Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-12 / 8201. szám

Új Magyarország, 1992.febr.8- Magyar kitüntetés Kohl kancellárnak Németország kész segíteni A magyar—német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáén a Magyar Köztársasági Érdem­rend No gykeresztjet adomá­nyozta pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. A kitüntetés átadásakor jelen voltak a parlamenti pártok ve­zetői, és — az eddigi szokás­tól eltérően — a kancellár és a köztársasági elnök megbe­szélésén reszt vett a kormány­zó párt ügyvezető elnöke, Für Lajos, valamint a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Tölgyes­­sy Piter. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra. hogy az ,.egv kis ország nagy keresztje", amely azonban mégis mindig emlé­keztethet a magyarság, illetve az egész kelet-közép-európai régió helyzetére. Az előző nap aláirt magvar—német alap­­szerződésről szólva az állam­fő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren időtálló alapja lesz a két or­szág jövőbeni együttműködésé­nek, és kölcsonofelönyökkel jár mindkét fél számára. Az eredetileg tervezettnél mintegy negyedórával . hosz­­szabbra nyúlt megbeszélésen főleg pozdűsdpi kérdésekről váltott szót Göncz Árpád és Helmut Kohl. A magyar ál­lamfő szólt arról, hogy a kö­­(Folytatás a 2. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) vetkező években várhatóan az európai növekedési centrum a mostanitól keletebbre tevődik át, és magában foglalja majd Kelet-Közép-Európát, ezért is érdemes és szükségszerű, hogy Európa, de Németország Is ki­alakítsa az e térséggel építen­dő kapcsolatait, átgondolja e terület stratégiai jelentőségét. Egy ilyen program nagymér­tékben segíthetné az Európai Közösség és az egyes országok beruházási politikájának ki­alakítását, ösztönözhetné a térség infrastrukturális beru­házásait. Göncz Árpád a magyar gaz­daság helyzetéről szólva kifej­tette: az ország életképességét bizonyította, hogy az utóbbi hónapok megpróbáltatásai el­lenére talpon maradt, kész az erőforrásokat a termelés bőví­tésére, a szervczetváltásrn használni, és nem csupán szo­ciális célokra. Németország első számú kereskedelmi part­nere hazánknak, de a befekte­tők rangsorában hátrább ta­lálható meg. A kancellár ismételten tá­mogatásáról biztosította a ma­gyarországi társadalmat és gazdasági átalakulást, utalva arra, hogy Németország min­den segítséget megad a ma­gyar gazdaság gyors feljeszté­­séhez. Magyarország és az EK kap­csolatait, a magyar tagság kér­­- dését taglalva a kancellár egy­értelműen leszögezte: nem a Fertő-tónál húzódik Európa határmezsgyéje. Magyarország rendes tagságát ismételten 1995 utánra jelezte a német politi­kus, megállapítva, hogy a pon­tos időpont kizárólag a magyar gazdaság átalakulásának függ­vénye. Míg a német kancellár n Magyarországon végbement változásokat és az Antall-kor­­mány munkáját méitalln, és Mngynrországot a térség egyik legstabilabb országának ne­vezte, a magyar miniszterel­nök az Idei ével a magyar tár­sadalom egyik legnehezebb esz­tendejének minősítette a nem­zetközi sajtó képviselői előtt. Helmut Kohl német kormány­fő látogatásának befejezése­ként tartott sajtótájékoztatón vett részt péntek délben meg­hívójával, Antall Józseffel. Kohl kancellár Ismét meg­erősítette: Németország kész segíteni Magyarországnak ab­ban, hogy az Európai Közös­ség tagja lehessen. Európa Ma­gyarország nélkül csak torzó — ismételte meg a kancellár azt a gondolatot, amit csütör­tökön a magyar—német alap­szerződés aláírásakor beszédé­ben elmondott. Az alapszerződés azért is