Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.24.- Nem hiszem, hogy - legalább is a műszaki megújulási folyamatot - lelassítaná a csökkenő profit. Egyébként a korábbi banki nyereségnek egy jelentős része átvándorolt az állami költségvetésbe. A magas banki kamatok révén volt egy transzfer a vállalkozói szektortól a költségvetéshez. Az infláció csökkenésével ez az inflációs transzfer visszaszorul; a banki kamatok is várhatóan csökkennek, s ezzel párhuzamosan a kimutatható banki nyereségek is mérséklődnek. Ám ez a szerényebb profit nem gátja a privatizációnak. hiszen egy cég értékéi nem az utolsó egy év nyereségessége határozza meg, hanem az a profittermelő képesség, amelyet az új tulajdonos kinéz ahból az intézményből Ami pedig a technikai modernizációm szánt összeget illeti: azok az életben maradás feltételeiként merülnek fel lassan. Egy cég nem engedheti meg. hogy két hét alan utaljon át pénzt, ha a konkurense énéknapi könyvelést folytat és aznapi értéken számol és másnap már átutal. így az előbbi egy szerűen kiszorul a piacról, tehát a döntési kérdés csak az lesz. hogy milyen technikával valósítják meg a modernizációt, s nem az, hogy korszerűsítenek-e vagy sem.- A közelmúlt jegybank döntése volt a forint leértékelése. Sokan indokoltnak és szükségesnek tartották, de a többséget váratlanul érte az intézkedés. Mi indokolta most ezt a döntést? A csaknem 2 százalék azt is jelenti, hogy a jegybank, saját hatáskörében, még 3 százalékot leértékelhet az idén. Eí-e a későbbiekben is e jogával az MSB. s ha igen, akkor milyen előzmények teszik szükségessé a „beawtkozást" ?- A jegybank egyidejűleg csökkentett néhány hitelkamatot, továbbá 1.9 százalékkal leértékelte a forintot. Mindkét korrigáló lépés a fél évvel ezelőtt meginduló inflációmérséklődést tükrözi. A hazai árszintnövekedés így is meghaladja az erős valutájú országokban kialakult évi 3-5 százalékos inflációs normát. Ezért a nemzeti valutának a dolládioz és az ECU-höz viszonyított árfolyamát nem lehet túlságosan hosszú ideig változatlanul hagyni. Örömteli, hogy a leértékelés csekély mértékű. A szükséges korrekciókat később is meg kell tenni, mindaddig. amíg a hazai árszint növekedése bele nem simul a fejlett partnerországok pénzforgalmi folyamataiba. Hasonló karakter -1992-A költségvetés és a jegybank viszonya az elkövetkezendőkben milyennek ígérkezik, s adott esetben nehezebb-e ma kimondani valamire a nemet, mint a korábbi időszakokban!- Eléggé behatárolt a mozgástere e tekintetben a költségvetésnek. A jegybankot természetesen izgatja, hogy legnagyobb kuncsaftja, az állami költségvetés hányadán áll Ha a deficitje - feltéve, de meg nem engedve - nagyobb lenne, mint a tervezett, akkor a költségvetésnek magának is vannak eszközei, hogy azt finanszírozza. Azt remélem, hogy a hiány az országgyűlés által kitűzött keretek között marad. Sok minden függ a gazdaság reálteljesítményétől: ha valóban bekövetkezik bizonyos területeken a stabilizálódás, bizonyos területeken pedig az enyhe növekedés, akkor ez az esztendő végéig jövedelemtermelésben, adóbefizetésekben is megnyilvánul.- Az iménti kérdésnek szinte a második fele, hogy a: állami költségvetés tavaly haszonélvezője lehetett a jelentékeny, s egyben váratlan lakossági megtakarításoknak. Elemzők szerint, amennyiben megindul az idén a növekedés, akkor csökkenni fog a megtakarítás mértéke. Számol-e ezzel a Magyar Nemzeti Bank?- Két meglepetés volt 1991-ben. . Az egyik a lakossági megtakarítások kiugró aránya, s valóban kérdéses, megmarad-e ez az idén is. A másik a külföldi tőke beáramlásának a feltételezettnél lényegesen nagyobb aránya volt. Ha a megtakarítási arány azért csökken, mert a gazdasági élénkülés következtében többen kezdenek befektetésbe és nem a bankszektorban helyezik el jövedelmüket, az nem baj, sőt örömteli. Ez nem rendíti meg a makrogazdasági folyamatokat. S ehhez - az első két hónap statisztikája alapján - kapcsolódik a második elem, a külföldi tőke változatlanul aküv beáramlása. Azt gondolom, hogy’ 1992 karaktere hasonló lesz mintáz 1991-es év második fele volt. Gergely László