Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.26.- Mégiscsak elgondolkodtató, j hogy miközben az egyéni vállalkozások száma jelentősen megnövekedett, ebben a körben privatizációs akció- ; ról alig-alig számolhatunk be...- Ez a vállalkozói kör jelenleg nem találja helyét sem a hazai, sem a nemzetközi piacon. Gyarapodásuk egy új és sajátosan torz méretstruktúra kialakulásához vezet. Ebben legfelül néhány, még meglévő- gyenge és kedvezőtlen adottságú- nagyüzem, néhány, magyar mércével mérve nagyüzemnek számító külföldi cég, illetve vegyes vállalkozás helyezkedik el. Ez alatt a jelenleg még az állami nagyüzemek intézményesen vezérelt lebontásával és privatizálásával létrejött középüzemek találhatók néhány ezres számarányban. A következő lépcsőben több tízezer kis- és közepes méretű, szétválással, kisüzemek és ] külföldi tőke fúziójával, valamint j csekély számmal önfejlődés útján létrejött társaságok találhatók. Ezek között a szintek között már adottnak tekinthetők az átjárás alapfeltételei, mind a tőkeerő, a tőkebefogadási képesség, mind a szervezeti forma, mind a gazdasági jogszabályi feltételek és a célforrásokhoz való hozzájárulás szempontjából. A piramis legalján viszont mintegy félmillió egyéni cég helyezkedik el, kis tőkével (növekvő számban tőke nélkül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal), korlátlan felelősséggel és a szűkülő belföldi piac keretei közé rekedve. Ennek a vállalkozói rétegnek alig van átjárási lehetősége a felette lévő szintekhez. Piramis, gyenge, alapokon- így talán nekik lenne a legnagyobb szükségük segítségre...- Ugyanakkor ez az a szint, ahol a vállalkozásélénkítés eszköztára a leghiányosabb. Holott itt volna a legnagyobb szükség olyan normatív és nem normatív gazdasági emelőkre, amelyek a vállalkozás bővítését, a vállalkozással szorosan kapcsolódó személyi tőkét a privatizáció irányába is mozgásba hoznák. Itt kellene rásegítés ahhoz is, hogy a privatizált vállalatok (külföldi tőkével is korszerűsített, közép- és nagy társas vállalkozások) hazai szatelitje kifejlődhessen. Természetesen az egyéni vállalkozások nagy többsége a jövőben is megmarad a közvetlen lakossági szolgáltató szektor részeként, ugyanakkor nem elhanyagolható része az, amelyet figyelembe 'kellene vennr, mint potenciális közép- és nagyüzemet. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy a méretstruktúrát ábrázoló piramis sokban fog hasonlítani a fejlett piacgazdaságokéhoz, lehet, hogy látszólag stabilnak tűnő széles alapon fog állni, de ez az alap nem kapcsolódik sem a felette lévő szintekhez, sem szilárd talajoz. A vállalkozásélénkítés feltételrendszerének kell az általános alapot adnia a privatizációs céltámogatások hatékony működéséhez is. Ugyanakkor ezeket is összhangba kell hozni mind a közgazdasági feltételrendszerrel, mind az egyéni vállalkozók sajátos szervezeti, működési módjaival, azok rugalmas alakíthatóságával, tőkefelvevő és tőkekoncentráló képességével.- Az elmondottak alapján végül is milyennek ítéli meg a magánkisipar privatizációs szerepvállalásának esélyeit?- Bizonytalanok. Ahhoz, hogy előrelépés történjen, számos feltételnek kell teljesülnie. Gondolok például arra, hogy a privatizációs eszköztárban a magyar magánvállalkozók sajátosságaira szabott módszerek is megjelennek, a támogatási és hitelkonstrukciók futamideje, kamatszintje, a saját rész követelménye rugalmasan alkalmazkodik az adott program sajátosságaihoz. Hogy nem az állami vagyon értékére folyó licit, hanem az elképzelések megvalósíthatósága, hosszú távú hatékonysága és versenyképessége áll az elbírálás középpontjában. Hogy a kialakuló rendszerben teret és értéket kapnak a vállalkozói képviseletek ajánlásai, szakmai és etikai garanciái. Füsi Piroska