Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. (8214.) szám

Népszabadság, 1992. február 27

leti szempontokat kell érvényesítenie. Meg kell vizsgálnia azt is, hogy az adott ország teljesítette-e a demokratikus alapelvekre, s ezen belül a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeit. Ha úgy tetszik, politikai nyomást is gyakorolhat, ami elősegítheti az adott országban a belpolitikai párbeszédet a kisebbség és a többség között. Megóvhat bizonyos, a többségi helyzetből fakadó csábításoktól. Persze nagyon óvatosan kell közelíteni ezekhez az ügyekhez. Az olyan drámai helyzetekben, mint amilyen a volt Jugoszláviában kialakult, a nemzetközi szervezeteknek összehangoltan kell fellépniük. Most lényegében ez történik, hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését a békefenntartó csapatok küldéséről Portugália a kezdetektől szorgalmazta. A BT-döntés és az Európai Közösségnek a politikai megoldásra tett erőfeszítései ilyen értelemben jól kiegészítik egymást.- Az EK-n belül vita folyik a közösség kibővítéséről. A gazdaságilag erős országok esetleges belepese nem fenyegeti a portugál erdekeket. a visegrádi hármak teljes jogú taggá válasa viszont módosíthatja a fejlesztési alap elosztását, amelynek Portugália az egyik kedvezmenyezettje. Elkepzelhetö-e, hogy emiatt Portugália késleltetni kívánja a három ország belépését?- Az EK nyitott szervezet. Portugália nincs ellene Magyarország és más kelet-európai országok csatlakozásának El kell fogadnunk a kihívást. amit Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország jelenthet a pénzalapok elosztása, valamint a külföldi befektetések terén. Nem fogunk akadályokat gördíteni Magyarország belépése elé. A nemrég aláírt társulási szerződés megnyitja az utat az EK- ba, s magában hordozza a későbbi csatlakozás lehetőségét. Az időpont azonban attól függ, hogy Magyarország mikorra kepes megteremteni a belépés feltételeit.

Portugália csatlakozási tárgyalásai annak idején hét évet vettek igénybe, pedig országunkban akkor már működő piacgazdaság volt. A folyamat azért nem lesz könnyű, mert a gazdasági és politikai átalakulás folyamán Magyarországon még számos, különösen nehéz döntést is meg kell hozni.

Az újonnan csatlakozó országok már nem az EK-ba, hanem az Európai Unióba lépnek be, melynek alapjait a maastrichti találkozó rakta le. A júniusi, lisszaboni EK-csúcs alkalmat adhat arra, hogy átgondoljuk a közösség kibővítésének kérdését. Elképzelhető, hogy a döntés születik arról: milyen menetrend szerint, együtt, vagy külön-külön csatlakozhatnak az EK-tagságért folyamodó országok.- Említette az európai biztonsági rendszer kialakításának fontosságát. Mi a véleménye, a válságok sorozatával fenyegető Keiet-Európában milyen mechanizmusok garantálhatják az új demokráciák biztonsagát?- A garanciákat az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) által létrehozott mechanizmusok teremthetik meg alapvetően. Hasonlóan fontos minden részvevő állam ilyen szellemű magatartása. Áttörés értékű volt, amikor Gorbacsov annak idején aláírta a Párizsi Chartát. Harmadikként a létező határok tiszteletben tartását említeném.

Természetesen fontos szerepe lehet a kelet-európai országok biztonságpolitikájában a NATO-val való szorosabb együttműködésnek. A NATO azonban nem adhat biztonsági garanciákat a szervezeten kívüli államoknak. Ugyanakkor mar többször kinyilvánítottuk: a NATO biztonsága Kelet-Európa biztonságának is függvénye.

Ebből a megfontolásból született az 1990 júliusi, londoni csúcson a döntés: egyfajta liaisont kell létrehozni az akkori Szovjetunióval, Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával.

Úgy gondolom, a mára kiépült garanciarendszer a feltételekhez képest optimálisnak mondható. Ettől függetlenül nem zárom ki. hogy tágulhatnak a NATO határai. Ez azonban nem olyan kérdés, amelyben rövid időn belül döntenünk kellene. A közvetlen feladat inkább a kapcsolatok szorosabbra fonása, amiben Magyarország élen jár, s nem elképzelhetetlen, hogy ez hozzásegíti néhány pótlólagos biztosíték megszerzéséhez.

