Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-17 / 8223. szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.12. Emst A. Hofmann: „büszke vagyok a szentgotthárdi General Motors gyárra” Ez a nap meghatározó lehet a magyar ipar szempontjából is, erről beszélgettünk a beru­házás irányítójával. — Miként emlékszik vissza Ernst A. Hofmann a szentgotthárdi Opel-gyár felépítésére? — kérdez­tük a General Motors Hungary ve­zérigazgatóját. — A beruházást az Opel Techni­kai Fejlesztési Központja irányítot­ta — hangzott a válasz —, de al­vállalkozóként természetesen szá­mos magyar vállalat is részt vett a munkákban. A magyar munkások teljesítménye — mint Európában bárhol — kizárólag a menedzs­menttől, valamint a munkavégzés körülményeitől függ. Éppen ezért az esetleges problémákért az adott munka irányítói tehetők felelőssé. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi munkások még nem képesek olyan fokú önál­lóságra, mint nyugat-európai tár­saik, mindez tovább növeli vezető­ik felelősségét. Az építkezés során, sajnálatos módon előfordultak lopásból szár­mazó veszteségek is, mindez az alacsonyabb jövedelmi viszonyok­nak tudható be. A mi dolgozóink­kal viszont nem akadt probléma, a GM Hungary fizetési listáján jelen­leg szereplő 400 magyar alkalma­zottal tökéletes az együttműködés. A beruházással kapcsolatos nehéz­ségként jelentkeztek a néha kissé akadozó banki folyamatok. Meg­döbbentő, hogy Magyarországon sok esetben hat hetet kell várni a pénzátutalásokra. — Hogyan válogatták össze a magyarországi Opel-gyár „le­génységét" ? — Gyárunk felső vezetőit sze­mélyesen választottam ki, ők pedig az úgynevezett középmenedzsmen­tet, akik aztán a termelésben dol­gozókat gyűjtötték maguk mellé. Ennek fontosságát minden érintett pontosan érzi, hiszen ha a munka során majd valamilyen gond adó­dik, azért a vezető terhelhető. A fe­lelősségtudatot többször is alkal­mam volt tapasztalni. Egy magyar középvezetőt arról kérdeztem egy­szer, vajon jól válogatta-e ki beosz­tottait? Azt válaszolta, ha valahol | probléma adódna, akkor az azt je- j lenti, hogy ő vallott kudarcot. Eb­ben az esetben pedig vagy más be­osztásba kémé magát, vagy pedig — belátva alkalmatlanságát — tá­vozna. — Az eredeti tervekben évi két­százezer 1600 köbcentiméteres mo­tor szentgotthárdi gyártása szere­pelt, a beruházás során azonban úgy döntöttek, hogy megduplázzák ezt a kapacitást. Miért változtattak elképzeléseiken? — A döntés mögött az áll, hogy nagy igény prognosztizálható a ki­sebb motorral szerelt Opelek iránt, j ezért a piac várható alakulására te­kintettel az 1,6-os benzines moto-1 rok mellett az 1400 köbcentiméte­res hajtóművek szentgotthárdi, gyártását is elhatároztuk. Ez való­­ban újdonságnak számít, hiszen magyarországi gyárunk eredetileg csak 1,6-os motorokat szállított volna. A bővítéssel ugyanakkor1 megteremtettük annak a lehetősé­get, hogy később jelentősen növel­hessük a termelést. A szentgotthár­di gyártósorokat úgy alakítjuk ki, hogy amikor szükséges, végrehajt­ható legyen a bővítés. Főként ezért is volt szükséges a 125 millió már­kás EBRD-hitel. — Mekkora összeget tesz ki a szentgotthárdi gyár felépítése ? — A 43 ezer négyzetméteres üzem közel 400 millió márkába került. A teljes beruházás 500 mil­lió márkát jelent, ez olyan járulé­kos költségeket is tartalmaz, mint például az alkalmazottak kiképzé­se. — Miként vélekedik az Astra-el­­adások lehetőségéről a magyar piacon, különös tekintettel a jelen­legi gazdasági helyzetre, valamint a magyar vevőknek szánt esztergo­mi Suzuki S*ifiekre? — A kelet-európai piac középtá­von nagy lehetőségeket jelent, amikor a GM az itteni beruházás­ról döntött, akkor Magyarország volt a legfejlettebb, egyebek között a jogi szabályozás szempontjából. Szentgotthárd számunkra kiinduló­pontot is jelent a keleti piac irányá­ba. A Suzukival kapcsolatban azt lehet mondani, hogy hagyományos piacainkon a Swift nem tartozik egy kategóriába az Astrával. éppen ezért egymásnak nem is jelentenek konkurenciát. Magyarországon azonban alapvetően más a helyzet. Ha egy potenciális vevő majd nem tud elegendő pénzt összegyűjteni egy Opel Astrára, ám meg akar válni a Ladájától, akkor lehet, hogy Swiftet vásárol. A gazdasági helyzet tekintetében optimista va­gyok, már 1992 végétől elképzel­hetőnek tartom a magy ar gazdaság felfelé ívelő szakaszának megindu­lását, és ezzel párhuzamosan ter­mészetesen a vásárlóerő növekedé­sét. — Végezetül, mit mond majd, ha a magyarországi Opel-gyárról kérdezik? — Röviden csak ennyit: nagyon büszke vagyok.

Next

/
Thumbnails
Contents