Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-07 / 8237. szám

Népszabadság, 1992.ápr.2

Titkos tárgyalások Bősről

(Prágai tudósítónktól)

Előre be nem jelentett találkozót tartott a szlovákiai Ógyallán (Hurbánovo) Ján Carnogursky szlovák kormányfő és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szerdán. A találkozó napirendjén a bősi vízerőmű kérdése szerepelt.

A találkozó ténvéről a csehszlovák hirügvnökseg tett először bejelentést, már jóval a tárgyalások megkezdése után. Az újságírók kizárását a résztvevők a megbeszélések kényes természetével indokolták, s közölték azt is, hogy az ilyen bizalmas természetű megbeszélésről előzetes megállapodást kötöttek az érdekeltek. A kiszivárgott hírek szerint Mádl Ferenc kíséretében csupán Király Miklós kabinetfőnök vett részt a megbeszéléseken.

A magyar küldöttség környezetéből származó információk szerint a találkozó fő célja az volt, hogy Budapest hivatalosan tájékoztassa a másik felet a

parlament vízlépcső-határozatáról, valamint „még egy utolsó esélyt adjon” a megegyezésre.

Csehszlovákia eddig sem zárkózott el attól, hogy EK-szakértők bevonásával háromoldalú vegyes bizottságot hozzon létre a bősi beruházás környezeti kockázatainak vizsgálatára. Azt azonban mindeddig Camogursky kizárta, hogy a vizsgálatok idejére leállítanák a Duna egyoldalú elterelésével járó

C-variáns munkálataival. Sőt, Pozsonyban és Prágában azt is tagadják, hogy ilyen „leállás" a Közös Piac feltétele lenne. A csehszlovák álláspont szerint ez Budapest egyoldalú ultimátuma, mert az EK csupán azt a feltételt szabja bekapcsolódásának, hogy ilyen kérést Magyarország és Csehszlovákia együttesen terjesszen elő Brüsszelben.

K. T.

A helyszínre érkezett tudósítónknak Mádl Ferenc a tárgyalás után elmondta, hogy a találkozót a szlovák miniszterelnök kérte a napokban, mert személyesen is tájékozódni akart a magyar parlament és a kormány vízlépcsővel kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásairól. Bár a beszélgetés szívélyes légkörben zajlott, a két fel álláspontja egy jottányit sem közeledett egymáshoz, A szlovák fél nem bízik ugyanis abban, hogy az Európai Közösség bevonásával javasolt felülvizsgálat után a magyar kormány bármit is változtatna elutasító álláspontján. Ezért tovább építik az erőművet. Mádl Ferenc szerint, ha a cseh- és szlovák kormány nem válaszol április 30-tg a parlament által hozott határozatra és Antall József miniszterelnök levelére, akkor a magyarok számára nem marad más, mint egyoldalúan felmondani az 1977-es államközi szerződést.

Kovács Béla