Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.26. A Magyar Rádió vezetőségének örök vágya, hogy ne legyen hír a Ma­gyar Rádió bői. Vajon csupán ennek köszönhető-e, hogy Csúcs László, a nemrégiben kinevezett és munkába állt alelnök körül csendesebben tel­nek a napok, mint kollégája, a tévé­­alelnök körül? Vagy valódi békesség és megegyezés honol a rádió elnök­ségének háza táján?- Gombár Csabával, a rádió el­nökével teljes körű megállapodásra jutottunk a tekintetben, hogy mi az általános alelnök jogköre - mondja Csúcs László - se megállapodást írásba is foglaltuk a munkába álláso­mat követő egy héten belül. Eszerint távolléte vagy akadályoztatása ese­tén az elnököt teljes jogkörében he­lyettesítem, csupán a felmentések és a kinevezések eldöntése kivétel. Amennyiben pedig az ebök távolléte a három hónapot meghaladja, akkor ezekben a kérdésekben is döntési jogköröm van. Egyetértés körön belül- Annak idején, amikor még há­rom alelnökjelölt volt, Gombár Csaba azt nyilatkozta, hogy ő maga kívánja meghatározni, melyiküket milyen konkrét feladatkörrel bízza meg. Van-e most önnek ilyen kiemelt területe?- A képzettségemnél fogva termé­szetesen elsősorban a gazdasági kér­dések tartoznak majd hozzám. A rádi­óban azonban ezentúl is egyszemélyi vezetés lesz, tehát össze fogjuk han­golni a döntéseket. Ez nem is volt kö­zöttünk vita tárgya. Nagyon sok fel­adatot adnak a rádió háttérintézmé­nyei, a gazdasági, pénzügyi, műsor­szolgáltatási, műszaki és vállalkozási igazgatóságok irányítása. De termé­szetesen, ha szükséges, általános el­nökhelyettesként is helyt kell álbom, ezért részt veszek mbden, a rádiót érintő fórumon. A Gombár Csabával kidolgozott megállapodásunk beke­rült a szervezeti és működési szabály­zat tervezetébe, amelynek most házon belüli egyeztetése, vitája folyik, s az­után kerül a miniszterebök elé. Na­gyon fontosnak tartom, hogy ne csak kifelé, hanem befelé, az érdekképvi­seletekkel is szülessen meg a meg­egyezés, hiszen ez garantálja, hogy valóban lehet majd nyugodtan és eredményesen dolgozni a rádióban.- A jövendő munkaköre meg­egyezik a rádió jelenlegi ügyvezető igazgatójának hatókörével.- Gálik Mihály továbbra is ellátja ezeket a területeket, méghozzá teljes jogkörrel addig, amíg a szervezeti és működési szabályzatot mbden fóru­mon jóvá nem hagyják.- Mivel tölti az idejét most és ad­dig is a rádióban?- Arra törekszem először is, hogy a lehető legmélyebben és legalapo­sabban megismerjem a rádió szerve­zetét, működését és dolgozóit. Járom a különböző egységeket, információ­kat gyűjtök, s nézem, hol érdemes és hol nem változtatni a mostani gyakor­laton. Második feladatom az, hogy segítsek mbél hamarabb lezárni a régóta húzódó döntést, a szervezeti és működési szabályzat véglegesítését. Kbevezésemkor Antall József és Göncz Árpád ezzel bocsátott utamra. Harmadik feladatom az, hogy ezt a mostani, átmeneti időszakot, amely ki tudja, meddig tarthat, hiszen még nem született meg a médiatörvény, sikerüljön a lehető legjobban feltér­képezni és kezelni. Szeretném az új törvény kidolgozását segíteni, ezért is örültem, hogy az Országgyűlés sajtó­albizottságában többek részéről meg­értésre talált az ott kifejtett koncepci­óm, amely lényeges pontjában érin­tette a törvényjavaslatot. Fontos len­ne, hogy ne a törvény elfogadása után kezdjük keresgélni, hol a rádió helye, hogyan működjön.-Ön a legutóbbisajtóalbizottsági ülésen azt a korábbitól eltérő s ezért sokakat meglepő előterjesztést tette, hogy a rádió közintézményi formában működjön a jövőben. Egyeztette-e az álláspontját Gombár Csabával, illet­ve a rádió többi vezetőjével?- Ez természetesen egyeztetett álláspont, illetőleg szöveg volt, ame­lyet a bizottság kérésére írásba is foglaltunk.- Vajon már az ön működésének köszönhető, hogy megváltozott a ko­rábbi álláspont, hogy a rádió rész­vénytársasági formában működjön?- Tény, hogy ezt a véleményemet kifejtettem már kinevezésem előtt, a parlamenti bizottság előtti meghall­gatáson. Tehát mondhatjuk, hogy ezt a javaslatot itt, a rádióban én bdítot­­tam el. Hangulatkeltés- Néhány hete hírbe hozták a Magyar Rádiót. Az egyik korábbi al­elnökjelölt azt állította, hogy itt hiva­tali és gazdasági visszaélések van­nak. Tapasztalt-e ön ilyet, mióta el­foglalta új munkakörét?- Jelenleg a rádióban különböző állami szervek gazdasági vizsgálato­kat folytatnak, s bár már vannak rész­­jelentések, ezekről nem kívánok és nem is adhatok információkat. Mb­­denesetre mióta itt dolgozom, nagy energiát fordítottam arra, hogy keres­sek olyan belső gazdasági összefüggé­seket, amelyekből következtetéseket lehet levonni a rádió gazdasági szer­vezeti működéséről. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy itt súlyos gazdasági visszaéléseknek és törvénytelenségek­nek a nyomára nem bukkantam. A rá­dió gazdálkodása kiegyensúlyozott­nak látszik. Nagy kár, hogy a köztu­datban a televízió és a rádió egybemo­sódik, pedig ez két, jogilag és gazda­ságilag különálló btézmény. Akik pe­dig azt állítják, hogy itt gazdasági visszaélések vannak, azoknak ezt té­nyekkel is alá kellene támasztaniuk. Nem bukkant súlyos törvénytelensegekre Csúcs László, a rádió alelnöke a jogkörökről, a gazdálkodásról és a műsorpolitikáról

Next

/
Thumbnails
Contents