Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-14 / 8220. (8221.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.11.

Március 15. előtt

Emelt fővel Európába

Az 1848-as szabadságharc egy modernizációs, egységesítő társadalmi, politikai, történelmi folyamat tetőpontja. Magyarországon március 15-ével lezárult az Európához történő felzárkózást, a magyar hagyományokhoz való visszatérést, az anyanyelv megújítását is jelentő reformkor. Ennek az ünnepnek a jelentőségéről, jelenünket befolyásoló hatásáról beszélgettünk Jeszenszky Géza külügyminiszterrel.

Egyszeregy és éljen!- Miniszter úr, a: ön számára milyen ünnep március idusa?- Egy erdélyi író önéletírásában olvastam, hogy az iskolában, az egyszeregy skandálásakor a hatszor nyolc az negyvennyolc után mindig felkiáltottak: Éljen! Nos, az én szívemben is így él ez a nap. Kitörölhetetlenül, magasztosan.- Más ünnepeinkhez képest makulátlanul tiszta március 15-c. Miként maradhatott meg ennyire kikczdhetetlennek az emlékezetünkben?- A forradalom bukásának tragikuma feledtette. de legalábbis elhalványította a forradalom vezetői között feszülő ellentéteket, alapos nézetkülönbségeket, mérges vitákat. Az is nyilvánvaló előttünk, hogy a kedvezőtlen nemzetközi helyzet fojtotta meg a forradalmat, tette lehetetlenné a szabad, nemzeti hagyományaira támaszkodó Magyarország megteremtését.- Három éve csendes, vértéiért, ám az 1848- asra sok tekintetben emlékeztető forradalom zajlott le hazánkban. Most kedvezőek számunkra a nemzetközi viszonyok?- Miként 1848-ban, négy évvel ezelőtt is idegen érdekeket kiszolgáló korszak zárult le. Nagy különbség, hogy ezúttal ígéretes nemzetközi helyzetben. Már az eddig eltelt idő is bizonyította. hogy képesek vagyunk újra felfedezni nemzeti értékeinket, esélyt adni népünknek az Európához való újracsatlakozásra, s ezért nemzetközi megbecsülésünk az elmúlt másfél évben csak növekedett.

Fogdmegeh és ljfú Gárda-Hozzásegíthetnek bennünket ehhez a március 15-i ünnepségek is, amelyek eddig meglehetősen felemás képet mutattak?- A tanulóifjúság a felnőttekkel együtt tiltakozott a pártállami időszak hivatalos ünnepségei ellen. Az időnként tiltott kokárdák csak azért is kitűzésével, az ünnepélyekre becsempészett, szabadságért kiáltó versekkel. Különösen a hetvenes évektől kezdve erősödtek föl a kormány vezérelte megemlékezésekkel szembeni ellenérzések. Akkoriban az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam, a Nemzeti Múzeum épületében. A kertben megtartón ünnepség „hátterét" is láttam. A készültséget, a fogdmegembereket, a felhecceit „Ifjú Gárdát", akik őrködtek, hogy ne „fajuljon" tüntetéssé az ünnepség. Még így is tiltakoztak a résztvevők százai, ezrei. Többször elénekelték a Himnuszt. vagy nem akartak hazamenni a műsor végén, ki kellett terelni-szorítani őket a múzeum kertjéből. A nyolcvanas években már komolyabb összetűzésekre is sor került a nem hivatalos ünneplők és a rendőrök között. A magv ar ifjúság tehát nem hagyta magát elhallgattatni a legnehezebb időkben sem, szívében ott élt március 15-e. s ott él ma is.- A nyolcvanas évektől elementáris erővel tört fel e nap megünneplésének vágya. Mi van e mögött, a régi rend elfáradása vagy a múlttal való azonosulás óhajai’- A történelemírásban-szemléletében a hetvenes években új irányzat jött létre. Lényege a történelmi eseményeket, hősöket megfosztani a hozzájuk kötődő eszményektől, idealizmustól: bebizonyítani, hogy a hőstettek mögött nem a nemzet, a haza. a szülőföld szolgálata állt. lehet, hogy meg sem történtek ezek a hőstenek, önös érdekek álltak mögöttük. Nyugaton is divatba jött társadalomtudományban, társadalomismeretben feloldani a történelmet, és így szinte kiiktatni az iskolából. A nyolcvanas évek második felében a nemzet már nemcsak a kommunizmus ellen tiltakozott tehát, hanem ez ellen a magyarság kisebbségrendűségi érzését erősítő történelemszemlélet ellen is. Nem engedtük magunkat megfosztani a múltunktól, híven akartuk megismerni a történelmünket, nagyjainkat. Illúziók és lekicsinylések nélkül.- Éppen a mi régiónkban zajló események, háborúk figyelmeztetnek a nemzet, a múlt felfedezésével járó veszélyekre, például a nac ionalizmusra. Hogyan védekezzünk ellene?- Veszély akkor van. ha jogos vagy vélt sérelmei annyira elragadtatnak valakit, hogy gyűlölni kezd más népeket, nemzeteket. Az igaz