Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

Alexander Dubcek: Hiszek a megoldásban Alexander Dubcek, a Cseh- és Szlovák Szóvoltéul Gyűlés el­­nóke, aki Szabad György, u iiiuyyui puiluinenl eluokénok meghívására tartózkodik Ma­­gyurországon, tegnap laláLko­­zoll u sújtó képviselőivel. Az U) Mugyurország mcgkérdez­­le: — Amennyiben Cseh- és Szlovákia ragaszkodik a bosl erőmű /elépítéséhez, valamint a kétoldalú kapcsolatokban meglévő egyéb problémák Is megmaradnak, elképzelhető-e, hogy nem sikerűi konszolidál­ni a két ország viszonyát? Mi­lyen hatást gyakorolhat ez az egész térségre? — Az országaink közötti kapcsolatban nem lenne sza­bad, hogy ez u kérdés egyál­talán felmerüljön. Hu ez még­is bekövetkezne, akkor ez ka­tasztrofális „forgatókönyvet” jelentene a tenseg szamara. Nem csupán a cseh-szlovák es magyar viszonyt érintené, ha­nem Európának ezt a részét is negatívan befolyásolná. Ezért meg sem engedem magamnak azt a gondolatot, hogy a fenn­álló nehézségeket nem lehet megoldani, hiszen ez tagadasa lenne a jogállamiságnak és a parlamenti demokráciának. Hangsúlyozom, hogy meg tud­juk oldani a problémákat, ki­zártnak tartom, hogy a ma­gyar vágj' a mi oldalunkon ne lenne meg a -készség a gondok felszámolására. Hiszem azt, hogy mindkét ország olyan vi­szonyt kíván kialakítani egy­mással, amely megfelel az in­tegrált Európa normáinak Többek között most én is azért Budapesten, hogy a fennálló nézetkülönbségekre tárgyalá­sos megoldást találjunk.. Az, hogy ez nem sikerülhet, ez a gondolat fel sem merül ben­nem. (*• í- P-) * Két és fél órás tárgyalást foly­tatott csütörtök délelőtt a Parlamentben a Szabad György, az Országgyűlés elnöke vezet­te magyar tárgyaló delegáció az Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés elnöke által, vezetett parla­menti küldöttséggel. A tárgyalások során Szabad György utalt a Visegrádi Hár­mak és az EK keretei között való együttes fellépés jelentő­ségére. de a kétoldalú kapcso­latokban meglévő évszázados problémákra is. Alexander Dubcek a dunai vízi erőmű kérdéseire áttérve hangsúlyozta: ezt kizárólag szakmai és tudományos prob­lémának tekinti. Hozzáfűzte: Magyarország egyoldalúan ál­lította le az építkezést, anél­kül, hogy lehetőséget adott volna a konzultációkra. Ez vezette országát arra, hogy — ha lassan is, de — folytassa az első lépcső építését. Dubcek ajánlatot tett arra, hogy Ma­gyarország is vegye igénybe az európai országok semleges szakértőit, s hozzáfűzte: az Európai Közösség kinyilvání­totta segít ők észségét, de a ma­gyar fél nem volt kész a tár­gyalásokra Megítélése szerint hazája eg}- éven belül be tud­ja fejezni a bősi munkálato­kat, ügyelve arra, hogy mér­sékelje az építkezés káros ha­tásait. Elfogadhatatlannak tartja a leállítást, mivel nin­csenek olyan szakmai állás­foglalások, amelyek pontosan kimutatnák, hogy melyik meg­oldás okozná a legkevesebb problémát. __ Szabad György házelnök' be­jelentette: a magyar kormány­hoz fordul, hogy, a testület fontolja meg egy februári ha­tárnap kitűzését, amelyen megkezdődhetnének az egyez­tetések a tudományos vizsgá­latok konkrét előkészítésére, és ugyanazon a napon felfüg­gesztenék a Duna medrében folyó összes munkálatot. Re­ményét fejezte ki, hogy tár­gyaló partnerei is ilyen érte­lemben fordulnak kormányuk­hoz. Alexander Dubcek erre kitérő választ adott, mondván: jó kezdetnek tartja a csütör­töki tárgyalást, és reméli, hogy Magyarország felkéri az EK-t, hogy nyújtson segítséget a probléma megoldásához. Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtök délután a Parlament Munkácsy-termé­­ben fogadta Alexander Dubce­­ket, a Cseh és Szlovák Szövet- | ségi Gyűlés elnökét, valamint [ az általa vezetett parlamenti delegációt. Megbeszélésük há­rom kérdést ölelt fel: a gazda­sági, kereskedelmi kapcsolato­kat, a bős—nagymarosi vízi erőmű körül kialakult helyze­tet, valamint a kisebbségek jogainak alakulását Új Magyarország, 1992.febr.7.

Next

/
Thumbnails
Contents