Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
1 Magyar Nemzet, 1992.márc.13. 4 zömbös. A tudomány az egyházi iskolában is tudomány, a matematikaórán matematikát, a biológiaórán biológiát, az irodalomórán irodalmat kell tanítani. De hogy ki milyen elkötelezettséggel és meggyőződésből végzi hivatását, az nem marad nyom nélkül a diákok életében. Az elmúlt négy évtized néhány egyházi iskolájában kötelező volt az állami tantervet, az állami tankönyveket használni - mégis jellegzetesen egyházi iskolák voltak ezek. Az egyházi iskola lényegét nem valami „ájtatos máz" adja, hanem az iskola egésze által képviselt értékrend, világkép, világnézet. Ebben a munkában sokféle módon vehetnek részt az emberek. Vannak, akik „csak” szaktudásukkal, emberségükkel, s vannak, akik vallásos meggyőződésükkel is. Egy ilyen iskolának lényeges sajátossága, hogy szabadon választható. Tanárnak, szülőnek, diáknak egyaránt! Lényege az ilyen iskolának, hogy nyitott, másokat is képes, kész befogadni és elfogadni, akik számára értéket jelent az, amit az adott iskola képvisel. Érdemes eltűnődnünk néhány számadaton, amikor szembetaláljuk magunkat az egyházi iskolák problémakörével. Az Oktatáskutató Intézet által kiadott tanulmány szerint (Halász Gábor: Társadalmi igények, iskola, oktatáspolitika, Bp. 1991) az emberek 90 százaléka én egyet azzal, hogy ma Magyarországon az egyházak iskolákat tartsanak fenn. S - bár a napisajtó nem ezt sugallja - még azt is a lakosság 70 százalékának egyetértése kíséri, hogy az állami/önkormányzati iskolákban valamilyen formában helyet kapjon a vallásos nevelés. Feszültségekről hallunk-olvasunk szerte az országban. A különböző forrásokból származó fölmérések adatai szerint az ország felnőtt lakosságának többsége valamilyen módon vallásosnak mondja magát; egyáltalán nem vallásos a lakosság 28 százaléka ; erősen vallásos elkötelezettségű 18 százalék; gyengén, illetve nagyon kevéssé vallásos 23, illetve 31 százalék (vö. Szántó János: Vallásosvallástalan többség-kisebbség, Beszélő, 1992. febr. 29.). Ezeknek a számoknak a tükrében elgondolkoztató, hogy 1992-ben Magyarországon a 4706 óvodából mindössze 10 van egyházi irányítás alatt. Az általános iskolák száma 3641, ebből egyházi fenntartású mindössze 20. A 780 középiskola között egyházi fenntartású gimnázium (katolikus, református, evangélikus, izraelita) összesen 25. Természetes, hogy ez a szám növekedni fog: szerte az országban élnek hívő közösségek, akik jogaikkal élni szeretnének. De nagyon nyugtalanítja a vallásos embereket, hogy egy alakulóban lévő demokráciában, a politikai szabadság birtokában egyesek roszszabb szemmel nézik a törekvést, miszerint hívő, vallásos szidok állampolgári jogaikkal akarnak élni, mint nézték a méltán elmarasztalt és remélhetőleg senki által vissza nem kívánt kommunista diktatúra idején. Korzenszky Richárd az egyházi ügy ek miniszteri biztosa
