Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
A naturális és a piaci munkavégzési terepek azonban nemcsak mennyiségileg jelentenek valamennyi elvégzett munkát és valamennyi megszerzett jövedelmet, hanem minőségileg is a munkavégzés más módjait foglalják magukban. Az állami szektor bürokratikus mechanizmusaival szemben a piaci szektor a kereslet és a kínálathoz Igazodó profitorientált vállalkozói mentalitást és részvételt, a naturális szektor pedig a tradíció vezérelte családi gazdálkodást jelenti. Az állami alkalmazottból vállalkozóvá és/vagy a naturális gazdaságban munkát végzővé válás azért is zökkenőkkel terhes, mert másfajta munkaszervezethez, munkarendhez, technológiához és motivációkhoz való igazodással is együtt jár, és másféle szaktudás is igényeltetik az egyes munkavégzési terepeken. A munkanélkülivé váltak nagy része megnövekedett szabadidejében a házi és házilagos munkavégzés felé fordul. Ez egyrészt egyszerűen az idő eltöltésének kényszeréből adódik, másfelől racionális gazdasági megfontolások is indokolják. A házimunka végzéséhez rendelkeznek valamennyi szaktudással, e munka által tehermentesíthetik a család dolgozó tagjait, olyan javakat és szolgáltatásokat hoznak létre, amelyeket nem kell megvásárolni, és így megtakarítások válnak lehetővé a szűkülő háztartási költségvetésben, és a házilag előállított javak piaci értékesítése bevételekhez is juttatja a családi gazdaságot. A fentiek nyomán világos, hogy a naturális munkavégzési terepek felé gyakrabban fordulnak a nők, mint a férfiak, és gyakrabban a vidékiek, mint a városiak. A »zabadidfl eltöltésében szerepet játszó tevékenységek előfordulást gyakorisága Átlagos Átlagosnnpon hétvégén P^nzkeresfl munka végzése 13,1 Házimunka (beleértve nz autó azereléaét, a kerti munkát ésaz építkezést is) 54,3 50,4 Nem munka jeílegfl tevékeny-42,5 •ég 32,6 Hét közben a szabadidő kétharmada, hétvégén Is majd ugyanennyi idő munkával ^ telik a munkanélküliek esetében, a munkanélküliség tehát nem jelent egyben tétlenséget is. A nem munkanélküliek szabadidő-eltöltésével szemben az jellemzi a munkanélküliek egészét, hogy hét közben lényegesen több, a hétvégén kevesebb házimunkát végeznek, mint a dolgozók. A nem mtinkajcllcgű tevékenységek (tévénézés, barátok, rokonok látogatása stb.) ennek megfelelően éppen fordított megoszlásnak a munkanélküliek és a nem munkanélküliek esetében. Kifejezetten a házimunka végzésére fordított időt mérik a következő táblázatban szereplő adatok. A házimunka mértéke egy átlagos hétköznapon és hétvégén a kOlönböző munkavállalói státuszok szerint (%) NAPI HÁZIMUNKA Munkavállalók Munkanélküliek Maximum 4 óra 54,2 S0,3 4-6 óra 26,7 22,3 6 óránál tóbb 10,1 27,5 HftTVftOI HÁZIMUNKA Maximum 4 óra 2R,8 50,1 4-6 óra 22,1 21,2 6 óránál tóbb 40,1 28,7 Láthatjuk, hogy a munkanélküliek jelentős időt fordítanak a házimunka és a ház. körül) munka végzésére. Ennél azonban talán még fontosabb, hogy a munkanélküliek 47,8%-a nyilatkozta azt, hogy több vagy sokkal több házimunkát végez hét közben, mint amikor még dolgozott (I S,2% végez kevesebbet) és a hétvégére vonatkozóan is a válaszolók 33,4%-a állítja, hogy munkanélkülisége időszakában több, illetve sokkal több házimunkát végez, mint amikor még foglalkoztatott volt (13,8% végez, kevesebbet). Még inkább figyelemre méltó ez a tény, tudván hogy mintánkban túl vannak reprezentálva a városi cs különösen a budapesti munkanélküliek, és hogy mintánk 60%-át férfiak alkotják - vagyis az országos munkanélküliségi populációban még nagyobb mennyiségű és jelentőségű lehet a ház körüli naturális munkavégzés, hiszen az országos mintában nagyobb