Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

tak akkora és olyan figyelmet a Fi­desz rendkívül éles kritikáira, mint tették azt az SZDSZ-szel. "Hőbörög­­jenek csak", gondolták, és goromba, durva támadásokat a legnagyobb el­lenfélnek vélt SZDSZ ellen intéztek. Amikor az MDF felismerte, hogy a Fidesz komoly politikai párttá és egyik fő riválisává nőtte ki magát, ak­kor elkezdtek aggódni. A jelenben nem szántak nekünk szerepet, sőt, ta­lán arra is rájöttek, hogy hosszabb ideig szeretnének kormányozni, mint eredetileg gondolták, így némi­leg idegesek lettek a Fidesz erősödé­sét látván. Ez lehet az oka ennek a tá­madássorozatnak. Mindezekből az biztosan követ­kezik, hogy annak az oldalvizezős korszaknak vége van, ezentúl fel kell készülnünk arra, hogy az MDF min­den eszközzel azon lesz, hogy csök­kentse a Fidesz presztízsét. Ráadásul mindez egyidőben történik az SZDSZ szembefordulásával. I - Most is és a Kongresszuson is szó­­bakerültek a populisták az MDF-en belül. Némi ellentmondást vélek azonban felfedezni két beszédbeli állításod között Egyfelől azt mon­dod, hogy "..vannak olyan erők a kormányzópártok házatáján, akik­nek a liberális jogállam iránti elköte­lezettségük erősen kétséges. De sze­rencsére sem az erejük sem a tekinté­lyük nem elegendő ahhoz hogy meg­valósítsák kétes céljaikat" Másfelől azt állítod, hogy "_a jelen pedig az MDF-en belül mindenképpen a po­pulistáké." Akkor most van lehetősé­gük, ott vannak vagy nincsenek? D Valóban nem volt elég cizellált a fo­galmazás, mert mind a két állítás igaz, csak látszólag mondanak ellent egymásnak. Arról van szó, hogy az MDF-ben mint pártban ott vannak és a párt centrumát elfoglalják, ugyan­akkor ahhoz, hogy a "kétes céljaikat megvalósítsák" a kormányban is centrum-pozíciót kellene elfoglalni­uk. Ám a kormányban nincsenek ilyen helyzetben, ott Antall József van a centrumban. Teljesen külön rit­musban mozog a kormány és az MDF, gyenge kapcsolat van csak köztük, így a pártban meghatározó erők nem tud ják közvetlen ül befolyá­solni a kormányt. ■ - De ezen erők fokozatos előretörése tapasztalható, ennek egyik jele volt Csurka alelnökké választása. Várha­tó-e ennek kihatása a kormányzati munkára? O.Nehéz kérdés. Nehéz megítélni, hogy az MDF populistái tudják-e be­folyásolni a kormányt. Én úgy vélem, hogy ebben a pillanatban nem kell at­tól tartanunk, hogy elórenyomakod­­nának a kormányzatban, nem kell el­hinnünk Antall Józsefnek, hogy köz­te és Csurka István között semmi kü­lönbség sincsen. Egyébként ha ez igaz volna, akkor vagy nagy vasda­rabokkal, vagy útlevéllel a zsebünk­ben kellene az utcán járkálnunk, de ez nincs így szerencsére és azt hi­szem, hogy amíg Antall József Ma­gyarország miniszterelnöke, addig nem is lesz. Természetesen nem biz­tos, hogy ez helyes feltételezés a ré­szemről, és ha az első populista mi­niszterek megjelennek a kormány­ban, akkor nagy hanggal kell jelez­nünk, hogy Antall József is megadta magát. Egyelőre az ó kapitulációjá­nak nyomát nem látom - küzd. Küzd a populistákkal, megpróbálja mérsé­kelni őket. M - Ugye ezeknek a populistáknak az egyik legfőbb vádjuk a Fidesz ellen, hogy nemzetidegenek, nemzetietle­nek vagyunk. És vannak mások is, akik bár szimpatizálnak a Fidesszel de azt mondják, hogy szinte nem ve­szünk tudomást Magyarország ha­gyományairól. Neked mit jelentenek ezek a fogalmak hogy hazafiság, nemzettudat és hol van a helyük a modem politikában? O Ezeket hallatlanul fontos fogalmak­nak tartom. Függetlenül attól, hogy egyes parlamenti aktusok, törvényal­kotás, mondjuk a privatizáció esetén nem feltétlenül kell megjelenniük, mert nem erről szól a vita. Mindenesetre azt gondolom, hogy nagyon természetes, magától értetődő, egyszerű dolgokról van itt szó, korántsem olyan misztikus és bonyolult a kérdés, mint ahogy a tisztelt MDF-es urak szokták azt elő­adni. A haza meg a hazafiság azt je­lenti, hogy mindenkinek fel kell ten­nie magának azt a kérdést, ha politi­kával foglalkozik, hogy kinek az ér­dekében teszi azt, mi a célja politiká­jával. Ezt be kell határolni föld­rajzilag meg népesség szempontjá­ból is. Azt gondolom, hogy ennek a 93 ezer négyzetkilométernek, és az itt élő tízmillió állampolgárnak az ér­dekében, az ország helyzetének javí­tása céljából politizál az ember első­sorban, de ugyanakkor felelősséget érez a határainkon kívüli, kisebbségi létet élő magyarok iránt is. Azt gon­dolom, hogy ezt jelenti a haza iránti elkötelezettség a politikában. Ezt nem kell túlragozni és különösen nem kell erről szóló blikkfangokkal helyettesíteni az érdemi politikai vi­tákat, döntéseket. .Azt gondolom, hogy a Fidesz értékrendjében ott van a hazaszeretet, ez elsősorban belső motivációként jelentkezik és nem he­lyettesíti a tárgyszerű, racionális po­litikai elképzeléseket. A Fidesz múlt­hoz és hagyományokhoz való viszo­nya elég tiszta és egyértelmű. H - Mint azt a Press legutóbbi számá­nak címlapfotója is jelezte, a Kong­resszus egyik legnagyobb durranása Lambsdorff úr Látogatása volt O mondott is egy beszédet a plenáris ülésen, amiben, némileg meglepően, sokkalta határozottabban nyilatko­zott Magyarország EK-tagságáróL, mint ahogy azt előző nap Urban Lad tette, aki egy visszafogott, óvatos po­litikáról beszélt a Közösséghez való csatlakozást illetően. Most akkor mi a teendő? Az-e, amit Lambsdorff úr úgy fogalmazott, hogy "a Fidesznek csak azt javasolhatom, hogy érjék el az ország kormányánál, hogy az nyújtsa be Magyarország csatlakozá­si kérelmét az EK-nál", vagy ezzel még vámunk kell? □ Valóban, az lenne a jó, ha a kormány minél hamarabb benyújtaná Ma­gyarország csatlakozási kérelmét, ezzel egyetértek. De ugyanakkor en­nek feltételei vannak, ennek vissza­utasítása csúnya fiaskó lenne és itt jön be az Urbán-féie érvelés, mert tel­jesen mulatságos anyagot nem lehet

Next

/
Thumbnails
Contents