Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-17 / 8223. szám

Liberális Fórum — MDF-színekben? Heti Magyarország, 1992.márc.13. Beszélgetés Furmann Imrével — Elegánsan szerény kiállítású, kar­csú füzet jelent meg a közeli napok­ban, fedlapján az MDF tulipános emb­lémájával, Liberális Fórum címmel. A kiadvány a nemzeti liberalizmus eszme­körét képviselő .Jórumosok" tavaly ok­tóberi konferenciáján elluingzolt elő­adásokat, hozzászólásokat dokumentál­ja. Milyen várakozással hívták ételre fél esztendeje azt a bizonyos miskolci tudományos tanácskozást, s milyen cél­lal adják most— hónapok múltán — közkézre az akkor elhangzottak nyom­tatott leiratát? — Lényegét tekintve mindegy, hogy a tavaly októberi vagy az ez évi márciusi helyzetet tekintjük-e: ténysze­rűen nem többről van szó, mint hogy a Magyar Demokrata Fórumban kezde­tektől jelen volt értékhordzó közösség látványosan összeszerveződött. S nem valami vagy valakik ellen, hanem az­zal a határozott igénnyel, hogy körülte­kintően megfogalmazza eszmei önma­gát, viszonyát a társadalom közegé­ben, helyzetét a párton belüli más irányzatokhoz és pártokhoz képest. Te­hát önmagában véve már maga az kü­lönös jelentőségű, hogy tavaly október­ben létrejött a miskolci konferencia. Ami talán korábban is megtörténhetett volna — amiként jóval előttünk mani­fesztálódtak az MDF más szellemi mű­helyei. Csak hát az 1987 óta felgyor­sult sodrásban annyi minden történt, hogy minden esztendőt akár öltel-tíz­­zel is szorozhatnánk; s mi nem óhajtot­tuk megfontolatlanul „magunkat elsiet­ni”. Mi, akik belülről figyeljük ós szen­vedjük meg a közélet belső folyamata­it, fontosnak tartottuk, hogy akkor lép­jünk elő, amikor elv- és érvrendszerün­ket már átgondoltan megfogalmaztuk; s a másságok iránti elfogadó türelem alapján, nem engedve politikai indula­toknak, nem politikai taktikából vagy praktikaként adhatunk választ az embe­reket naponta érő történelmi kihívások­ra. Ezért döntöttünk úgy tavaly, hogy első jelentős összejövetelünk legyen a szűk körű tudományos tanácskozás és nagy létszámú fórum olyan ötvöze­te, ahol az érdeklődők megismerked­hetnek tudományos igényű előadások jóvoltából a nemzeti liberalizmus esz­mekörével, értékminőségével. S en­nek eredményéről számol be most a Liberális Fórum című időszaki kiad­ványunknak az első száma. — Furmann Imre az MDF alapító tagjainak egyike, türelmességet hirde­tő, megegyezésteremtő, a mozgalom belső egységéi őrző alelnöke. Most a nemzeti liberálisok mezében, a Liberá­lis Fórum Alapítvány nevében felelős kiadóként jegyez egy Liberális Fórum nevű kiadványt. Jele ez valamiféle el­mozdulásnak, erőeltolódásnak, hang­súly-áthelyeződésnek az MDF-en be­lül? — A kérdés ilyen értelemben igen sarkos, túlméretezett. Én roppant egészségesnek ítélem meg, ha különfé­le értékhordozó csoportok tisztán és vi­lágosan meghatározzák önmagukat a nyilvánosság számára is. Ez nálunk is, más pártoknál is kívánatos és gyümöl­csöző. Jól tudom, hogy már a mi mis­kolci fellépésünket megelőzően na­gyon sokan szerelték volna szembeállí­tani egymással az MDF-en belül léte­ző irányzatokat. De hát ez csakis ak­kor vezethetett volna eredményre, ha maguk a Fórum mozgalmi körében megjclcniteil értékek állnának szem­ben egymással. A nemzeti liberaliz­mus azonban olyan eszmekor, olyan ér­tékeket képvisel, amelyek a kezdetek­től szerves részei a magyar demokra­ták mozgalmának. S olyannyira termé­szetes tartozéka életünknek, hogy pél­dául nem gondolnám képtelenségnek: a mai Magyarországon mindenki, min­den párt is, versengve vállalja az olyan alapvető liberális elvet, mint azt, hogy ki tud teljesebb anyagi és szellemi sza­badságot biztosítani a nemzetnek. — Antall József, az MDF elnöke is nagyon világosan megfogalmazta, hogy a Fórumon belül képviselt alapér­tékeket ugyanazon ember tökéletesen konfliktusmentesen integrálhatja magá­ban. Vagyis a népi-nemzeti, a liberális és a keresztényi eszmekömek egy idő­ben befogadója lehet. Hiszen, például, magunkénak valljuk a keresztény ve­zérelvet (mert természetesen nem a bi­gott vallásosságra gondolok, ami az MDF-től távol áll), mely tisztességet és becsületet kíván az embertől. És hál a liberális szabadságelv szerinti piac­­gazdaságban nem hasonlóképpen ke­­rül-e partvonalra az, aki becstelen vagy tisztességtelen? Vagy éppen a nem hordószónoki agyalágyultsággal összemaszatolt, hanem a bibói, a Né­meth László-i szellemiségű népi-nem­zeti irányzat és a nemzeti liberálisok között jószerivel csak a magánszféra megítélésében mutatkozik eltérés. A gazdaságot tekintve mindkettő a haté­konyan működőképes piacgazdaságot szorgalmazza; a politika közegében mindketten arra törekednek, hogy az állam szerepe ne terjedjen túl a gazda­ság résztvevőinek felügyeletén, enged­jen azonban utat szabad érvényesülé­süknek. (De persze akadályozza meg egyebek között az állami vagyon áron aluli elkótyavetyélését.) Egyedüli ran­gos különbség az, hogy míg a népi­nemzeti irányzat a magánszférában az istápoló közösségszolgálat misszóját hangsúlyozza, addig a nemzeti liberáli­sok a gazdaságban, az önkormányzat­ban, a kultúrában stb. egyaránt az önál­ló egyén lehetőségét és felelősségét emelik ki. — Bár ^provokatív a kérdés, fölte­szem: az országjárások alkalmával ta­pasztaltak szerint értik-e a „mezei pol­gárok" pontosan a politikában és saj­tóban használt olyan fogalmak tartal­mát, mint népi-nemzett vagy liberális? Esetleg nem okoz-e zavart bennük, ép­pen az utóbbi terminus (s eszmei-politi­kai tartalom, módszer, stílus) lejárató­

Next

/
Thumbnails
Contents