arányban vannak jelen azok a csoportok (pl. vidéki nők), amelyek a legintenzívebben kapcsolódnak be a házimunka végzésébe, és azok a régiók (pl. kisvárosok és falvak), ahol gazdaságföldrajzi okokból jobbak a ház. körüli naturális gazdálkodást folytató tizem (pl. saját kiskert, telek, családi ház) létrehozásának lehetőségei. Nagyon fontos munkavégzési terep a munkanélküliek számára a piaci szektor is, ahol pénzkereső munkához juthatnak. A szabadidő eltöltésével kapcsolatos adatok szerint a munkanélküliek 13,1 %-a végez pénzkereső munkát egy átlagos napon és 7,2%-a egy átlagos hétvégén. Ez. a munka komoly szerepet játszhat a munkanélküliség mialt csökkent jövedelem kiegészítésében, miközben jelentős részben illegális (bejelentetlen és nem adózó bérmunka). Érdemes összehasonlítani a munkanélküliek fentebb említett piaci túlmunka jellemzőit és a munkavállalók piacgazdasági túlmunka lehetőségeit és intenzitását. A mintánkban szereplő munkavállalóknak ugyancsak 11,8%-a végez pénzkereső munkát a főmunkahelyén klviil egy átlagos napon, de 14,9%,-uk a főmunkahelyén is talál erre alkalmat (például túlóra formájában). A hétvégeken a munkavállalók I I %-a keres pénzt a főmunkahelyén klviil és 6,2%-a a főmunkahelyén. A munkanélküliek tehát alapvetően ugyanúgy megpróbálják a szabadidejük egy részét pénzkereső munkára fordítani, mint a munkavállalók, ám erre gyakran csak a féllegális vagy illegális piaci részvétel révén van módjuk. Nemcsak abban a tekintetben vannak tehát hátrányban az aktív munkavállalókhoz viszonyítva, hogy a munkanélküli segély alacsonyabb, mint a munkahelyi jövedelem, hanem azáltal is, hogy a munkahely elvesztésével a munkahelyükhöz kapcsolódó túlmunka-lehet ősegektől is elesnek. h) Közéleti-politikai érdeklődés A munkanélküliekkel foglalkozó vizsgálatok szerint a munkanélküliek az idő előrehaladtával egyre kevésbé érdeklődnek a körülöttük zajló társadalmi események iránt, és így a közéletben és a politikában egyre passzívabbá válnak. (Jahoda, 1982; Warr, 1987.) Ma azonban ez Magyarországon még kevésbé érzékelhető. Vizsgálatunkban a munkanélküliek 40%,a állította magáról, hogy érdekli a politika és csak 32%-a az, akit egyáltalán nem érdekelnek a politika történései. A politikai érdeklődés a munkanélküliek esetében sem magasabb, mint a nem munkanélküliek esetében, és csak a vállalkozók mondják magukról lényegesen nagyobb arányban (57,1%), hogy érdeklődnek a politika iránt, míg az aktív munkavállalók politikai érdeklődése csak enyhén magasabb szintű a munkanélküliekénél (43,6%). Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy milyen arányban jár együtt a politikai érdeklődés valódi politikai részvétellel vagy annak kifejezett szándékával. Tagja vagy tagja lenne az alábbi szervezetek valamelyikének (%> Tagja Csatlakozna D. V. Mnk. H. V. Mnk. Politikai párt vagy ifjúsági szervezete 0,1 R,R 3,0 0,5 7,0 R,R Szakszervezet46,5 10,5 11,7 3,7 5,311,6 Vallási szervezet 17,3 3,3 6,2 5,flR.R 0,3 O.— aktív munkavállalók, V. = vállalkozók, Mnk. —munkanélküliek A munkanélküliek részvétellel alátámasztott közéleti-politikai aktivitása messze alatta marad a politika iránti érdeklődésnek, a tipikus munkanélküli inkább külső szemlélője a közéletnek és a politikai éleinek. Részvétele nemcsak érdeklődésétől marad el, de az aktív munkavállalók és a vállalkozók részvételétől is. Mégis sokkal kevésbé bizonyullak politikailag és közcletilcg érdekteleneknek és passzívaknak, mint ahogy azt a nyugati szakirodalom alapján feltételezhetnénk. Ennek minden bizonnyal az is az oka, hogy 1991 közepéig meg csak relatíve kis számban és arányban voltak Magyarországon
