Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
népszabadság, 1992.ápr.2 V Történelmi rokonszenv köt össze A görög miniszterelnök nyilatkozata lapunknak , Görögország kezdettől fogva támogatta az Európai Közösség és Magyarország kapcsolatainak magasabb szintre emelését - jelentette ki többek között Konsztantin Micotakisz miniszterelnök, aki athéni hivatalában adott exkluzív interjút lapunk munkatársának, Nagy Csabának. A 73 éves, konzervatív politikus, aki az Új Demokrácia párt két évvel ezelőtti győzelme óta tölti be a kormányfői tisztséget, ma délután érkezik hivatalos látogatásra hazánkba.- A görög EK-tagság tapasztalatai tanulságokkal szolgálhatnak szamunkra. Úgy hírlik, Görögországban nem értékelik egyértelműen sikeresnek a csatlakozás óta el- i telt időszakot. Önnek mi a véleménye?- Meggyőződésünk, hogy országunk szamára kifejezetten előnyös volt az Európai Közösséghez való csatlakozás. A görög nemzetgazdaság jelentős támogatást kapott a közösségi alapból azzal a céllal, hogy minél jobban megközelítse a fejlettebb tagállamok szintjét. Az igy juttatott összegek csupán 1991-ben megközelítették a 4 milliárd dollárt. A közösségi előírások bevezetése szintén felgyorsította a görög gazdaság modernizálását. Az Európához való felzárkózásnak azonban feltételei is vannak. A 80-as években, amikor Görögországot szocialista parti kormány irányította, a gazdaság katasztrofális helyzetbe jutott. Lemaradtunk a kontinens mögött, s az új európai igényekhez és követelményekhez való felzárkózás terheinek nagy része a 90-es évekre tolódott. Ezzel egyidejűleg szembe kell néznünk a jövőre létrejövő Gazdasági és Monetáris Unió kihívásaival. Úgy gondolom, az a görög gazdaság, mely ma már a helyes úton halad, sikerrel veszi majd ezeket az akadályokat.- A görög és a magyar gazdasági érdekek az elmúlt időszakban látványosan ütköztek, mindenek előtt a kamionos blokádok idején, illetve a magyar EK társult tagság kapcsán. Mi a velemenve ezek után Magyarország teljes jogú EK-tagságának lehetséges következmenveiröl?- Ha már a kamionblokádot említi, hadd hívjam fel a figyelmét: mi többször hivatalosan is jeleztük, hogy a blokádok nem állami, hanem egyéni kezdeményezésből indultak ki. Az első határzárat akkor a Közlekedési és Távközlési miniszter közbenjárására feloldották. Az új blokád megint csak magánkezdeményezés volt. A minisztérium ezúttal is komoly l erőfeszítéseket tesz a határzár feloldására, még mielőtt az ügynek súlyosabb következményei lennének. A tranzitdíjak problémáját egyébként az Európai Közösség keretein belül fogjuk megoldani. Ami Magyarorszag EK csatlakozásának ügyét, illetve annak Görögországot érintő lehetséges hatásait illeti, szeretném emlékeztetni arra: mi kezdettől fogva támogattuk az Európai Közösség és Magyarország kapcsolatainak magasabb szintre emelését. Az a véleményünk, hogy minden esetlegesen felmerülő gond vagy vita megoldható a Közösség keretei között. Ennek biztosítéka, hogy mind a jelenlegi tagállamok. mind pedig az EK-tagsagra aspiráló országok azonos módon közelítik meg az európai problémákat.- Az országaink közti kereskedelmi kapcsolatok meglehetősen alacsony szinten mozognak.' Milyen területeken lat esélyt a továbblépésre, bővítésre?- Véleményem szerint ehhez Görögország mezőgazdasági és könnyűipari termékek exportjával járulhat hozzá. Esélyeket látok még az idegenforgalom fejlesztésére, a hajókarbantartó szolgáltatások igénybe vételére valamint görög részvételű szerelőipari vállalkozások magyarországi alapítására. Egyébként sikeresen működik jó néhány görög-magyar vegyesvállalat. Reméljük, hogy ez az együttműködés a jövőben kibővül, hiszen ez a termelési forma tükrözi leginkább a Görögország és Magyarország között fennálló kitűnő kapcsolatokat. • - Jeszenszky Géza tavalyi, athéni látogatásakor a két külügy miniszter esetieges katonai együttműködésről. katonai attasék akkréditálásáról beszélt. A bejelentésen tűi azonban azóta más nem történt. Hol tart most a katonai együttműködés ügye?- Görögország valóban szorgalmazza katonai attaséi hivatal felállítását Budapesten. A hivatalos előkészítés már befejeződött és döntés született annak a tisztnek a személyéről is, aki a Görög Honvédelmi Erőket képviseli majd Magyarországon. Azt várom tehát, hogy együttműködésünk mostantól! biztonsági és katonai területen is szorosabb és eredményesebb lesz.