Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

I

Exkluzív interjú TŐKÉS LÁSZLÓ nagyváradi püspökkel,

' a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökével

— Miközben ft „hivatalos" körök valóságos keresztes hadjáratot folytatnak az ellenzék illusztris képviselői ellen, tűzzel-vassal próbálván lejáratni, „kiátkozni" őket, ft szabad világ kezdi belátni, hogy az oly régen várt demokratizálódás és egyáltalán a radikális változás korántsem a szószátyár, kriptokommunisla hivatalos körök tevékenységéhez kötött, hanem elsősorban a most eszmélő ellenzék haladó gondolkodású vezetőiben látják az álkos múlttal való leszámolás legfőbb garanciáit. Alig egy hete vált Ismertté, hogy a Svéd Királyi Akadémia hivatalosan Is elfogadta az ön jelölését az idei Nobel-békedijra. Pár nap múlva pedig a Tiszteletbeli Európai Szenátus választotta tagjai köz£,,.

— Valóban. Az antwerpeni székhelyű Tiszteletbeli Európai Szenátus 30 esztendeje alakult. Mint olyan, az európai egységmozgalom Jellegzetes testületé, amelybe évenként beválasztanak két-három olyan közismert személyiséget, aki már huzamosabb Ideje kitűnt az egységes Európa szellemében folytatott tevékenységével. Az eddig beválasztott tagok között találjuk Szaharov özvegyét, a calcuttal Teréz nővért, óm tagja Edward Heath, Habsburg Ottó, Alaln Poher és Egon Klepsch Is, aki az Európa Parlament szenátora. A vasfüggöny leomlása után külön hangsúlyt kapott a kelet-európai tagok (elvétele. , Tulajdonképpen ennek keretében ért engem az a

„ metíUsztcjtet£s, hojut.,hjavú.lás?tQU^k- Es meggyőződésem, hogy • ennek szellemében történt a tavaly Horn Gyula Tiszteletbeli Szenátorrá avatása Is. Hiszem és vallom, hogysajátos kérdéseinkből a kiutat nem a nyomasztó körülmények szűk körében, hanem egyértelműen EurÓDa, telesül pedig az egységes Eütópn Irányában kell keresnünk.

— Feltételezem, hogy belgiumi tartózkodása során alkalma volt tn'ólkoznl több Jelentős politikai és közéleti személyiséggel Is.

— Látogatásom lehetőséget nvűjlntt arra Is. hogy lalálkozhnssam Fabiola királynéval. Baudouin király személyes képviseletében fogadott és tüzetesen tálékozódnl kívánt a romániai viszonyokról, ezen belül az erdélyi magyarság és egyházaink helyzetéről. Különös érzékenységet tanúsított a királyné a szociális kérdések és

általában a társadalom emberi dimenziói Iránt. Írásban rögzített helyzetrajzomat a Külügyminisztérium felé továbbította, és biztosított bennünket a királyi ház népünk és országunk Iránti együttérzéséről. A több mint kétórás klhallgutdj meghittségére jellemző, hogy annak végén közös imádságban kértük Isten segítségét népünk és a szükségben élők számára.

— Milyen visszhangja van a belga médiák körében és egyáltalán az ottani közvéleményben a romániai történések- : nek?

— A romániai eseményeket kézzelfoghatóan talán leginkább a médiák tükrözik. Néhány napos belgiumi tartózkodásom Idején alkalmam volt a legszélesebb körben találkozni a sajtóval, a rádióval és a televízióval, Illetve mintegy tucat alkalommal adtam exkluzív Interjút. Ugyanakkor szerepeltem a belga televízióban is, az ottani ■yilvánosság legbefolyásosabb orgánumában. Az^esetek többségében azt tapasztaltam, hogy a belga médiák kigyógyultok eddigi félretájékozottságuk „gyermekbetegségéből" (amiről a hazai manipulativ propaganda gondoskodott), és egyre világosabban látják a valós romániai helyzetet. Ezt a képet Igyekeztem lehetőség szerint árnyalni és elmélyíteni.

— Hogyan délik meg • mostani helyhatósági választások eredményeit Belgiumban?

■ --T- Legszívesebben megfordítanám 8 kér-• dést. Arról van szó ugyanis, hejgy.^ egyike!. Vágyok azoknak, akik első kézből tájékoztatták a belga nyilvánosságot a hazai választások eredményeiről. Ezek az eredmények közismertek. Elégtétellel könyvelték el a Demokratikus Konvenció, ezen belül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség

előretörését, Illetve azt, hogy annyi vajúdás után, s talán első ízben az átkos rendszerek bukását követően, végre tiszta, különösebb visszaélésektől mentes választásokra kerülhetett sor országunkban.

— A helyhatósági választásokat megelőző hetekben, hónapokban nagyon sokat hallottunk, olvastunk az RMDSZ „válságáról". Komoly belharcokról szólt a fáma. egyesek már pénzügyi összeomlásról beszéltek, míg mások „temették" a szövetséget, és élclképtclenségéről „komoly" eszmefuttatások láttak napvilágot a hazai sajtóban. A nap - mini nap szaporodó kérdőjelek sokunkat nyugtalanítottak. Am a csüggedtnek hitt magyar választópolgárok újra győzelemre segítették az UMDSZ színeiben Indult Jelölteket! Püspök úr, hogyan Ítéli meg, miként lát|a a rendkívüli fontosságú fegyvertény Jövőbeni kihatásait? Az áhított egység „kovácsává" válhat-e a mostani siker?

— Hajlamosuk vagyunk arra, hogy kisebbségi létünkhöz társuló kisebbrendűségi tudattal leértékeljük önmagunkat és eredményeinket. Ahelyett, flogy erőt merítenénk eredményeinkből, nemegyszer valós sikereinket is alábecsüljük. Ez az új, sokak számára — érthetetlen módon — váratlan siker Ismét erőink, értékeink tudatára ébreszthet, és ösztönzést adhat arra, hogy ne csüggedjünk, hanem épp ellenkezőleg: kíséreljük meg nyomban kihasználni választási sikereinkből'fakadó tovóbbb lehetőségeinket. A választással nemhogy ‘lezárult volna va!áml;: hanem éppenség-^ gel ez jelenti újabb' kezdetét, szerencsés kiindulópontját a további esélyes küzdelemnek.

Kérdezett: RARABAS ZOLTÁN

i

Ponániai Magyar Szó, 1992.febr.19.

„Hajlamosak vagyunk arra, hogy kisebbségi létünkhöz társuló kisebbrendűségi tudattal . leértékeljük önmagunkat és eredményeinket...“