Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Magyar Hírlap, 1992.ápr.1. 2J Többet juttatni, hogy az állam többet adhasson és kaphasson Megteremteni a közös egzisztenciát A vállalkozók és az állami gazdaságirányítók között természetesen vannak ellentétek, olykor hatalmasak a szakadékok a frontvonal két oldalán. Ám nem ez volt a helyzet az Egzisztencia-hitel módosítása kapcsán, amikor kitűnt: a törvényelőkészítők és döntéshozók, valamint a vállalkozók érdekei szembetűnően megegyeztek. A gazdaságirányítóknak ugyanis az a célja, hogy három-négy éven belül ötven százalék alá csökkenjen az állami tulajdon részaránya, aminek érdekében liberálisan megváltoztatták az E-hitel konstrukcióját. Már sok szerződéstervezet készenlétben várja az új feltételeket. Ezekről kérdeztük Hegedűs Évát, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét, aki az E-hitel módosításának előkészítésében is részt vett. — Működése óta rengeteg vita volt a- Egzisztencia-hitel körül: valóban elegendő segítséget nyújt-e a magánszférának, hogy megszerezze az állami tulajdon nagy részét? Ön először tavalyi kaposvári vállalkozásfejlesztési konferencián beszélt a várható módosításokról, alig egy évvel a hitelkonstrukció indulása után. Ugyanakkor a már megkötött E-hitelszerződések számát figyelve nem minősítik elhibázottnak a konstrukció működését... — A kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájában szerepel az a kitétel, mely szerint az állami tulajdon részarányát 1994-ig ötven százalék alá kell csökkenteni. Ha nem is feltétlenül mereven kezeljük ezt a számot, az irány akkor is egyértelmű: a privatizáció gyorsítása. Ami pedig csak akkor reális várakozás, ha elegendő potenciális tulajdonosjelölt van. A külföldi befektetőkre természetesen továbbra is számítunk, ám igazából az lenne kívánatos, ha erősödne a magyar tulajdonosi-vállalkozói réteg, ami jelentősen képes bekapcsolódni a privatizációba. S ha elfogadjuk, hogy az állam és az egyéni tulajdonosok között adásvételnek kell létrejönnie — tehát nem ingyen osztjuk szét a vagyont —, akkor nyilvánvaló: olyan pénzügyi konstrukciókat kell kidolgozni, amelyek generálják a piacképes keresletet. Az Egzisztencia-hitel tavaly márciusban kezdett működni, s azóta közel 1600 szerződés született. Ez jó eredménynek tűnik, ám a szerződések összértéke már nem mutat ilyen kedvező képet: ezidáig mindössze 3 milliárd forint. A kérdés úgy vetődik föl: kevés vagy sem az E-hitel a tulajdonlás elősegítésében? Ha figyelmbe vesszük azt, hogy az előprivatizáció keretében az értékesítésre kerülő állami vagyonnak közel hetvenöt százalékát E-hitelből fizették ki, akkor már nem is olyan rossz ez a konstrukció. Természetesen az előprivatizáción kívüli privatizációs technikák esetében nem nagyon vették igénybe az E-hitelt, amiért álláspontom szerint nemcsak az E-hitel konstrukcióját hibáztathatjuk. — Ez azonban csak az AVÜ szűkös kínálatát mutatja... — Nemcsak azt, hanem egy sor téves nézetet is a hitelkonstrukcióval kapcsolatban. Nagyon sokan — pénzintézetek és tanácsadócégek is — még mindig úgy gondolják, hogy az E-hitelt csak az előprivatizáció esetén lehet igényelni. Pedig a kormányrendelet világosan kimondja, hogy minden olyan esetben, amikor a bevétel az államadósság törlesztésére szolgál, igényelhető a hitel. Természetesen idő kell, amíg ezt mindenki megtanulja— A hitelkonstrukció mostani változásai is ezekre az okokra vezethetők vissza? — Természetesen nemcsak erre, sőt elsősorban nem erre, amit jeleznek is a változások. A hitelkonstrukció kedvezményesebb lett, ami egyértelműen a piacképes kereslet serkentésére szolgál. A kamat több mint 3 százalékponttal csökkent, hiszen a jegybanki alapkamat 75 százaléka helyett csak annak 60 százaléka a hitelkamat. Ez azt jelenti, hogy a kamat mértéke 20,5 százalék helyett immár 17,2 százalék; a banki kamatréssel együtt, ami változatlanul 4 százalék. Az E-hitel felső korlátját pedig azért töröltük el, mert fölösleges ez a korlát; döntse el az eladó, mekkora vagyonrészt ad el, s utána a pénzintézet, hogy melyik ajánlatot tartja hitelképesnek. Az egyik legnagyobb eredménynek azonban azt tartom, hogy a hitel ezentúl részvényvásárlásra is fordítható. A módosított hitelkonstrukció eljárási rendje elkészült, amely mindegyik technika esetében részletesen szabályozza a hitel folyósításában résztvevő szereplők tevékenységét. Változtatásainkkal egyébként egyértelműen arra számítunk, hogy je-