különleges, emelte ki egy kér­désre válaszolva Helmut Kohl, mert részletesen foglalkozik a kisebbségek kérdésével. A ki­sebbségeknek — a magyaror­szági németségnek Is — a kancellár hídszerepet tulajdo­nít. Minél Jobb a nemzeti ki­sebbségek helyzete, annál job­bak az európai egység esélyei is — vélekedett. A kancellár szerint fontos lenne egy euró­pai kisebbségi charta kialakí­tása. Antall József a magyar—né­met együttműködést az elmúlt évszázadok jó hagyományai­nak, az európai demokrácia és az európai humanizmusnak szellemében tartaná helyesnek folytatni. A magyar miniszter­elnök megerősítette: Németor­szágnak olyan szerepet kell Játszania Európában, mini ami súlya alapján megilleti. Az 1992-es évet a miniszter­­elnök n magyar társadalom egyik legnehezebb esztendejé­nek mondta, reményét fejezte ki azonban, hogy jövőre már a lakosság Is javulást fog érez­ni. Magyarország nemzetközi megítélése most jobb, mint az emberek közérzete. Magyarországot és Németor­szágot egyaránt aggasztja az egykori Szovjetunió területén található vegyi és nukleáris fegyverek sorsa, és nemzetközi beavatkozást sürgetnek a fegy­verek és a know-how tovább­adásának megakadályozására — hangzott el a tájékoztatón. Németország mindaddig nem szállít Magyarországnak a volt NDK néphadseregének fegyve­reiből, amíg Jugoszláviában harcok folynak — válaszolta Kolil egy kérdésre. Helmut Kohl is, Antall József Is bízik a jugoszláviai helyzet rendezé­sében, a békében. Kohl kan­cellár reméli, hogy az Európai Közösség minél előbb meg­szüntetheti a szankciókat. Kohl kancellár igyekezett eloszlatni azokat az aggályo­kat, amelyek Euröpábnn egy túl erős Németországgal szem­ben megfogalmazódnak. A kancellár arról beszélt, hogy a németek a német egységgel az európai egységhez kíván­nak hozzájárulni. A német kor­mányfő fontosnak tartaná, hogy a világban új kép ala­kuljon ki Németországról. Nem lenne szabad, hogy most a szociális nyomor húz­zon határokat Európában — vélekedett Kohl, és hangsú­lyozta a gazdag nyugati orszá­gok felelősségét ennek meg­­a k a d á 1 v o zá sában Derűlátásra buzdította a magyarországi németeket Kohl kancellár azon a megbeszélé­sén, amelyet péntek délelőtt folytatott a Magyarországi Né­metek Szövetségének vezetői­vel. A német kancellár szerint ez az. optimizmus azért is megalapozott, mert Magyaror­szág a német kisebbség nélkül, a nemzetiségi politika megja­vítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Az egyórás megbeszélés so­rán a magyarországi németség vezetői méltatták a csütörtök este aláírt magyar—német alapszerződést, ami a magyar­­országi németeknek is esélyt ad arra, hogy népcsoporton­ként fennmaradjanak. Hambuch Géza, a Magyar­­országi Németek Szövetségé­nek ügyvezető elnöke a beszél­getés után német és magyar újságíróknak elmondta: a né­met kisebbség képviselői a kancellárnak arról is szóltak, hogy Magyarországnak az ala­poktól kezdve át kell alakíta­nia kisebbségi politikáját, meg kell teremteni az óvodától kez­dődően az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvhasználat lehe­tőségeit és Intézményeit. A kancellárnak a német kisebb­ség képviselői reményüket fe­jezték ki, hogy hamarosan a parlament elé kerülő kisebb­ségi törvény a magyarországi minoritásoknak távlatokat ad, és véget vet az elmúlt évtize­dek tudatos asszimilálási poli­tikájának. Tegnap a délutáni órákban elutazott Budapestről Helmut Kohl, a Németországi Szövet­ségi Köztársaság kancellárja, aki 24 órát töltött — Antall József miniszterelnök meghí­vására — a magyar főváros­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents