hogy meg kell büntetni... B - Minden körülmények között? Z. ZS.: Természetesen, a magyar bünie­­tő törvénykönyvek, tehát a büntetőeljárás: törvények. HÓ évre visszamenőleg előírják az államnak ezt a kötelezettséget- Ez kétségtelen, de ön jogász, és íg' tudja, hogy az állam magára nézve korlá­tozó jogszabályokat hozhat és hoz is. Márpedig a jogban ilyen önkorlátozó in­tézmény az elévülés. Z. ZS.: Ezt nemcsak én. hanem nagyon komoly szakemberek is vitatták. Megkeres­heti Magyarország valamennyi büntetőjogi tanszékét, és fölteheti ezt a kérdést Békés Imre professzornak. Földvárt József pro­fesszornak vagy a szegedi Nagy Ferencnek, hogy faktum-e az. hogy elévültek ezek a bűnök. Meglepetéssel fosta tapasztalni, hogy nem egészen az a véleményük, min: az Alkotmánybíróságnak.- Donáth László evangélikus lelkész is részt vett ezen a tudományos tanácskozá­son. Mi a vélemény e arról, hogy elévülhe­tetlenek a háborús és népelieoes büntetlek, míg ha a kommunisták követtek el súlyos bűncselekményeket, akkor ezeket most Ma­__ gvarországon elévültnek tekintik ? DONATH LÁSZLÓ: Óriási különbség van itt. A nácizmus népellenes és háborús bűntetteiről nemzetközi egyezmények szól­nak, amelyeket az egyes nemzetek büntető törvényhozása akceptál. Az a fajta megfogal­mazás. hogy „a kommunizmus bűntettei”, ilyen fogalom nem létezik. Lehet beszélni sztá­linizmusról. lehet beszélni Rákosi-korszakról vagy Kádár-korszakról, ezen belül is lehet tagolni az egyes időszakokat, de ezeket az embereket egy kalap alá vonni már csak azért is sajátosan értelmetlen, mert tudvalévő, hogy Kádár Jánost Rákosi Mátyásék csukták bör­tönbe. és képzavar lenne azt mondani: a kom­munisták kommunisták elleni kommunista bűntettei.- ön szerint mennyire lehet toleráns a jog" Mennyire lehet türelmes a büntetőjog? Egy­általán. azok a kategóriák, mint a türelem, a megbocsátás, mennyire kapcsolhatók a joghoz, a joggyakorlathoz? D. L.: Abban a pillanatban, amikor a jog isteníti önmagát és azt hiszi, hogv meg tudja oldad az emberi lét olyan aíápveto konfliktusait, mint amilyen a bűn vagy a bünbocsánat kérdése, akkor túlértékelte

Next

/
Thumbnails
Contents