Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

» Új Magyarország, 1992.febr-^29. jog Tvonmáival — kiemelt cél­kitűzésnek .tekinti a helyi, re­gionális és határon .túli levegő és vízi .szennyeződés elleni küzdelmet, a határokon átve­zető vízi utak vízminőségének védelmét, e az elében valló együttműködést. Igazán nem (közömbös az sem, hogy nem .tárták fel a térség szeizmológiai viszo­nyait és az ebből adódó veszé­lyeket. Tisatolt .Miniszterelnök Úr! A magyar ikormány az épít­kezés felfüggesztése óta a kör­nyezeti problémák közös fel­tárásának igényével, tárgyalá­suk útján kereste a probléma megoldását. Az általunk sú­lyosnak ítélt kérdésekről több­ször .tájékoztattuk mind szó­ban, mind írásban cseh és szlovák tárgyalópartnereinket. Az önök szakértői ugyanakkor eddig még nem ismertettek velünk olyan összeállítást, amelyik bizonyítaná, hogy az általunk .ismertetett várható károk, kockázatuk nem való­sak. Ezért szorgalmaztuk mi is nemzetközi szakértők bevoná­sával háromoldalú közös szak­értőbizottság létrehozását, hogy a felelős közös döntés­hez mindkét fél megfelelő tá­jékozottság birtokában legyen. Ez mindkét léi számára döntő fontosságú. A háromoldalú vizsgálatokra eddig azér t nem kei ülhetett 'sor, mert sem az 1991. decemberi találkozóik' sem azóta a cseh és szlovák fél nem vállalta az 1977. év.i államközi szerződéssel ellen­tétes építési munkálatok fel­függesztését, amit mi a közös szakértő .testület létrehozása racionális előfeltételének te­kintünk. Sót nagy aggodal­munkra, a decemberi tárgya­lást követő, 1992 január 23-án keLt levelében Miniszterelnök Úr a bösi erőmű — csak cseh es szlovák területen megvaló­suló, egyoldalú — üzembe he­lyezésére irányuló munkálato­kat elrendelő kormánydöntés­ről tájékoztatott, az azóta el­telt időszakban az építkezés ütemének fokozásáról szóló hí­rek étkeznek. Ez — minden háromoldalú vizsgálat közbe­jötté nélkül — .továbbviszi u vázolt ökológiai veszélyt, és a Duna egyoldalú döntéssel való elterelése súlyos nemzetközi jogsértést valósit meg. A Duna egyoldalú elterelé­sére irányuló munkálatokat a cseh és szlovák fél a magyar felfüggesztő döntésekre vála­szul — pótmegoldásként — jelentette be, vélelmezve, hogy a magyar döntések az 1977. év.i államközi szerződés meg­szegését jelentik. Ezzel ellen­iéiben szeretném hangsúlyoz­ni, hogy az építkezésük fel­függesztése magyar részről nemcsak elkerülhetetlen, de a nemzetközi joggal is összhang­ban álló lépés volt. Ennek alá­támasztására számos érv fel­hozható. Itt most csak a leg­­fantosabbra utalok: a magyar fél1 ökológiai szükséghelyzet­ben cselekedett. Ez azént zárja ki a felfüggesztést elrendelő kormányzati intézkedések jog­ellenességét, meri ez volt az egyetlen Jehetőség arra, hogy az ország és a .térség ilaikossá­gának lényegbevágó érdekeit megóvják. Nemzetközi jogi alaptételként rögzíthető, hogy a szerződés teljesítése olyan elviselhetetlen ökológiai követ­kezményükkel Jár.t voLna, ame­lyek felelős kormányzat szá­mára nem vállalhatók. Ezért a munkálatok felfüggesztésé­ről szóló magyar döntés nem volt jogellenes. Ezzel szemben a Duna egy­oldalú elterelése nemcsak az 1977. évi államközi szerződés hatályát kérdőjelezi meg, nem­csak ellentétes azzal, hanem a nemzetközi jog több előírását is sérti. A pótmegoldás ellenté­tes a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásá­nak elvével, amely a nemzet­közi jog kötelező szabálya. A Duna Pozsonyt elhagyva nem­zetközi határfolyóvá válik, te­hát részben magyar, részben cseh ós szlovák főhatalom alá kerül. Ebből következik, hogy a közös határfolyó sorsáról csak