Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
Pesti Hírlap, 1992.márc.10. EGT {ALAPÍTVÁNY KÁLVÁRIÁJA 2. A PG-sztori folytatódik TtffnBpi számunkban kózólltlk Kama Gyórgy vállalkozóval, az F I dórád ó Alapítvány vezrlójável készített interjúnk el»« részét, amih«l a tfthbi közólt az derbit ki, hogy késleltetett "bombaként” robbantották ki a Pestvidéki Gépgyár UKyít Sz« roll a jelek szerint mesterségesen képzett akadályokról _ például egye* bankok szerepéről _ én az alapltvány által, a magyar légierő megrendeléseinek elsőbbségét biztosító garanciáról is. VADÁSZ ZSUZSA * Arra ia kiváncsiak voltunk, hogy ki áll, ki állhat az ügy mögött. — Egy hete hallottam, hogy a Parlament valamelyik bizottságában valaki feldobta a hírt: az Eldorádó Alapítvány kábítószeres pénzből vette meg a gyárat. — Ez a hatvan millió rvpád koronával lehet öezezefüggésbenl — Igen. Egyébként tudom, hogy ki terjesztette, a a kellő percben a nagy nyilvánosság elé is tárom a nevét. Egyébként kormánytisztviselő. Ezek után olyan híreket ia hallottunk, hogy azért nyertünk a tenderkiíráson, mert megfenyegettük a többi indulót Egyetlenegy partnerrel előzetesen nem beszéltünk, ismerőssel közülük nem találkoztunk. A második helyen végzett Mikromatikával nemhogy megfenyegettük volna egymást, másnap már együttműködési megállapodást írtunk alá Az elmúlt egy-másfél hét alatt a legkülönbözőbb pletykákat terjesztették rólunk. Valamelyik este a lakásomon csörög a telefon, a egy Sámán Ildikó nevű hölgy keresett, aki közölte, hogy nála vannak az adásvételi szerződések másolatai, az összes anyag, és hogy riportot akar velem csinálni ! • »“i_ Ismeri Sámán Ildi- . köti ... 1 — A Népszavánál újságíró. Én viccre vettem, a mondtam, hogy téved, mert nem hiszem, hogy nála lehet. A blőffoket pedig nem szeretem. A dokumentumok három példányban készültek: egy van nálam, egy a Reorg Rt-nél, a harmadik pedig — azt hiszem — a Hadiipari Hivatalban, dr. László Jenőnél. Nem feltételeztem, hogy privát, újságírói kézbe került egy olyan anyag, amelyre az első percben, január 16-án kértük, hogy titkos maradjon. — 8 erre ígéretet le kaptaki — 8 erre ígéretet ia kaptunk. Megmondtam a hölgynek, hogy ha netalántán tényleg a birtokában van, monúja meg, hogy ki az, aki neki adta, illetve fénymásoltatta a számára. Felhívtam egyben a figyelmét arra, hogy ha ezt leközli, nem nekünk okozza a legkomolyabb kárt, a kormányhivatalokban óriási probléma lehet ebből, ó azt mondta, hogy az utcán találta, Kértem, hogy ezt az Újságcikket akkor se közölje le, ha a dokumentumok a birtokában1 vannak, mert aki odaadta neki, az nem gondolta végig a következményeket. Megígérte, hogy amenynyiben a tanácsadója javasolni fogja, nem közli le a cikket, a akkor jelentkezik nálam másnap reggel. Várhattam. De reggel hat órától kezdve a lakásomon csörögtek a telefonok, s olvastam ezt a formedvényt. Rögtön reagálni nem kívántam rá. Másnap este felhívott, hogy folytatja a cikket, mondtam, ha ilyen bátor, folytassa. —8 mi történt, mi fog történni ezután t — Ezek után az egész Reorg Rt. — aminek a pénzintézeti központ, a Kupa úr a tagja— kikérheti az egészet. Két hónap a rendelkezésére állt azóta is a kormánynak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a azoknak az uraknak, akik ezt meg akarták volna vétózni. Miért nem vették meg eredetileg ók, miért nem üzemeltetik?— Fel fogom ajánlani/azt a lehetőséget, hogy üzemeltesse a gyárat a kormány, ám utaljon át annyi pénzt, amennyi kára keletkezett az alapítványnak. S ellenőrizzék, hogy diáksportra, tömegsportra, szellemi és testi fogyatékos gyerekekre lesz költve az utolsó fillérig a pénz. — Ez azt jelenti, hogy visszalép a PO-tól t — Nem lépek vissza, csak teszek egy javaslatot a kormánynak, ha ennyire akarják üzemeltetni, akkor tessék. De mivel az alapítványunkat komoly kár érte, azt térítsék meg nekünk. Külföldi partnerek, például Svédországból, már nehezményezték, hogy belekeveredtek egy ilyen — hogy is mondjam — fegyverüzletbe. —A titokban maradóira mi okuk volt, » mit izóltak ehhez azok az üzleti partnerek, akikkel tárgyalt t Hiszen az, ahogy ment áll a dolog akár az ön komolyságát is megkérdőjelezheti. — Az üzleti tárgyalások miatt volt szükség a titokban maradásra. S nem az én komolyságomat kérdőjelezi meg, hanem a hadiipar vezetéséét és a kormányét. Tisztában vagyok azzal, hogy van szólásszabadság, s mindenki elmondhatja a véleményét, de hogy emberek nem tudnak disztingválni... Arról nem beszélve, hogy nem én fújtam fel ezt az ügyet. Ez nem hadiüzem. Ez egy vicc. — Pedig most nagyon sokan éppen azt nehezményezik a sajtóban, hogy hogyan vehet meg egy alapítvány egy hadiüzemet f — Ez egyáltalán nem hadiüzem. Az, hogy ezeket a repülőgépeket, helikoptereket ott javítják, az még nem teezi hadiüzemmé. A FEG-et is — amiről az egész ország tudja, hogy hadiüzem — a hollandok most veszik meg. Miért nem fújták fel az ügyet? Vagy miért nem fújták fel a Videotonnál? Mert más vette meg. — Ki állhat az ügy mögött f . — Ez nagyon hamar napvilágra fog kerülni, Remélem, azok a személyek, akik emögött állnak, levonják a következtetéseket, s félreállnak. — Jó, nem hadiüzem, de akkor is a legszorosabban kötődik a honvédelemhez, a Honvédelmi Minisztériumhoz. Tehát minden szinten tudni kell O Gépgyár szanálásának a pillanatnyi állásáról, a tenderen indulókról és így tovább. — Tudott is róla. Mindenki kapott tájékoztatót — a másolati példányok nálam vannak, lefűzve. A győzelemről is tudtak. És örültek is, hogy olyan magyarok viszik, .akik a sportot támogatják.
