Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.26.- Mégiscsak elgondolkodtató, j hogy miközben az egyéni vállalkozá­sok száma jelentősen megnövekedett, ebben a körben privatizációs akció- ; ról alig-alig számolhatunk be...- Ez a vállalkozói kör jelenleg nem találja helyét sem a hazai, sem a nemzetközi piacon. Gyarapodá­suk egy új és sajátosan torz méret­­struktúra kialakulásához vezet. Eb­ben legfelül néhány, még meglévő- gyenge és kedvezőtlen adottságú- nagyüzem, néhány, magyar mér­cével mérve nagyüzemnek számító külföldi cég, illetve vegyes vállal­kozás helyezkedik el. Ez alatt a je­lenleg még az állami nagyüzemek intézményesen vezérelt lebontásá­val és privatizálásával létrejött kö­zépüzemek találhatók néhány ezres számarányban. A következő lépcső­ben több tízezer kis- és közepes mé­retű, szétválással, kisüzemek és ] külföldi tőke fúziójával, valamint j csekély számmal önfejlődés útján létrejött társaságok találhatók. Ezek között a szintek között már adott­nak tekinthetők az átjárás alapfelté­telei, mind a tőkeerő, a tőkebefoga­dási képesség, mind a szervezeti forma, mind a gazdasági jogszabá­lyi feltételek és a célforrásokhoz való hozzájárulás szempontjából. A piramis legalján viszont mintegy félmillió egyéni cég helyezkedik el, kis tőkével (növekvő számban tőke nélkül csak egyéni vállalkozói iga­zolvánnyal), korlátlan felelősséggel és a szűkülő belföldi piac keretei közé rekedve. Ennek a vállalkozói rétegnek alig van átjárási lehetősé­ge a felette lévő szintekhez. Piramis, gyenge, alapokon- így talán nekik lenne a legna­gyobb szükségük segítségre...- Ugyanakkor ez az a szint, ahol a vállalkozásélénkítés eszköztára a leghiányosabb. Holott itt volna a legnagyobb szükség olyan normatív és nem normatív gazdasági emelők­re, amelyek a vállalkozás bővítését, a vállalkozással szorosan kapcsoló­dó személyi tőkét a privatizáció irá­nyába is mozgásba hoznák. Itt kel­lene rásegítés ahhoz is, hogy a pri­vatizált vállalatok (külföldi tőkével is korszerűsített, közép- és nagy tár­sas vállalkozások) hazai szatelitje kifejlődhessen. Természetesen az egyéni vállalkozások nagy többsége a jövőben is megmarad a közvetlen lakossági szolgáltató szektor része­ként, ugyanakkor nem elhanyagol­ható része az, amelyet figyelembe 'kellene vennr, mint potenciális kö­zép- és nagyüzemet. Ha ez nem tör­ténik meg, akkor lehet, hogy a mé­retstruktúrát ábrázoló piramis sok­ban fog hasonlítani a fejlett piac­­gazdaságokéhoz, lehet, hogy lát­szólag stabilnak tűnő széles alapon fog állni, de ez az alap nem kapcso­lódik sem a felette lévő szintekhez, sem szilárd talajoz. A vállalkozás­­élénkítés feltételrendszerének kell az általános alapot adnia a privati­zációs céltámogatások hatékony működéséhez is. Ugyanakkor eze­ket is összhangba kell hozni mind a közgazdasági feltételrendszerrel, mind az egyéni vállalkozók sajátos szervezeti, működési módjaival, azok rugalmas alakíthatóságával, tőkefelvevő és tőkekoncentráló ké­pességével.- Az elmondottak alapján végül is milyennek ítéli meg a magánkis­ipar privatizációs szerepvállalásá­nak esélyeit?- Bizonytalanok. Ahhoz, hogy előrelépés történjen, számos feltétel­nek kell teljesülnie. Gondolok példá­ul arra, hogy a privatizációs eszköz­tárban a magyar magánvállalkozók sajátosságaira szabott módszerek is megjelennek, a támogatási és hitel­­konstrukciók futamideje, kamat­szintje, a saját rész követelménye ru­galmasan alkalmazkodik az adott program sajátosságaihoz. Hogy nem az állami vagyon értékére folyó licit, hanem az elképzelések megvalósít­hatósága, hosszú távú hatékonysága és versenyképessége áll az elbírálás középpontjában. Hogy a kialakuló rendszerben teret és értéket kapnak a vállalkozói képviseletek ajánlásai, szakmai és etikai garanciái. Füsi Piroska

Next

/
Thumbnails
Contents