Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-12 / 8201. szám
A magyar—német szerződés európai színvonalú Van egy jómódú unokabátyánk ttogyar Hírlap, 1992.febr.8. « MH-informéció Amíg Magyarország szomszédságában fennáll á háborús helyzet, addig Németország nem adja el azokat a volt NDK-fegyvereket, amelyeket Magyarország meg szeretne tőle vásárolni. Egy későbbi időpontban viszont elképzelhető a magyar igény kielégítése — mondta Helmut Kohl német kancellár azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet vendéglátójával, Antall József miniszterelnökkel közösen tartón tegnap délben, látogatása befejeztével. Kohl méltatta azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az Antall-kormány irányításával a rendszerváltás során elért. Nagyon jól ismerem, nem utolsósorban a volt NDK-s tapasztalatok alapján, mit jelent a hosszú, több évtizedes kommunista uralom után a gazdaság átállítása, milyen nehézségek• kel jár ez az érinten lakosság szá. mára — mondta a kancellár. Kiemelte azt a sokoldalú együttműködést, külön szólva a biztonságpolitikáról, amely a két országot, az alapszerződés aláírásával immár még szorosabban, összeköti. A német egységről szólva Helmut Kohl kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez hozzájárul Európa egységesüléséhez is. Antall József megköszönte a kancellárnak, hogy optimizmussal nyilatkozott a magyar jövőről. A tegnap aláírt alapszerződésről a miniszterelnök kijelentette, az egy olyan keretszerződés, amely további megállapodásoknak nyit utat, s a további részletmegállapodások fogják megtölteni a jövőre nézve is megfelelő tartalommal. Ez a szerződés valódi európai szerződés, európai országok között, európai normák szerint. Bennefoglaltatnak azok az alapelvek, az emberi jogoktól a kisebbségi jogokig, amelyeket mi Európában fontosaknak tartunk. A magyar külpolitikáról szólva Antall József kiemelte, hogy az nagyon tudatosan alakított külpolitika, prioritása a több lábon állás, és jellemzője, hogy alapvető kérdéseiben a kormánypártok és az ellenzéki pártok lényegében azonos nézeteket vallanak. Politikánk alapvető célja az európai integrációban való részvétel — hangoztatta a miniszterelnök — ugyanakkor elkötelezett hívei vagyunk a transzatlanti gondolatnak is. Antall József ezután rátért a magyar-német gyakorlati együttműködés méltatására. Utalt a több mint egy évezredes kapcsolatokra, azok kulturális, tudományos vonatkozásaira.A magyar-német gazdasági , kapcsolatokra kitérve Antall József kijelentette, hogy azok eddig is j meghatározóak voltak. A korábbi i NSZK és NDK külön-külön is a második és a harmadik helyet foglalta el külkereskedelmünkben, akkor amikor a Szovjetunióval való kapcsolat részesült előnyben. A két ; ország együtt akkor is a legelső helyen állt külkereskedelmi kapcsolatainkban. Ma Németország első számú külkereskedelmi partnerünk, exportunk 25 százaléka irányul oda, a vegyes vállalatok terén az első, a befektetések területén pedig az Egyesült Államok után a második helyen áll. Ugyanakkor adósai is vagyunk, miután a korábbi rendszerben felvett hitelek közel 40 szá! zaléka német bankoktól származott. Az elmúlt esztendőben már egyensúlyba került az export és az import a két ország között. Arra törekszünk — mondta a miniszterelnök —, hogy minden területen felhasználva az eddigi megállapodásokat, rendezzük a korábbi problémákat. Ezek közé tartozik a korábbi NDK-val kialakult 16 milliárd forintos tartozásunk, aminek rendezését meg kell oldanunk. Antall József meggyőződését fejezte ki, hogy meg fogjuk találni a megoldás módját, a szakértők máris intenzíven folytatják tárgyalásaikat a szaldóprobléma kezelésére, illetve I áthidalására. Antall József ismételten hangsút lyozta, hogy Németország, mint az ; európai integráció vezető ereje, s ezen az integráción belül egyik fő támogatónk, immár államközi szerződésben vállalta támogatásunkat az Európai Közösséghez való csatlakozásunkban. A'miniszterelnök néhány szóval érintette az ország belpolitikai helyzetét, kijelentve, hogy Magyarország politikailag stabil, szilárd 60 százalékos kormánykoalícióval és egészséges arányú, .40 százalékos ellenzékkel. Komoly erőfeszítések történtek a piacgazdaságra való áttérés érdekében, de ezzel együtt meg kell mondani, hogy 1992 az egyik legnehezebb esztendő lesz ' számunkra. Ha a végére érünk, remélhető, hogy már a lakosság is látni fogja a felemelkedés jeleit. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a külföldi szemlélők pozir j tívabban ítélik meg működésünket, jobbnak találják gazdasági helyzetünket, mint saját lakosságunk, és főleg jobbnak találják a nálunk kiaj lakúit gazdasági helyzetet, mint a [ volt kommunista tömb bármely országában. „Nekünk sajnos, Németország keleti felével ellentétben, nincs egy gazdag bátyánk, viszont úgy vélem, van egy jómódú unokabátyánk” — jelentette ki Antall József, a hallgatóság derültségére. • A G. A magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy kis ország nagy keresztje,,, amely azonban mégis mindig emlékeztethet a magyarság, illetve az egész kelet-közép-európai régió helyzetére. Az előző nap aláírt magyar-német alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren időt álló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Az eredetileg tervezettnél mintegy negyedórával hossszabra nyúlt megbeszélésen főként a gazdasági kapcsolatok kérdéséről váltott szót Helmut Kohl és Göncz Árpád. A magyar államfő — miután rámutatott, hogy a magyar gazdaság bebizonyította életképességét — kérte, hogy a jövőben nagyobb mértékben invesztáljanak bank- és termelőtökét a németországi befektetők. Derűlátásra buzdította a magyarországi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet péntek délelőtt folytatott a Magyarországi Németek Szövetségének vezetőivel. A német kancellár szerint ez a optimizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német kisebb- ' ség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Pénteken, a délutáni órákban elutazott Budapestről Helmut Kohl, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja.