a két állam egyetértésé­vel lehet dönteni. Az ideigle­nes megoldás ellentétes az ál­lamhatárok sérthetetlenségének Ívével. Ezért megvalósítása sszeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányában és a helsinki záróokmányban elfogadott alapelvekkel. A Duna elterelé­se ugyanis a közös szakaszról cseh és szlovák .területre vinné át a hajózási fővonalat, amely jelenleg a párizsi békeszerző­dés — közvetve a trianoni bé­keszerződés — előírásai sze­rint a két állam határát képe­zi. Az egyoldalú intézkedések megvalósulása esetén azonban alapvetően megváltozna a ha­tár jellege. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A .tavalyi év során kormá­nyaink meghatalmazottainak találkozóin egyetértés volt ab­ban, ho©' a Jényegi problémák szakmai-tudományos jellegű­ek, kölcsönös vólt a háromol­dalú szakmai bizottság létreho­zására irányuló törekvés. Azonban a bizottság létreho­zásának célját, munkájának értelmét megkérdőjelezi a cseh és szlovák oldalon .történő — magas szintű kormánydöntés­sel jóváhagyott —, a bósi víz­lépcső egyoldalú befejezésére irányuló építési tevékenység. Felelős közös állásfoglalás a szakmai-tudományos problé­mákban való tisztánlátás nél­kül nem képzelhető el. Így — a magyar kormány 1992. feb­ruár 20-án hozott határozatá­nak megfelelően — ismételten kérem az 1977. évi államközi szerződéssel és a nemzetközi jog általános normáival nem összeegyeztethető épitési tevé­kenység felfüggesztésére, hogy ezzel lehetővé váljék a három­oldalú vizsgálat haladéktalan megkezdése és az államközi jogvita 'kölcsönös megyegye­­zéssel történő mielőbbi megol­dása. Az most ia döntő feladat, hogy a feszültség növelése he­lyett, itt, Európa szivében to­vább biztosítsuk a békét és stabilitást, a „visegrádi hár­mak" és országaink együttmű­ködését. Ez a felelősség terhel most bennünket. Ehhez a vá­zolt közös úthoz a cseh és szlo­vák kormánytól várjuk az egyetértést. Ha a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság kormánya mégis elutasítaná javaslatun­kat, és folytatja a Duna elte­relésére irányuló, a nemzetkö­zi jogot súlyosan sértő munká­latukat, ezzel nagyon nehéz helyzetet teremt. Nemcsak nemzetközi egyezmények sorá­nak sérelme demonstrálódnók tovább, hanem egyoldalú ak­tusaival a cseh és szlovák fél az 1977. évi államközi szerző­dést is megsérti, annak hatá­lyát is megkérdőjelezi, a szer­ződést mintegy már nem léte­zőnek tekinti. Ezzel a Cseh és Szlovák Köztársaság kormánya a magyar kormányt a szerző­dés felbontásának kényszer­­helyzetébe hozza. Erre az eset­re kell mondanom, tisztelt Mi­niszterelnök Úr, hogy ameny­­nyiben minden reményünk és ésszerű kérésünk ellenére, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya ésssze­­rű határidőn belül nem talál lehetőséget a háromoldalú vizsgálatok megkezdésére, és egyidejűleg az egyoldalú mun­kálatoknak a vizsgálatok ide­jére történő felfüggesztésére, akkor a magyar kormány e kényszer hatására nem tehet mást, minthogy felbontja az 1977. évi államközi szerződést. Tennie kell ezt a környezeti­ökológiai értékek, a térség né­pei és a jövő generációi létfel­tételeinek, a nemzetközi jog és Magyarország területi szuvere­nitásának védelmében. Tájékoztatom, hogy a kor­mány a fentiekhez az Ország­­gyűlés előzetes felhatalmazását kérte. Befejezésül annak a hitem­nek adok kifejezést, hogy a vá­zolt tárgyalásos megoldást or­szágaink mind a. közvélemény, mind a szakmai-tudományos körök, mind a felelős kor­mányzati tényezők el tudják fogadni. Kérem, fogadja őszinte nagy­rabecsülésemet. Köszönti: ANTALL JÓZSEF ^ Vt

Next

/
Thumbnails
Contents