Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
Csurka István Magyar Fórum, 1992.márc.12. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSÉHEZ Ha megkérdeznék a magyar polgárokat, hogy mikorra teszik a rendszerváltást, a nagy töbség csak legyintene: semmikorra. Egy másik komoly tábor a szabad választásokat és az Országgyűlés megalakulásának idejét jelölné meg. Olyanok, akik az átírt alkotmány kihirdetésével és a Köztársaság kikiáltásával azonosítanák az * új rendet, igen kevesen volnának. A kilenc alkotmánybíró minden bizonnyal e kevesek között volna. 1992. március 3-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az Országgyűlésnek az elmúlt rendszerben politikai okokból nem üldözött bűncselekmények elévüléséről hozott törvényét. Szigorú ítélet, politikai, az a jelentése, hogy nincs rendszerváltozás. Nincs, mert hiábavaló volt a 301-es parcella gödreibe zsákban belökött mártírok újratemetése, hiábavaló a politikai üldözöttek szövetkezése, részleges kárpótlása, igazságtétele, azokat, akik velük szemben a bűncselekményeket elkövették, akik kínozták és öldösték ókét, akik a sortüzeket vezényelték, akik a gonosz apparátusokat mozgatták, nem lehet megbüntetni, mert bűncselekményük elévült. Mint a rendszer, amelyik lehetővé tette számukra a bűnelkövetést, avagy pontosabban, mint a rendszer, amelyet már nem tudtak fenntartani bűnös tevékenységükkel. Csakhát, sajnos ez sem pontos, mert ugyan elmúltnak tekinthetó-e a rendszer, amelynek bűnoszlopait megvédi a ledöntéstől az Alkotmánybíróság? Nincs teljes rendszerváltozás, mert az Alkotmánybíróság nem ismeri el a szabadon választott Országgyűlés jogát arra, hogy a múlt rendszert ténylegesen elmarasztaló törvényt hozzon, hogy gyökeresen rendszerváltoztató törvényt hozzon. Az Országgyűlés nem politizálhat és nem teljesítheti ki a békés átmenetet valódi rendszerváltozássá, mert az Alkotmánybíróság már megvalósultnak látja a jogállamiságot, holott még nem az. Miféle jogállam az, amelyikben az Amerikából hirtelen hazaugrott, hadart beszédű tévéelnök azt mondhatja a miniszterelnök figyelmeztetésére, hogy törvénytelenül járt el a Köztársaság Elnöke által felesketett alelnökével szemben, hogy majd megvizsgáltatja a saját jogászaival. •• Egy dél-amerikai nagyültetvényesnek magánhadserege van, egy olajsejknek testórsége, Hanldss Elemérnek saját jogászai. Egy jogállam- ■ ban? Jogállam az, ahol erő, összeköttetés és a szétesett pártállamban szerzett előnyök érvényesítése a jogértelmezés kérdése? Jogállam az, ahol az Állami Számvevőszék súlyos gazdasági bűncselekményeket tár fel és ezt nem követi felelósségrevonás, sót a rendcsinálót még a repü- ■ lógép fedélzetéről lefegyelmizheti a maffia vezér? < De térjünk vissza az Alkotmánybíróság zsibbasztó politikai döntéséhez. Ahhoz, hogy vala- • mely bíróságnak, akár alkotmánybíróságnak széles körű tórvénvesítése fejlődjön ki, hogy 1 döntései mindenki által tiszteletben tartottak legyenek, nem elég egv-két deklaráció. Egy ilyen testületnek a működésével és pártatlan ítéleteivel kell kivívnia a széles körű társadalmi elismerést. Ha például egy ország a rendszerváltozás állapotában van és egy elpusztult régi rosszból törekszik egy elképzelt jobba, mert ez létszükséglet és az élvemaradás feltétele, akkor a legfelső alkotmányórzó testületnek is minden ítéletével ebbe az irányba kell mutatnia ahhoz, hogy a