Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-12 / 8201. szám

A magyar—német szerződés európai színvonalú Van egy jómódú unokabátyánk ttogyar Hírlap, 1992.febr.8. « MH-informéció Amíg Magyarország szomszédsá­gában fennáll á háborús helyzet, ad­dig Németország nem adja el azokat a volt NDK-fegyvereket, amelyeket Magyarország meg szeretne tőle vá­sárolni. Egy későbbi időpontban vi­szont elképzelhető a magyar igény kielégítése — mondta Helmut Kohl német kancellár azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet vendéglá­tójával, Antall József miniszterel­nökkel közösen tartón tegnap dél­ben, látogatása befejeztével. Kohl méltatta azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az An­­tall-kormány irányításával a rend­szerváltás során elért. Nagyon jól ismerem, nem utolsósorban a volt NDK-s tapasztalatok alapján, mit jelent a hosszú, több évtizedes kommunista uralom után a gazda­ság átállítása, milyen nehézségek­­• kel jár ez az érinten lakosság szá­­. mára — mondta a kancellár. Ki­emelte azt a sokoldalú együttmű­ködést, külön szólva a biztonság­­politikáról, amely a két országot, az alapszerződés aláírásával immár még szorosabban, összeköti. A né­met egységről szólva Helmut Kohl kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez hozzájárul Európa egysé­gesüléséhez is. Antall József megköszönte a kancellárnak, hogy optimizmussal nyilatkozott a magyar jövőről. A tegnap aláírt alapszerződésről a miniszterelnök kijelentette, az egy olyan keretszerződés, amely további megállapodásoknak nyit utat, s a további részletmegállapo­dások fogják megtölteni a jövőre nézve is megfelelő tartalommal. Ez a szerződés valódi európai szerző­dés, európai országok között, euró­pai normák szerint. Bennefoglaltat­­nak azok az alapelvek, az emberi jogoktól a kisebbségi jogokig, ame­lyeket mi Európában fontosaknak tartunk. A magyar külpolitikáról szólva Antall József kiemelte, hogy az na­gyon tudatosan alakított külpolitika, prioritása a több lábon állás, és jel­lemzője, hogy alapvető kérdéseiben a kormánypártok és az ellenzéki pártok lényegében azonos nézeteket vallanak. Politikánk alapvető célja az európai integrációban való rész­vétel — hangoztatta a miniszterel­nök — ugyanakkor elkötelezett hí­vei vagyunk a transzatlanti gondo­latnak is. Antall József ezután rátért a ma­gyar-német gyakorlati együttműkö­dés méltatására. Utalt a több mint egy évezredes kapcsolatokra, azok kulturális, tudományos vonatkozá­­saira.A magyar-német gazdasági , kapcsolatokra kitérve Antall József kijelentette, hogy azok eddig is j meghatározóak voltak. A korábbi i NSZK és NDK külön-külön is a második és a harmadik helyet fog­lalta el külkereskedelmünkben, ak­kor amikor a Szovjetunióval való kapcsolat részesült előnyben. A két ; ország együtt akkor is a legelső he­lyen állt külkereskedelmi kapcsola­tainkban. Ma Németország első számú külkereskedelmi partnerünk, exportunk 25 százaléka irányul oda, a vegyes vállalatok terén az első, a befektetések területén pedig az Egyesült Államok után a második helyen áll. Ugyanakkor adósai is vagyunk, miután a korábbi rend­szerben felvett hitelek közel 40 szá­­! zaléka német bankoktól származott. Az elmúlt esztendőben már egyen­súlyba került az export és az import a két ország között. Arra törekszünk — mondta a mi­niszterelnök —, hogy minden terü­leten felhasználva az eddigi megál­lapodásokat, rendezzük a korábbi problémákat. Ezek közé tartozik a korábbi NDK-val kialakult 16 milli­árd forintos tartozásunk, aminek rendezését meg kell oldanunk. An­tall József meggyőződését fejezte ki, hogy meg fogjuk találni a meg­oldás módját, a szakértők máris in­tenzíven folytatják tárgyalásaikat a szaldóprobléma kezelésére, illetve I áthidalására. Antall József ismételten hangsú­­t lyozta, hogy Németország, mint az ; európai integráció vezető ereje, s ezen az integráción belül egyik fő támogatónk, immár államközi szer­ződésben vállalta támogatásunkat az Európai Közösséghez való csat­lakozásunkban. A'miniszterelnök néhány szóval érintette az ország belpolitikai hely­zetét, kijelentve, hogy Magyaror­szág politikailag stabil, szilárd 60 százalékos kormánykoalícióval és egészséges arányú, .40 százalékos ellenzékkel. Komoly erőfeszítések történtek a piacgazdaságra való át­térés érdekében, de ezzel együtt meg kell mondani, hogy 1992 az egyik legnehezebb esztendő lesz ' számunkra. Ha a végére érünk, re­mélhető, hogy már a lakosság is lát­ni fogja a felemelkedés jeleit. Egyelőre meg kell elégednünk az­zal, hogy a külföldi szemlélők pozi­r j tívabban ítélik meg működésünket, jobbnak találják gazdasági helyze­tünket, mint saját lakosságunk, és főleg jobbnak találják a nálunk kia­­j lakúit gazdasági helyzetet, mint a [ volt kommunista tömb bármely or­szágában. „Nekünk sajnos, Német­ország keleti felével ellentétben, nincs egy gazdag bátyánk, viszont úgy vélem, van egy jómódú unoka­bátyánk” — jelentette ki Antall Jó­zsef, a hallgatóság derültségére. • A G. A magyar-német kapcsolatok fej­lesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta pénteken Göncz Ár­pád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy kis ország nagy ke­resztje,,, amely azonban mégis min­dig emlékeztethet a magyarság, il­letve az egész kelet-közép-európai régió helyzetére. Az előző nap aláírt magyar-német alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden té­ren időt álló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Az eredetileg tervezettnél mint­­egy negyedórával hossszabra nyúlt megbeszélésen főként a gazdasági kapcsolatok kérdéséről váltott szót Helmut Kohl és Göncz Árpád. A magyar államfő — miután rámuta­tott, hogy a magyar gazdaság bebi­zonyította életképességét — kérte, hogy a jövőben nagyobb mértékben invesztáljanak bank- és termelőtökét a németországi befektetők. Derűlátásra buzdította a magyar­­országi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet pén­tek délelőtt folytatott a Magyaror­szági Németek Szövetségének veze­tőivel. A német kancellár szerint ez a optimizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német kisebb- ' ség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Pénteken, a délutá­ni órákban elutazott Budapestről Helmut Kohl, a Németországi Szö­vetségi Köztársaság kancellárja.

Next

/
Thumbnails
Contents