Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.26. m c<-^ A NAP INTERJÚJA MádI Ferenccel „Az országgyűlési határozat egyértelmű helyzetet teremtett” A tavasz mintha fordulatot jelentene a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer történetében. Tavaly április 16-án fogadták el azt az országgyűlési határozatot, melyben az Országgyűlés felkéri a magyar kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a cseh és szlovák kormánnyal az 1977-es államközi szerződés közös megegyezéssel történő felbontásáról. 1992. március 24-én pedig arról határozott, ha a cseh és szlovák kormány 1992. április 30-áig nem függeszti fel a C variáns építését, a kormánynak meg kell szüntetni a szerződést. Az országgyűlési határozat értékeléséről és a várható kormányzati lépésekről MádI Ferenc tárca nélküli minisztert kérdeztük, a terület felelősét. — Az országgyűlési határozat kifejezi azt a magyar álláspontot, miszerint nem tudjuk elfogadni a cseh és szlovák kormány egyoldalú építési munkáit és egyoldalú törekvését, hogy önállóan helyezi üzembe a bősi vízlépcsőt, ami a Duna egyoldalú elterelésével jár. Nem fogadható el az ökológiai szükséghelyzet miatt, mert sérti Magyarország területi integritását és azokat a nemzetközi szerződéseket, melyek a Dunát nemzetközi folyóvá nyilvánítják. Ezek következtében az 1977-es államközi szerződés megszüntetésének kényszerhelyzete állt elő. Ám mégsem azonnal mondjuk fel a szerződést, az európai normák, a jogszerű eljárás érdekében és nem utolsósorban azért, hogy ne alakuljon ki feszültség a két ország között. A vitát békésen kell rendezni, s nem egyoldalú, jogszerűtlen cselekedetekkel. Az Országgyűlés egyetértett azzal is, hogy a magyar kormány még egyszer keresse meg a cseh és szlovák kormányt, fontolja meg és vállalja a háromoldalú szakmai vizsgálatot, melynek eredményeként a két ország közösen döntene a jogvita rendezéséről. Ha azonban a másik fél ezt elutasítja, és a jogszerűség talajáról az egyoldalú, önkényes lépések útjára lép, akkor a magyar kormány felmondja az ál- * lamközi szerződést. Felmondja, ha az előbbi javaslatra április 30-áig nem jön érdemi egyetértő válasz. A magyar kormány készen áll új megállapodásokra, amelyekkel rendezzük a megszüntetés utáni helyzetet, az árvízvédelem, a hajózás kérdéseit. Utolsó lényeges pont, nemcsak két ország ügyéről van szó, hanem európai jelentőségű kérdésről, különösen akkor, ha a szerződést fel kell mondanunk. Ezért az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány számos nemzetközi szervezettel ismerteti a magyar álláspontot, kérve azok megértését és segítségét a közös szakmai bizottság létrehozására. — Cseh és Szlovákiában júniusban parlamenti választásokat tartanak. Ennek tudatában mikorra várható a közös szakmai bizottság felállítása? — Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a cseh és szlovák válasszal meg kellene várni a választásokat. Most nem az alapprobléma eldöntéséről van szó, hanem arról, hogy a mondottak szerint vállalják-e a szakmai vizsgálatot. Ez nemcsak magyar érdek, Dél-Szlovákia ivóvízkincsét ugyanúgy veszélyezteti a mű, mint Magyarországét. — Egy bécsi megbeszélésen hangzott el az a kijelentés, hogy a bősi erőmű befejezése és üzembehelyezése a szlovák nemzeti fel’ adatok egyik legfontosabbika. Nem adták fel a reményt, hogy valamikor az eredeti tervek szerint sikerül közösen befejezni az erőművet. Milyen remények éltetik az ilyen kijelentéseket? i — Magyar oldalon nem ismerek olyan táplálófonóst, amely egyetértene a rendszer eredeti tervek szerinti üzembehelyezésével. Nincs olyan kompetens vélemény, mely vizsgálatok nélkül vállalni merné — bármilyen korlátozott variációban is — azt, hogy biztonságosan üzemeltethető az erőmű. — A prágai külügyminisztérium jogi osztályvezetője minap lapunk bécsi tudósítójának jelentette ki, szerződésszegés miatt pénzbeli jóvátétel! követelnek majd a magyaroktól. Van-e erre joguk? — A szerződés megszüntetése nem jogellenesen történik. Ennek folytán a kártérítési igény jogossága legalábbis kérdéses. A felmondást egyebek között a nemzetközi jogban ismert következő két jogtétel teszi lehetővé: az ökológiai szükséghelyzet felhatalmazza az érintett országot a szerződés megszüntetésére, továbbá a „lehetetlenre való kötelezés". Egy országot nem lehet olyan szerződés betartására kötelezni, mely a lakosság 45 százalékát ivóvízhiánnyal fenyegeti. — Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter egy korábbi győri nyilatkozatában műszaki kompromisszumról beszélt. Ón elképzelhetőnek tartja ezt? — Én nem tudok semmiféle olyan műszaki kompromisszumról, amely a létesítmény egészben vagy részben való üzembe helyezésére vonatkozna. Rendkívül fontosnak tartom a közös szakmai bizottság felállítását, mely az elmúlt 15 év tapasztalatait összegezné, s számos, ma még nyitott kérdésre adhatna választ. Például arra is, még ma sem bizonyított, hogy nem veszélyes a bősi erőmű, holott erről kellene megbizonyosodni. Ma a nemzetközi környezetvédelmi szemlélet és jog fordított úton közeledik minden olyan kérdéshez, amelynél fennáll a környezetkárosítás hatása. A létesítőnek kell bizonyítania a beruházás veszélytelenségét. Keresztes K. Sándor miniszter úr arra a műszaki kompromisszumra gondolt, amivel a Duna-meder süllyed, ezért a Szigetköz kiszáradásának megakadályozására valamilyen műszaki beavatkozásra van szükség. — Mit tesz a magyar kormány, ha április harmincadikáig nem kap választ? Ezt azért is kérdezem, mert október elejére ígérik a bősi vízlépcső üzembe helyezését. — A határozat egyértelmű helyzetet teremtett: ha április 30-áig nem jön válasz, akkor a magyar fél egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a szerződést. Ha korábban jön nemleges válasz, akkor már hamarabb teszi ugyanezt. • Ötvös Zoltán