- A magyarországi görögség élő kapocs a két ország között. Milyen lehetőséget lát részben ezen keresztül. illetve más utakon a két ország kulturális közeledésére?- Magyarországon ma mintegy 2500 görög él, akik - úgy gondolom - méltó módon képviselik országunkat. Jelenlétükkel es munkájukkal minden tőlük telhetőt, megtesznek a magyar társadalom boldogulásáért. Szilárd hidat kepeznek a két ország között, megalapozva a görög-magyar barátságot. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a görögöket a magyar nép mindig nagy vendégszeretettel fogadta, bármely! korban és bármilyen körülmények között is kerültek az önök országába. Úgy hiszem, hogy a két népet összekötő kölcsönös vonzódás és szimpátia, valamint országaink történelme számos lehetőséget teremt a kulturális közeledésre, egymás jobb megismerésére. Az új körülmények között több lehetőség kínálkozik kölcsönös érintkezésre, s ezt az esélyt nem hagyhatjuk kiaknázatlanul.- Görögország - csakúgy mint hazánk - földrajzi fekvése miatt érdekelt a jugoszláv válság békés megoldásában az ENSZ es az EK segítségével. Ugyanakkor a jelek szerint Athén álláspontja Macedonia függetlenségenek kérdésében eltér az ÉK-tagállamok többségének véleményétől. Mi a véleménye a válság megoldásának lehetőségeiről, mi a görög álláspont a balkáni kisebbségek jövőjéről?- Az elmúlt években Görögország is csatlakozott az EBEE határozataihoz, melyek - mint ismeretes - vonatkoznak a kisebbségi jogokra is. Érthető tehát, hogy országunk - csakúgy, mint Magyarország, mely oly lelkesen támogatta a kisebbségek ügyét az EBEE genfi közgyűlésen, 1991 júliusában - feltétel nélkül kiáll a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett. A kisebbségeknek azonban természetesen be kell tartaniuk a nekik otthont adó országok törvényeit. Véleményem szerint a balkáni kisebbségek kérdésé minden fél számára kielégítően megoldható, ha valamennyien őszintén, ebben a szellemben cselekszünk. Ami a jugoszláv válságot illeti, Görögország megjósolta - sajnos anélkül, hogy figyelemre méltatták volna - a széthullás súlyos következményeit. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a sok kis állam kialakulása zsákutcához vezet egy olyan területen, ahol a soknemzetiségű lakosság ilyen bonyolult módon keveredik. Utalnék arra az ellentmondásra is. hogy miközben közös európai fizetőeszköz kiadásán és a határok felszámolásán fáradozunk, újabb ellentéteket szülő határokat emelünk. Mi jelenleg olyan békés megoldásokat szorgalmazunk, melyekkel minden fél egyetért. A Szkopje körül felmerült problémát illetően Görögország kitart az Európai Közösség által 1991. december 16-án elfogadott feltételek betartása mellett. Természetesen a többi tagállam nem reagál annyira érzékenyen erre a témára, mint Görögország. Ez annak tudható be, hogy Szkopje - Görögország rovásara - 40 esztendőn keresztül kiterjedt propagan- , dát fejtett ki. Velemenyem szerint ma már a többi ÉK-ál!am is tudatában van a problémának és segítséget nyújt annak megoldásához.- A ciprusi kérdés rendezetlensége évtizedek óta terheli Görögország és Törökország viszonyát, ezen keresztül pedig kihat Europa biztonsagára. Lat-e esélyt a közeli tárgyalásos rendezésre?- A ciprusi kérdés természetesen terheli a görög-török kapcsolatokat. Ez esetben azonban nem egyszerűen a két ország konfliktusáról van szó. Ez nemzetközi probléma, amely egyenes következménye az 1974-es inváziónak, valamint Ciprus részleges, törvénytelen török katonai megszállásának. A megoldást ezért az ENSZ-fötitkár jószolgálati közvetítő missziójától várjuk. A ciprusi kérdés valódi és tartós megoldását az 1977-es és 1979-es felsőszintű megállapodásokból kiindulva, illetve az ENSZ-határozatokban rögzített kereteken belül keressük. Célunk egy olyan egységes, kétzónás. független szövetségi állam létrehozása, amely szavatolni tudja minden ciprusi alapvető jogait és szabadságát. Támogatjuk az ENSZ főtitkárának és az Egyesült Államoknak ez irányú erőfeszítéseit. Közismert Vasziliu elnök és a ciprusi görög fél jó szándéka ez ügyben. A kérdés megoldása kizárólag a török fél hajthatatlansága miatt késik. Ankara olyan új követelésekkel lep fel, mint például a mesterséges ciprusi török állam szuverenitásának elismertetése, ami kívül esik az eddig létrejött megállapodások keretein és ellentétes az ENSZ-fötitkár kezdeményezéseivel. A továbblépés ezért Törökország állásfoglalásától függ. Éppen ideje, hogy elfogadja: saját érdeke is a ciprusi kérdés azonnali, igazságos és életképes megoldása.