A NATO részéről egyelőre aligha várható több formális biztonsági garancia. Ennél fontosabbnak tartom, hogy országukban kiépüljenek a demokratikus intézményrendszerek: ezek jelenthetik az önök számára a valós biztonságot Ezt Portugália példájára hivatkozva állíthatom. Annak idejen mi is hasonló kérésekkel fordultunk a Közösséghez, s azzal sikerült támogatókat találnunk, hogy országunkon belül szembenéztünk a kihívásokkal, vállaltuk a nehézségeket. Ehhez azonban mindenek előtt politikai stabilitásra van szükség Magyarországot ebből a szempontból szerencsésebbnek tartom például Lengyelországnál, ahol bizonytalanság, instabilitás tapasztalható az elmúlt időszakban.- Magyarország mind gyakrabban emlegetik Portugáliai a politikai és gazdasági rendszerváltás mintaorszagaként. Véleménye szerint mit vehet át országunk a portugál modellből?- Azt hiszem, a magvar kormány tagjainak nagyon megéri tanulmányozni a portugál modellt, hiszen mi saját tapasztalatainkból tanultunk és élő példa vagyunk, nem pusztán elmélet. Természetesen készek vagyunk ezeket a tapasztalatokat átadni, hiszen Magyarországnak most olyan mély változásokon kell átmennie, amelyek egy részén mi már sikeresen túljutottunk, még ha követtünk is el hibákat. Noha Portugáliában 1974 után a szocializmus időszaka mindössze négyöt évig tartott, az indulásban sok a hasonlóság: államosított nagyipar, szubvencionált termékek, veszteségesen működő cégek, bezárt tőzsde, szigorban ellenőrzött árak és még sorolhatnám. Azt hiszem, például a magyar pénzügyi szféra jelenlegi helyzete nem sokban különbözhet attól, amilyen Portugáliában volt a hetvenes évek végén. De említhetném akár a privatizációs rendszerünket is,

G

amit hosszú és alapos előkészítő munka után dolgoztunk ki, áttanulmányozva Franciaország. Nagy-Britannia és más országok gyakorlatát, s most sikeresen hajtunk végre.- A portugal-magyar gazdasági kapcsolatnak nincsenek nagy hagyományai. kereskedelmi forgalmunk is csekély, vegyes vállalatot pedig csak elvétve találunk Mi indokolja mégis, hogy kisereteben több üzletember is Budapestre látogat"- Budapestre utazó vállalkozók egy része már nemcsak ismerkedni akar a magyar gazdaság kínálta lehetőségekkel, hanem meglevő üzleteiket tervezik bővíteni. Legalább ilyen fontos azonban a csatornák megteremtése, ezért utazik Magyarországra például a külkereskedelmi államtitkár és a külföldi beruházásokért felelős hivatal vezetője is. Kétségtelen, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok ma még szerények. Portugália azonban az egyik legnyitottabb európai gazdaság. s most azon vagyunk, hogy diverzifikáljuk az EK-ra összpontosuló kereskedelmünket. A kelet-európai piacon Magyarországot választottuk a kapcsolatteremtés próbakövének, kiindulópontnak. Ez azt jelenti, hogy a kormány támogatni akarja a portugál vállalatok magyarországi befektetéseit, elsősorban a vegyes vállalatok alapítását. Hasonlóképpen a magyar cegeknek is kapuként szolgálhat Portugália az EK-ba való bejutáshoz, vagy- azon piacokon való megjelenéshez, mint például Angola vagy Brazília, ahol Portugáliának hagyományosan jó kapcsolatai vannak- Budapesten felkeresi az ELTE portugál tanszékét is. amely mintegy hetven hallgatójával egyike a külföldön működő legnagyobb portugál egyetemi fakultásoknak. Ez a látogatás elósegítheti-e a budapesti portugál kulturális intézet régóta tervezett felállítását?- Nagy figyelemmel és elégedettséggel figyeljük a budapesti tanszék munkáját, a portugál nyelv és kultúra iránti fokozódó érdeklődést. Látogatásom annak a sikernek is szól, amit a tanszék a portugál nyelvoktatás terén elért.

Örömmel mondhatom, hogy a lisszaboni egyetemen hamarosan újra indul a korábban pénzhiány miatt felfüggesztett magyar nyelvoktatás.

Portugália a közeljövőben több országban felállítja a német Goethe-intézethez hasonló Camoes-intezetet. A kelet-európai térségbe tervezett központ legvalószínűbb helyszíne Budapest