közvélemény, a társadalom elfogadja és tiszteletben tartsa az ítéleteit, a törvényt Az Alkotmánybíróság elmarasztaló ítéletének indoklása szerint maga a testület is érezhette, hogy nem jár teljesen tiszta úton és döntésének óhatatlanul politikai felhangjai keletkeznek, mert meglehetősen körülményes magyarázattal fonja körül magát a döntést, fi Zétényi-Takács törvény azt akarta kimondani JThogy a régi rendszer bizonyos főbenjáró bűnöket nem üldözött és ezek ezért évülhettek el Bűnt nem üldözni, gyilkosokat és verólegénveket jutalmazni, magas állásba tenni maga is bún. Ki nem tudja itt, hogy az elmúlt rendszer előléptette a sortüzelő pufajkásokat, villákat és haszonélvezeteket adott a körömletépóknek, a vérbíráknak és ügyészeknek. Kétségtelen, hogy ezek a bűnelkövetők azóta vagy elhullottak vagy' megöregedtek. Teljeskörű fizikai megbüntetésük lehetetlen. Ha azonban a törvény a Köztársaság elnökének aláírásával törvényerőre emelkedett volna, akkor nemcsak a még előállítható bűnelkövetők váltak volna felelősségre vonhatókká, hanem magától értetődően ki lett volna mondva az ítélet az egész rendszerről amelyben a bűnök elévültek. Akkor ezzel a rövidke kis törvénnyel ennek az új rendszernek a polgárai akik szabadon választottak maguknak Országgyűlést el lettek volna választva az előző rendszertől, így pedig az Alkotmánybiróság jóvoltából össze vagyunk kötve vele. Ezt az átutalást átmentést az Alkotmánybíróság a jogállamiság fogalmának a sajátságos, megalapozatlan értelmezésévei bűvészkedéssel éri eL Az Alkotmánybíróság határozatának Hí. fejezetében ez áll,-idézem: „Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszerpek a korábbitól gyökeresen különböző új minőségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy a - idézet az Alkotmányból - Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." Ez akkor ott nem volt több egy szándéknyilatkozatnál és ma is messze van attól, hogy valóság legyen. A társasalom nagy többségének mindennapi tapasztalata ezt nem igazolja. Még nem. .. . . Papíron persze igaz, amit az Alkotmánybíróság állít Szűrös Mátyás, az akkori, valójában nem választott, hanem behelyezett akkori Országgyűlés elnöke, az ideiglenes köztársasági elnök, az Országgyűlés mai szocialista alelnöke, régebben az egypárt központi bizottságának a titkára, még régebben, moszkvai nagykövete, valóban kiállt akkor; október huszonharmadikán az Országház erkélyére és kihirdette a Köztársaságot, de ebben akkor két dolgot látott a társadalom: egy kétségkívül előremutató tettet és egy átmentési műveletet Jó-jó, szép-szép, majd innen lépünk tovább, ha lehet Még itt voltak a szovjet csapatok Az ország nem volt független. Jogállam? Ugyan kérem, ezt senki sem hitte el. Utána jött a Dunagate-ügy, például. Szűrös kihirdette a Köztársaságot, utána, ha elhozta, megnézhette a ID/3-as jelentéseket az ellenzékről. Ha tehát az Alkotmánybíróság pártatlanul járt volna el, elsőül azt kellett volna megvizsgálnia, hogy ez a mondata az alkotmánynak megáll-e. Hogy az akkori szándéknyilatkozat megvalósult-e. Mert addig jogállamra hivatkozni, amíg nincs teljes jogállam, még ha benne van is az alkotmány szövegében, nem helyénvaló. Addig ez csak egy politikai ítélet, amelyet az emberek nagy része nem is tud másként látni. Az Alkotmánybiróság maga alatt fűrészeli a törvényesség ágát No, persze nem véletlen, hogy az Alkotmány
