Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-06 / 8236. szám

Új Magyarország, 1992.ápr.1.

Szabó Iván előadása a Handelsblatt gazdasági fórumán

A jövő Európája és benne Magyarország

Nagy várakozás előzi meg Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter ma elhangzó előadás^ Hannoverben, a Handelsblatt című napilap gazdasági fórumán. A inaimon, amelynek a motto,a: A |Ovo Európája több mint félezer beíektctó, vállalkozó, menedzser, pénzügyi szakember vesz részt. A miniszter eloadasal lápunk rendelkezésére bocsátotta.____________ ______________„

Miután elsőként Magyarországon elszakadt a szögesdrot, majd lehullott a vasfüggöny es szétverték a berlini falat is, Európa kettéosztottsága megszűnt. A kettéosztottságot azonban nem az egység, hanem a sokfeléosztódás tendenciája \ állott a fel, miközben minden rész az eg> seges, gazdasagilag és politikailag integrálódó Európa mellett tesz hitet. Nem hiszem, hogy Európa reális gazdasági jövőjéről érdemben lehet beszelni anélkül, hogy ennek a folyamatnak történelmi gyökereit, szociológiai és mentális hátterét meg nem világítjuk.

Amikor 1(154. július 16-án a pápa legátusa, Humbertus bíboros a Hagia Szófia oltárára helyezte Kerulariosz Mihály kiközösítési bulláját, amire válaszként a konstantinápolyi pátriárka is átokkal sújtotta a kardinálist, valószínűleg mindketten azt hitték, hogy vitájuk lényege a közös eredetű hit eltérő teológiai megközelítése, valamint az azt kifejező liturgia különbözősége. Ma nyilvánvaló, hogy a kelet és a nyugat közötti ellentétek a kereszténység előtti időkből származnak, sőt a szekularizált 20. századra is rányomják bélyegüket. Ezek mélyebb okait azokban a különbözőségekben ismerhetjük fel, amelyek a világ e két része népeinek természetében, szellemiségében, mentalitásában és a mindezekből folyó magatartásában gyökereznek. Kelet gondolkozasinódja misztikus, világát Platón deduktív szintetikus és intuitív szelleme formálta. A

3ati ember figyelme *- éppen inisége és egesz mentalitásának természete szerint - inkább a reális és a praktikus kérdések felé fordul. Szellemi struktúráját Arisztotelész induktív, analitikus és racionális rendszere alakította. Mindezek figyelembevételével érdemes lenne egyszer azon elgondolkodni, hogy a nyugati fogantatású marxizmus hogyan transzformálódhatott a „harmadik Róma" totális ideológiájává, mauzóleumaival és személyi kultuszával ateistaként szakrális orthopraxissá.

A „másság" határán

Szeretném nagyon határozottan hangsúlyozni: a megkülönböztetés semmiféle értékítéletet nem jelent; sem azt, hogy a nyugati, sem azt, hogy a keleti mentalitás jobb vagy rosszabb. Mindössze annyit kell rögzíteni, hogy más.

Magyarország e „másság" határán helyezkedik el. A magyarság - eredetet tekintve - keleti nép, amely csaknem ll(X) évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a nyugathoz köti sorsát, és talán éppen azért, mert kollektív emlékezetében még órzi a keleti mentalitást, akart és tudott

leghamarabb kitörni a szorításból, és mert elindulni ismét és határozottan a nyugat felé.

A térség másik, számos nyugati megfigyelő számára érthetetlen jelensége az évtizedekig, sőt évszázadokig együtt élt népek közös államiságának feldarabolódása. Sokan feloldhatatlan ellentmondást látnak abban, hogy miközben mindenki európai egységről beszél, Kelet- és Közép-Európában rendre alakulnak új vagy régi-új államok, alapvetően nemzeti-etnikai alapon. A térség történetének mélyebb elemzése ad magyarázatot erre az ellentmondásra Ebben a térségben soha nem fejeződött be az a hatalmas társadalmi és gazdasági átalakulás, ami Európa nyugati felében (és a tengerentúlon) lényegében a 19. század végén, a 20. század elején, mint folyamat, véget ért. Nevezetesen arról van szó, hogy az a nemzetállami fejlődés, amely évtizedeken keresztül lefojtva a namu alatt parázslott, most a kommunizmus összeomlása után ugyanonnan kezd továbbfejlődni, ahol valamikor - vagy az első, vagy a második világháború után - megállt. Számunkra világos, hogy az organikus fejlődés egyes fázisait átugorni büntetlenül nem lehet. Az európai egység létrejöttének éppen ezért az a záloga, hogy a befejezetlen társadalmi mozgások Kelet- és Közép-Európában minél előbb befejeződhessenek és az egyesülő Európában a racionáliselveíten alapuló érdekegyezség létrejöttét lassúk, tudomásul véve, hogy ez az érdekegyezség csak a nemzeti és etnikai identitás megőrzésének és hangsúlyozásának talaján jöhet létre. Nagy, közös célok érdekeben ugyanis csak szabad és szuverén nemzetek mondhatnak le szabadságuk és szuverenitásuk egy részéróf

A Nyugat nem érti

Tény, hogy a szabad, demokratikus, - és tegyük hozzá, a társadalom- és gazdaságszervezésben racionális - nyugat a kommunizmus hirtelen és látványos összeomlása után meglehetősen értetlenül áll az egykori Kelet történései előtt. Már a meghatározással is baj van! A geográfiaiig egyértelműen Közep- Európához tartozó térséget is, a bukott birodalom okán, Kelet-Euróának nevezik. (Csupán adaléként: Európa földrajzi közepe Magyarország keleti határa közelében helyezkedik el). A sokat emlegetett európai integráció, a régen várt biztonság és stabilitás azonban nem képzelhető el Európa felszabadult területeinek békéje és gazdasági fellendülése nélkül. A gazdasági fellendülés viszont feltételezi a Nyugat tudatos és kölcsönös

előnyökön alapuló erőteljes gazdasági szerepvállalását a térségben. Ehh ez azonban nem csupán befektethető tőke kell, hanem a térség folyamatainak megértése, továbbá a tényleges Kelet másságának figyelembevétele is. Meglepő, hogy e téren a távol-keleti, elsősorban a japán töke megjelenése teremi sajátos szituációi. A japán befektetők hosszasan tanulmányozzák a térség mentalitásbeli, szociológiai felépítését, és a tőke csak azután jelenik meg, ha a humán folyamatok és jelenségek számára már nem jelentenek ismeretlen tényezőt.

A kelet- és közép-európai folyamatok nyilvánvalóvá teszik, hogy az események elöbb-utóbb szétfeszítik az Európai Közösségek eddig kiépült kereteit. Az Európai Közösségek előtt látszólagosan két alternatíva áll. Az egyik a töretlen fejlődés fenntartása nyugaton és egyidejűleg - az egyenlőtlenség megtartásával! - a fejlődés elindítása Keleten. A másik lehetőség egy gyorsabb felzárkóztatás érdekében annak tudomásulvétele, hogy egy átmeneti időszakra a nyugat-euro-