Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Kupa Mihály: szó sincs maradékelvről Kulturális életünk pénzügyi alapjai A gazdaság és a mű velódésügy közötti szoros kapcsolat a kormányzat előtt világos, a kulturális kiadások tehát alapvetően a korlátozott pénzügyi lehetőségek miatt alacsonyabbak annál, amit sokan szükségesnek tartanának.Azállami, tnigyis a költségvetés és az önkormányzatok (ÜlnifinanszírozniI kulturális kiadások a hazai összjövedelem 1,6 százalékál leszik ki, leliát hasonló arányt képviselnek, mini kél évvel ezelőtt. A költségvetésen belüli 2-2,2 százalékos részesedésük szintén éi>ek óta stabil, a támogatások csökkenésére vonatkozó állítások tehát nem igazak - mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter tegnap, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szövetségi közgyűlésén. Noha sokan nem ismerik el, az oktatás a területen belül mindig is előnyt élvezett, s ugyanakkor a kulturális Kiadások túlnyomó részét is az állam fedezi. így például a múzeumok fenntartási költségeinek 96 százalékát a költségvetés fedezi, a közkönyvtárak esetében 98, a színházak esetében pedig 87 százalékos a központi támogatás mértéke. A kultúra „maradékelv" szerinti megítéléséről nincs szó, de költségvetési fiénzek elosztásakor egyféle bázisszemlélet csakugyan érvényesül. A modern kor elvárásai megkövetelik, hogy a kultúra területén is a decentralizálás és a demokratizálás szellemében újítsuk meg a finanszírozási rendszereket, amelyek terel adnak az egyéni, vállalati, társasági önszerveződéseknek. Az állam természetesen a jövőben sem vonulhat ki erről a területről, de éppen ez a demokratizálódás biztosíthatja a támogatások hatékonyabb felhasználását, annak ellenőrzését, a nyilvánosság fokozottabb bevonásával. Az állam feladatait a direkt irányítás helyett jobban elláthatják kitlönlx'iző társaságok, nln/rok, alapítványok; az intézményrendszer átalakítását tehát ennek megfelelőien kell végrehajtani Csak ha ez megtörtént, akkor határozható meg a finanszírozás leghaléko'nyaob formája. A programfinanszírozás, az eseti támogatások - például értékes művek létrehozásának és terjesztésének segítésével rendszeres intézményfinanszírozás - színházak és egyéb művelődési intézmények támogatása illetve a kulturális háttéripar piaci eszközökkel történő támogatása. Tavaly a kultúra támogatására fordított összegek tiagyjábílaz inflációval azonos mértékl<en emelkedtek, s Ixlr reálnövekedésre 1992-l>en sem számíthatunk. a műirlőilésügy költségvetési támogatása .19 százalékkal növekszik, az önkormányzatok pedig 25 százalékkal emelték ilyen irányéi kiadásaikat, ami a tervezett árindexeket figyelembe véve lehetővé teszi az értékállandóságot, illetve azt, hogy valamit l<epótoljurik a lemaradásokM- fejezte ki reményét Kupa Mihály. A támogatások öszszege tehát nem csökken a közeljövőben, az állam irányító szerepe viszont igen, mégpedig oly módon, hogy a költségvetés nem az intézményeket, hanem a feladatokat fogja támogatni, a létrehozandó alapok, közalapítványok által, amelyek pártoktól független kuratóriumok irányítása alatt állnak. I;.melletl,a kultúra területén is meg kell kezdeni a privatizációt, ami külső tőke bevonását is lehetővé teszi. A Művészeti Alap egy elöntés értelmében Magyar Alkotóművészeti Alapítvánnyá alakul át, ami megkapja jogelődjének teljes vagyonát, társadalombiztosítási kiadásait pedig az állami költségvetés fedezi. Merész kísérlet lesz. a Magyar Könyv Alapítvilny létrehozása, amely a könyvkiadási és a könyvierjesztést próbálja meg finanszírozni és önállóan irányítani. A két alap 120, illetve l(X) millió forint támogatást kap az államtól. A Nemzeti Kulturális Alap majdani létrehozásának célja pedigaz,hogya jelenlegi kulturális járulékoltatás „értékkategorizáló" rendszerét megszüntetve, pályázatok útján ossza el a járulékokból befolyó összegeket. A rádió és a televízió működésére a Pénzügyminisztérium elképzelése szerint a közalapítványi forma leimen legalkalmasabb. A Magyar Rádió és Tele-, vízió Alapítványi és Költségvetési' Szervezet vagyonát a kuratórium kezelné, amelynek tagjait az Országgyűlés javasolta, köztiszteletben álló, /tár- Ion kívüli személyek alkotnák. Bevételeit a műsorszolgálati díjak, az alapjtvány hozadékánakdíja és a keilt- j ségvelési támogatás alkotnák. Az intézmény emellett vállalkozói tevékenységet is folytathatna aminek bevételei pluszként adódnának a fentiekhez. A közszolgálati műsorszolgáltató tevékenységet pedig felügyelő bizottság felügyelné. A rádió és a televízió közvetlen költségvetési függése ezzel megszűnne. (Dóczy) C-0> Új Magyarország, 1992.márc.26.
