Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.24. 'S így már a hetvenes években sem beszéltek a jogászokról Mintha megint túl könnten minősítenék a hatalom birtokosai a másként gondolkodókat. Ráadásul alkalmasint hülyének nézik őket. mert mi mást jelentene az infantilizmus és analfabetizmus, a tudatlanság és műveletlenség vádja? — tartja Nehéz-Posony István ügyvéd, a Független Jogászfórum alelnöke. akit a bírósági elnöki kinevezések kórüli botrány ügyében nyilatkozó Balsai István igazságügyminiszter vasárnapi kijelentései kapcsán kérdeztünk. — .4 Független Jogászfórum részt vehetett a bíróságokról szóló törvény módost iá sónak előkészítésében? — A jogászfórum szerepéi a hatalom álértékelte, jóllehet a rendszerváltozásban nekünk is jelentős szerepünk volt. Ha persze egy-egy tervezet kapcsán ragaszkodtunk hozzá, de érdemben nem befolyásolhattuk a parlamenti előterjesztést. Vag\is egyre kevésbé vagyunk abban a helyzetben, hogy a jogi közélet aktív szereplői legyünk. — De bizonyára figyelemmel kísérték a törv énymódosítás folyamatát. — Természetesen. Egy esztendeje még úgy tűnt. hogy a bírósági szervezet működését teljesen önkormányzati alapokra helyezik. Viták után kompromisszumos megoldás született: a bírák részére személyi kérdésekben egyetértési jogot — kvázi vétójogot — biztosítottak: tehát állást foglalhatnak abban, kit tartanak alkalmasnak a vezetői posztok betöltésére. Ez valóban nem egy szerű többségi véleményt jelent, bár kétségtelen, ha valakit a résztvevők nyolcvan százaléka ítél alkalmasnak. míg mást húsz százalék, ez annyit tesz. hogy az egyiket inkább, a másikat kevésbé ítélik megfelelőnek. Pest megyében azonban ennél több történt: az összbírói értekezlet meghatározta. hogy azt tekinti alkalmasnak, aki a szavazáskor legalább ötven százalékot és meg egy voksot kap. A miniszternek azonban ez is kevés volt... — De joga van-e egy efféle fórumnak értelmezni a törvényt? , . — Az igazságügy-miniszter téved, amikor kijelenti, hogy a jogszabály értelmezése ..nem bírói, illetve jogászfórumi vagy pártválasztmány i kompetencia", hiszen a rendszerv áltozás idején azt is szorgalmaztuk, jöjjenek létre civil szerveződések. amelyek véleményt nyilváníthatnak valamennyi, az állampolgárokat érintő kérdésben. Vagyis sarkítva: minden polgárjoga értelmezni a törvényeket. S hogy ez egybeesik-e a bíróság vagy más hivatalos forum. így például a Legfelsőbb Bíróság vagy az Alkotmánybíróság autentikus álláspontjával, más kérdés. Szó sincs tehát arról, hogy a parlament vagy annak egy bizottsága kizárólagosan vindikálhatná magának a törvény értelmezés jogát, Egyébként is alapjog, hogy mindenki elmondhassa véleményét akár egy törvényről is. — Ha viszont a jogszabályt értelmezni kell. ráadásul különbözőképpen lehet is értelmezni, nem a törvény a rossz? — Nem. hiszen az érvényes szöveg félreérthetetlen: nem olvasható ki belőle, hogy az igazságügy-miniszter a bírák álláspontja ellenében dönthet. De Balsai István többször ígéretet tett rá. hogy nem hagyja figy elmen kívül a bírák véleményét. Az újabb értelmezés szerint viszont azt a pályázót is ajánlották, aki a szavazatok töredékét kapta. Vagyis szélső esetben. ha egy jelölt magára szavaz, máris „ajánlja" valaki, tehát kinevezhető! A formális törvénysértés így nyilvánvaló, akár van kompetenciám ezt kijelenteni, akár nincs. — A miniszter vasárnap megerősítette, hogy álláspontját nem hajlandó felülvizsgálni. — A vezetők ilyen módon történő kinevezése esetén a miniszter, illetve a kormányzat gakorlatilag kezében tarthatja a teljes bírói kart. a Legfelsőbb Bíróság kivételével. A kinevezési jogkör a miniszter kezébe kerül, míg a bírósági költségvetést egyébként is a tárca büdzséjébe építették, ezzel megkérdőjelezhető a független igazságszolgáltatás léte. ami súlyos alkotmányossági kérdés. — Egyes ügyek menetéi — a bírósági törvényben foglalt garanciák miatt — azonban senki nem befolyásolhatja. — Így van. egy-egy konkrét ügy szempontjából jószerivel közömbös, ki a bíróság elnöke. Ám ilyen helyzetben nem zárható ki. hogy a kormányzaton keresztül akár a hatalmon lev ő pártok befolyása érvényesüljön. Amint azt korábban is megszokhattuk. — A miniszter nyilatkozatában ugyanakkor minősítette a magyar jogásztársadalmat. Véleménye pedig cseppet sem hízelgő... — A nyilatkozat hangneme különösen veszélyesnek tűnik. És elsősorban nem arról beszélek, hogy a miniszternek — egykori gyakorló jogászként — tudnia kellene: ha bíróság előtt az ellenérdekű felet közjogi infantilizmussa! és szakmai analfabetizmussal vádolja, akkora rendbírsággal sújtják, hogy győzze kifizetni. Am ebben a Btk. vonatkozó szakaszát kimerítő megnyilatkozásban inkább a tolerancia teljes hiánya a bántó, ami messzire vezető következtetések levonására ad módot: a hatalom arroganciájáról van szó. Mintha megint, túl könnyen minősítenék a hatalom birtokosai a másként gondolkodókat. Ráadásul alkalmasint hülyének nézik őket. mert mi mást jelentene az infantilizmus és analfabetizmus, a tudatlanság és műveletlenség vádia? És egészen különös mindez, ha tekintetbe vesszük: az Alkotmánybíróság a közelmúltban az igazságügy-miniszter által támogatott két törvényt is alkotmánysértőnek talált. És hadd emlékeztessek arra: ilyen módon a hetvenes evekben sem nyilatkoztak a jogászokról. Akkor legalább az udv ariasság elemi szabály airól nem feledkeztek meg... • L. K _ANAP INTERJÚJA Nchéz-Posony Istvánnal, a Független Jogászfórum alelnökével
